Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/50

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


A HÉBER IRATOK KÉZIRATAI
51
A zsidó papok és írnokok ellene voltak ezen magyarázó körülírások leírásának, mivel az Írásokat túlságosan szentek gondolták a fordításra. Azonban a vallásos zsidók téves tisztelete és babonája nem tudta megakadályozni Jehova Isten azon célját, hogy Igéje hozzáférhető legyen a közemberek számára. A tartós formájú fordítások arra rendeltettek, hogy megjelenjenek.
Ami az arám magyarázó körülírásokat illeti, ezeket Krisztus ideje körül kezdték írásba foglalni. Úgy ismert, hogy a Mózes 5 könyvét tartalmazó Onkelos Targumja, a létező legrégibb arám változat. Ezen targum eredetije Krisztus után az első században volt írva. Ugyanazon században volt írva Jonathán Targumja, a Józsué, Bírák, Sámuel, Királyok, Ésaiás, Jeremiás, Ezékiel, valamint a 12 kispróféta könyveiről. Azonban a targumok jelenlegi írott formája nem korábbi a Krisztus utáni negyedik vagy ötödik századtól.
Bár eredetileg Krisztus után az első században voltak írva, a Targumok mégsem képezik a Héber Iratok legrégibb írott fordításait. A változatok között a legrégibb valamint a legfontosabb a (LXX által szimbolizált) görög Septuaginta. Az Egyiptombeli Alexandriában élő görögül beszélő zsidók igényének kielégítésére volt megalkotva. A megnevezés először kizárólag a Pentateuch változatára alkalmazták, de később kiterjesztették az összes lefordított héber könyvre. Ez a fordítási munka körülbelül Kr.e. 280-ban kezdődött és valószínű, hogy a Héber Iratok első öt könyve már abban az évben elkészült.
Legkésőbb Krisztus után az első században a Septuaginta minden könyve egyetlen könyvben volt foglalva, amikor is a görög nyelvet beszélő szétszórt zsidók valós Szentírásként fogadták el a Septuagintát. Ez a görög változat tőlük átkerült a keresztényekhez, míg Jézus tanítványai és apostolai idézték írásaikban. Megszámolták, hogy a Héber Írásokból való 365 közvetlen idézet mellett mintegy 375 többé-kevésbé