A lap korrektúrázva van
125
hogy olyasminek a birtoklását óhajtják, amit nem nekik adott a Teremtő. A vallás beiktatásával az ördög az ember Isten iránti ragaszkodását akarta saját magára átültetni; ez döntő erővel bizonyítja, hogy az ördög volt a kultuszok szerzője vagy szülőatyja.
6 Ádám fia, Ábel nem volt vallásos (babonás); mert Istennek, a Teremtőnek engedelmeskedett minden tekintetben és az Isten elismerését élvezte. Ádám gyermekei kezdetben még nem rendelkeztek kereskedelmi szellemmel. Kain azonban nemsokára kultuszgyakorlathoz kezdett, amennyiben a tisztelet külső formáját kezdte gyakorolni, Istenben azonban nem hitt. Sem az Istent, sem az igazi Istentiszteletet nem szerette. Áldozatot mutatott be Istennek; Isten azonban nem tekintett az ő áldozatára. Kainnak nem volt rendben a szénája, amint mondani szokták s emiatt mondotta neki az Isten: „Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik“. (Mózes I. 4:3—7) Azután következett Kain borzasztó bűnténye: a gyilkosság, amit a vallás-gyakorlat idézett elő. Azóta járnak egy úton a vallás és a gyilkosság. Még soha semilyen háború sem volt, amelyben a vallás képviselői ne áldották volna meg a háborúskodó feleket.
7 A vallásokból gyorsan politika és üzlet fejlődött ki, mégpedig önző érdekekből. Kain várost épített, amelyet fiának, Hánokhnak nevéről nevezett el, ami t.i. az önzésnek „szenteltet" jelent. Kain unokája (Tubálkain) volt „mindenféle réz és vas szerszám kovácsolója", amely iparágat azóta is katonai célokra használnak. (Mózes I. 4:8—22) Az Isten megvetés folytán beállott babonás szokások gyakorlása következtében az emberiség borzasztóan elfajult. A vízözön aztán minden babonáskodót elsöpört. Noé és a családja ellenben megőrizte Jehova Isten iránti hűségét és csak ők élték túl a nagy árvizet. Noé „az igazság prédikátora" volt; ő sohasem volt vallásrajongó. — Péter II. 2:5.
8 Noé és fiai Isten parancsa értelmében a vízözön után szaporodni kezdtek a föld benépesítésére. (Mózes I. 9:1) Rövidesen a vízözön után ismét kimagasló szerepet kezdett játszani a vallás. Nimród, Noé dédunokája lett a látható vezetője, „hatalmas vadász kezdett lenni az
Úr előtt". Ez immár kultuszgyakorlat volt, mert Nimródot a Teremtő vagy az Isten fölé helyezték ami, az ő tiszteletét jelentette minden csodálója vagy híve részéről. A szándék a teremtményeknek Jehovától való eltérítésére irányult. A vallásgyakorlat a vízözön után Nimróddal kezdődött. Kevés idővel később a valláson kívül politikával is kezdtek foglalkozni, s azzal megkezdődött a vallásos Nimród politikai uralkodása. „Az ő birodalmának (politikai hatalmának) kezdete volt Bábel“. Azután gyorsan kifejlődött a kereskedelem is, ami kitűnik abból is, hogy Nimród és fiai városokat kezdtek építeni, amelyekben sok népet letelepítettek s ez szükségképpen magával hozta a kereskedelmet. — Mózes I. 10:8—12.
9 Bábel városának és tornyának építését a vallás kezdeményezte; ez világosan kitűnik az építtetők kijelentéséből; „És mondának, jertek építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén". (Mózes I. 11:4) Bábel, Babil és Babilon értelme azonos (Mózes I. 10:10); kezdet óta vallást, politikát és kereskedelmet képvisel; mert Isten parancsának megvetés folytán kezdet óta az emberiségnek Istentől való elfordítását célozta. Nimród neve lázadót, illetve uralkodó lázadót jelent. Politikai birodalmának kezdetét Bábelnek nevezte, ami az ő részéről és hívei részére „Isten kapuját" jelenti, tehát egy vallást jelent. A Mindenható Isten ama vallás megszégyenítésére közbelépett és összezavarta a nyelveket, emiatt a héberben
a „Bábel" szó zűrzavart jelent. A vallások mindig zavart idéztek elő az emberiség között. „Babilon" is ugyanazt jelenti, amit „Bábel". Ama nép „Belnek" vagy „Baálnak" nevezte az istenségét és ez annyit jelent mint ördög vagy kapzsi. Ez ugyancsak azt bizonyítja, hogy a vallásokat az ördög gyártotta. Politika, vallás és kereskedelem Sátán szervezetének elemei. Babilont Jehova Isten Ezékiel prf. útján a „kereskedők városának", „kereskedő országnak" nevezi. — Ezékiel 17:4,12.
10 Ama körülmény, hogy Sátánt, az ördögöt Jehova „Tirusz királyának" nevezi s így szól hozzá: „kereskedésed bősége miatt belsőd erőszakossággal telt meg
(felfuvalkodottság)" végleg azt bizonyítja, hogy Tirusz az ördög szervezetét példázza, amely vallásból (ez a főelem és összefűző erő), politikából és kereskedelemből áll. Ezek a dolgok immár régen jegyeztettek fel Isten igéjében s azok segítségére és erősítésére szolgálnak, akik most élnek a földön, szeretik Jehova Istent és neki szolgálnak, úgy, ahogyan ő megparancsolta; emiatt hasznos az írás tüzetes tanulmányozása és a valósággal, a tényekkel való összehasonlítása azok részéről, akik ismereteket és az értelmet keresik. Éppen emiatt jelenik meg a folyóirat, s az ily őszinte és tüzetes tanulmányozásban kíván segítséget nyújtani.
11 A „parázna" szó fenti, írás-szerű meghatározására térve, nézzük meg, mily vallásintézményre illik rá pontosan az Isten igéjében feljegyzett prófécia? Erre a kérdésre csak egy feletet van, mely a következő: Ez az intézmény a római katholikus vallásszervezet. Ez egy vallásszervezet. Ez nevezi magát a keresztény vallások anyjának. A többi vallásszervezetek, amelyek „keresztényinek" nevezik magukat, a római katholikus szervezetből ágaztak el, ezek tehát mindnyájan Babilon alkatrészei. Senki sem fogja elvitatni, hogy a „keresztényinek nevezett vallások" rokonságban állnak a római katholikus szervezettel. A római-katholikus szervezetben a hierarchia uralkodik, s ez politikával foglalkozik és a világ nemzeteinek politikai ügyeiben résztvesz. Azonkívül a római-katholikus egyház nagy üzleti szervezet is. Megvannak benne mindazok az elemek, amelyek a Nimród által keletkezett vallásszervezetet jellemzik, melynek az ördög volt az atyja. Természetesen ezt senkise értelmezze úgy, mintha azok az emberek mindnyájan szándékosan szolgálnának az ördögnek, akiken a római-katholikus szervezet uralkodik s akik azt támogatják. Közülök nagyon sokan vannak tévútra vezetve és erősen be vannak csapva. A tömeget, a milliókat, akik a papságon kívül tartoznak a katholikus egyházhoz, „katolikus népnek" nevezik. Közülük nagyon sokan becsületesek és nyilván az Úr akarja, hogy ezek most alkalmat nyerjenek, az igazságról tudomást szerezzenek és az Isten s az ő igazsága mellé álljanak. Ezek a hiszékeny emberek rászedettek s úgylátszik most érkezett el a kellő idő, hogy az igazság megismerésére alkalmat nyerjenek, Istenhez pártoljanak és az ő áldásaiban részesüljenek. Amiket itt mondunk, senki se tekintse egyes személyek ellen irányuló rosszakaratnak. Mert ezeknek feltárásával csupán az ördög ámító módszereit akarjuk feltárni, hogy a becsületes és tisztességes emberek kimeneküljenek karmai közül és az élethez s a boldogsághoz vezető utat megtalálhassák.
12 A Tiruszról szóló jövendölés tehát a római-katholikus intézményre vonatkozik. Szidon volt a szomszédvárosa, amely a római-katholikus szervezettel karöltve dolgozó vallásintezményeket példáz. „Kereszténység" alatt azokat a nemzetekkel vagy országokat kell érteni, amelyekben "keresztény vallásokat" gyakorolnak. Azon vallásintézmények, amelyek „keresztény vallásoknak" vannak nevezve, jogosan viselik anyjuk nevét; ezért a Babilon és Tirusz kifejezések a „kereszténységként” ismert országokra vonatkoznak. Mivel
