A lap korrektúrázva van
A HÉBER IRATOK KÉZIRATAI
53
úgy vált ismerté, mint Vulgata vagyis az Írásoknak „vulgáris” vagy „közös, népies” kiadása. Ezer esztendőn keresztül ez alapul szolgált a nyugatiak bibliatanulmányozásában.
Vannak más változtok is: egyiptomi, etióp, arab, gót valamint örmény. Úgy tűnik, hogy az arab kivételével a Héber Írások összes ilyen változatai nem közvetlenül, hanem a görög Septuaginta felhasználásával voltak fordítva. Egyébként a Septuaginta, a Görög Keresztény Iratok szövegével együtt megbízhatóan meg van őrizve napjainkig, három híres kéziratban: Vatikán 1209, Sinai és Alexandrin.
Úgy tűnik, hogy a Héber Iratoknak, közvetlenül a héber szövegből fordított első teljes angol változata, a Bibliának 1611-ben megjelent, népszerű Jakab Király Változata vagy Jogosított Változata. A Septuaginta változatban nem jelenik meg a Jehova név, ezt „az Úr” (ho-kyrios) görög szóval helyettesítették, és ebből kifolyólag a Jehova név több évszázadon át rejtett volt. Az eredeti héber szövegben a Jehova név több mint 6800-szor fordul elő. Tehát helyes, hogy minden esetleges hibái ellenére, a meglévő héber szöveg legyen ma alapul használva, bármely más modern nyelvre való fordításnál. A Mindenható Isten mindezt megengedte így történni a tizenhatodik századi Protestáns Reform után, és ezt olyan okok miatt, amelyek „Jehova ezen napján” értékelhetők.
KÉRDÉSEK: 1. Mik a „változatok”? 2. Mi mondható a „Samaritánus Pentateuch”-ról és megalkotásáról? 3. Mikor és miért használták a zsidók az arám nyelvű magyarázó körülírásokat? Miért nem voltak előbb írásban foglalva? 4. Mikor rögzítették írásban a Targumokat? 5. Melyik volt a Héber Iratok első és legfontosabb fordítása? Miért és mikor készítették? 6. Mikor volt könyv formájában foglalva a Septuaginta? Miként használták ezt a korai keresztények? 7. Milyen információink vannak a szír változatokról, valamint más görög változatokról? 8. Ki készítette a legfontosabb latin változatot, és mikor? 9. Melyik angol változat volt közvetlenül a héber szövegből fordítva? 10. „Jehova napján” miért annyira találó, hogy közvetlenül a héber szövegből fordítsunk?
