A lap nincsen korrektúrázva
12
AZ ÖRTORONY
gukban tanulmányozott jövendölésekből felismerték, hogy „Jehova megígért napján" élnek. Ez „Jehova örömének" ideje, mivel Isten magához vette a föld feletti ellenállhatatlan hatalmát és felépítette teokratikus uralmát, hatalmi állásba helyezte
felkent Királyát, Krisztus Jézust, hogy összes ellenségeinek véget vessen és Atyja nevét igazolja. „Jehova ez örömében" való részvétel az erőssége mindazoknak, akik népéhez tartoznak, akár fiatalok, akár öregek testileg. A 148. zsolt. 12, 13-ban olvassuk az intést: „Ifjak úgy, mint hajadonok, aggok együtt a gyerekekkel: dicsérjétek Jehova nevét, mert az ő neve dicső egyedül." Mindenkinek meg van parancsolva Teremtőjére emlékezni, aki egyben a királyság s az újvilág Teremtője is; mindannyian magasztalják nevét, résztvéve neve igazolásában. Ez a név összes meggyalázói előtt igazolva lesz s egyedül marad felséges.
28 „Gonoszok" lesznek azért az eljövendő napok azok számára, akik visszaélnek a fiatal erejükkel, nem emlékeznek meg Teremtőjükről s nem tanúsítanak érdeklődést a jelen csodálatos tettei iránt. Ilyeneknek nem telik örömük az 1914 óta eltelt csodálatos években, mivel hiányzik náluk az ismeret és értelem, amit a szenvedések ellensúlyozására a mérlegserpenyőbe vethetnénk, amely szenvedéseket az ördög zúdít most a földre és a tengerre a mennyből való kivetése feletti nagy haragjában. Életük nyarát, midőn minden igéretteljesen nézett ki, midőn a nap, a hold és csillagok fényüket mint mintegy derűs égből lesugározták, nem használták fel Isten szolgálatára s hogy ismeretet szerezzenek Teremtőjükről. Palesztinában nyáron május elejétől szeptember végéig nincs felhő, sem eső, a korai és késői eső ideje. Igy sötétednek el tehát az élet telén, magas korban a dolgok azok számára, akik fiatalságukat világi hiábavalóságban töltötték. Ha azután a nehézségek nedves-hideg esője esett, utána további szorongattatások és gyengeségek felhői jönnek s szaporodnak a bajok.
29 „... abban az időben mikor mégremegnek a házak őrzői (Zürcher B. vigyázói), megroggynak az erős férfiak és megállnak az őrlő leányok (Allioli: az őrlők ünnepelnek), mert megkevesebbedtek és meghomályosodtak az ablakon kinézők". (Préd. 12:5). A „ház" az emberi testet szemlélteti, amint ez Jézusnak Máté 12:43—45-ben mondott példázatából és Pál apostolnak II. Kor. 5:1—8-ban mondott szavaiból kitűnik. (És. 38:12; Jób 4:19; II. Péter 1:13). Az őrzők vagy vigyázok a karok és kezek, melyek a testet kiszolgálják, védelmezik s a szükségesekkel ellátják. Ezek az „őrzők" magas korban remegnek az elerőtlenedéstől és ideggyengeségtől. A test „erős férfiai", a lábszárak többé nem olyanok, mint erős oszlopok, sem nem gyorsak, mint nőstény szarvasok, hanem
elgyengülnek és megrokkannak, a lábakat már csak maguk előtt, tolják és vonszolják.
30 Szájában elromlottak, kitöredeztek és kihullottak a fogak, melyeket nem kezelték modern foggyógyművészettel, nagyon megfogyatkoztak vagy egyáltalán nincs már belőlük. Kemény eledelek őrlése megnehezedik vagy egészen megszűnik s ehelyett az állkapcsok csak lágy, pépszerű ételeket rágnak. A szemekből kitekintő látóképesség szintén meggyengül s a test ablakain kitekintő szellemi adományok elveszítik fényüket, ha nem is homályosodnak el egészen s nem vakulnak meg. Valóban, az „őrlő leányok", s a házban foglalatoskodó és az ablakon kitekintő „hölgyek" vagy egészen eltűntek vagy
csődöt mondanak.
31 „És az ajtók kívül bezáratnak, amikor is a malom zú-
gása halkul; és felkelnek a madárszóra és halkabbá lesznek mind az éneklő lányok". (Préd. 12:6). A száj „ajtószárnyai" már nem sokat vagy egyáltalán nem nyílnak többé, hogy kinyilatkoztassák a házban vagy testben történteket és „kívül" az utcán vagy a nyilvános élet átjáróin ismertessék. (Jób. 41:14; Mik. 7:5; Kol. 4:3). Még a „malom" zúgása is elhalkul és bizonytalan, ha az ételt fogatlan álkapoccsal rágják. Az öreg elgyengült ember nem tud mélyen aludni az ágyban; egyszerű madárhang is zavarja és felébreszti, ha már nem is hall jól. Nem olyan az alvása, mint a bölcsé és higgadté, sem nem oly édes alvása, mint a becsületes munkásé. (Példab. 3:21—24; Préd. 5:12). Csak keveset dalol s azt is csak halkan. Az „éneklő lányok" vagy Menge szerint „az ének és csengés elhalkulnak s a mások zenéje iránti hallása hiányos és rossz lesz.
32 Mennyire fájdalmasan érinti a további leírás az öregeket, akik sajnálhatják ifjúságukat: „Minden kis halomtól félnek és ijedelmek vannak az úton és a mandulafa kivirágzik (van Ess: mikor megvetik a mandulafát) és a sáska nehezen vonszolja magát és kipattan a kapor (Luther: az öröm eltűnik); mert elmegy az ember örökös házába s az utcán körüljárnak a siratók". (Préd. 12:7). Az öregemberek fenn a lépcsőn félnek a leeséstől, vagy valami magasnak csupán megpillantásától szédülnek. A forgalmi szerencsétlenség vagy kár gondolata visszariasztja őket az utca üzleti forgatagába való kimenéstől, ha nagy a forgalom. Magános úton való járás, útonállóktól való támadás képzeletét támasztja bennük, s nem tudják, melyik utat válasszák. Nem csupán megvetik az ízletes mandulát, mivel igen kemény a rágásra, vagy izgatja a foghúst, hanem — egy más fordítás szerint — a „mandúlafa felvirágzik". (Riesler). Ez azt jelenti, hogy a haj megőszűl a fejen, hófehér lesz s az ősz haj úgy néz ki, mint mikor a mandulafa hófehér virágokkal telt. Ha az ember gyenge és törékeny lesz, az útjába kerülő sáska nem csak terhére van neki, hanem az előrehajolt öreg, kinek karjai lelógnak ágyékára vagy aki előrehajlik s kezeit — görbített és felfelé irányított könyökkel — a csípőkön pihenteti, bizonyos mértékben hasonlít a sáskához, csak azzal a kivétellel, hogy
„nehezen vonszolja magát".
33 Az elaggott többé nem ismer különös kedvet az evésre, mégha az elébe tett étel oly ízletes és fűszeres is, mint a kapor. Hatástalan s száját képtelen étvágyra gerjeszteni. Minden jel arra mutat, hogy az ember bizonytalan időre „házához" közeledik. Ha elpocsékolt ifjúsága megkéményítette az istentelenségben, ez örökké a lakása marad s ez állapotban számára nincs feltámadás a halálból Krisztus által, mivel
az oktalan állathoz hasonlóan múlik el. A nyilvános tudomásulvétel végett szája ajtaján kitóduló panaszok és bajok fájdalmas hangján, a nyöszörgésen és sóhajtozáson felismerhetők a közelgő halál jelei.
34 „Mielőtt elszakad az ezüst kötél és megromol az arany palackocska és a vödör (Menge: korsó) eltörik a forrásnál és beletörik a kerék a kútba és a por földdé lesz, mint ezelőtt volt, a szellem pedig megtér Istenhez, aki adta azt". (Préd. 12:8, 9). Az „ezüst" kötél az emberi test hátgerincét jelentheti, azt a hosszú fehér idegszálat, amely mint életbevágóan fontos idegcsatorna az agyba irányított üzenetek és ingerek továbbítására szolgál. Ennek elszakitása végül a halált jelenti. Az ezüst kötél azt a megtisztított ezüsthöz hasonló drága láncot is jelentheti, amely bennünket ehhez az élethez köt. Ennek megoldása, eltávolítása vagy elszakitása a seol vagy sír halottfekete kötelével való megkötözését jelenti, s ezt csak Isten hatalma képes elszakítani, hogy a halott teremtményt újra visszahozza az életre. (18. Zsolt. 5, 6; 116:3; Csel. 2:24).
