A lap korrektúrázva van
42
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
zsoltárok”, a „zsoltárok” kifejezés által nem csak a „Zsoltárok” könyvére utalva, hanem a hagiografiára, a Héber kánon harmadik részére. A Zsoltárok egyszerűen a hagiográfia első könyvét alkották, s mivel a zsidók a könyveket azok első szaváról vagy szavairól nevezték, hasonlóan a hagiográfia az első könyvről, a Zsoltárokról volt elnevezve. Mindez bizonyítja, hogy a Héber Iratok kánonja már Krisztus ideje előtt teljes volt. Jézus elfogadta és idézett belőle.
Habár Jézus Krisztus földön létekor a Héber kánon teljes volt, a bibliai kánon még nem volt teljes. Még huszonhét könyvel kellett kiegészíteni, a Keresztény Görög Iratok könyveivel. Jézus Krisztus ellenezte a Misnát vagy a szájhagyományt. Ezért, bár Jézus maga egy részt sem írt a bibliai kánonból, bizonyos, hogy az Őreá valamint követőire vonatkozó események elbeszélését nem bízta volna a szájhagyományra. Ezeket legalább két vagy három tanú szája által voltak megerősítve. Máté, Márk, Lukács és János rögzítette a vallomását. Sőt Jézus elküldte a szent szellemet, amely segített visszaemlékezni mindenre, hogy a Jézus által mondottak feljegyzése hibátlan legyen. – Ján. 14:26.
A négy evangélium mellett a bibliai kánonhoz volt csatolva a Cselekedetek történelmi könyve, Pál tizennégy, Jakab és Júdás egy-egy, Péter két, valamint János három levele és a végül a Jelenések fontos, prófétai könyve. Ezen írások vagy általános jellegűek voltak, vagy gyülekezethez illetve képviselőéhez voltak intézve. Akik ezeket kapták megbecsülték magas értéküket, megőrizték az eredeti írásokat és másolatokat készítettek, amelyeket elterjesztettek a keresztények között. Függetlenül az eredeti címzésüktől, vizsgálat és tanulmányozás céljából ezek széles körű terjesztésre voltak ihletve és szánva. A keresztényeknek szükséges a Szentírás minden könyve, csak így lehet teljesen felszerelve minden jó cselekedetre. Péter a második levelében elismeri Pál írásait, és minden
