Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/51

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


52
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
határozott hivatkozás vagy utalás van a Héber Iratokra. Az apostolok és a tanítványok ezen idézetek túlnyomó többségét szinte szó szerint a Héber Iratok görög változatából vették, míg a jelek szerint néhányat újonnan fordítottak az eredeti héberből. A Septuagintának tehát a maszoréta szövegnél egy régebbi héber szöveg az alapja. Ennek kétségtelenül a Héber Iratoknak egy régi, jól megfogalmazott másolata szolgált alapul, amelyet a jeruzsálemi templom udvarán őriztek, sok évvel a templom lerombolása előtt.

A Héber Iratok szír változatai közül a

Peshitto (P’shitta) vagy „egyszerű” átdolgozás, közvetlenül a héberből volt fordítva, habár úgy tűnik, hogy egyes könyveire befolyással volt a Septuaginta. A Héber Iratok Pesitto változatának keltezési ideje Krisztus után a második századra van meghatározva. E fordításnak alapul szolgáló héber szöveg ugyanaz, mint amelyet a maszoréta szöveg esetében használtak.
Aquila, a kereszténység számára egy hitehagyott zsidó prozelitus volt az ázsiai Pontból, míg az ő görög változata a héber szövegről nagyon szó szerinti. Teodosie és Simmaco görög változatainak részletei, akárcsak Aquila fordítása, mind a Krisztus utáni második századból, Origene többszöröst változatában őriztetett, amely a „Hexapla” (jelentése „hatsoros”) nevet viseli. A Hexapla hat párhuzamos oszlopban tartalmazta, a héber szöveget, a görög betűkkel átirt hébert, Origene által azon célból átdolgozott Septuaginta szöveget, hogy megfeleljen a hébernek, és az előbb említet három görög fordítást, ugyanis a Teodosie, Aquila és Simmaco.
Krisztus után 382 körül Jeromos elkezdett dolgozni a latin Vulgata Biblián. Azelőtt léteztek régi latin változatok, de ezeknek alapja a héber iratok görög fordításai voltak. A Jeromos Vulgatája egy olyan héber szöveg volt, amely gyakorlatilag azonos a maszorétákéval, fordítási munkái azonban a görög változatokra is hivatkoznak. Krisztus után 404-ben Jeromos befejezte az egész Biblia héber és görög szövegének latinra való fordítását, munkája