A lap nincsen korrektúrázva
350
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
levelét, kifejezvén azon reménységet, hogy hamarosan láthassa ezen családot, és átadja a közeli rokonok üdvözletét.
3 JÁNOS
Általában János harmadik levelére is alkalmazást nyer az, ami el lett mondva a második levél, írási helyéről és idejéről. Nyilvánvalóan, János által volt írva a Patmos szigetéről való kiszabadulás után, és kevés idővel második levelét követően. Akkoriban Kis Ázsiában volt, valószínűleg Efézusban vagy annak környékén. Harmadik levelét, ő Gájusnak címezte, egy hűséges tanúnak, aki nemes lelkűséget tanúsított mások anyagi támogatásában. A Görög Iratokban legalább három személy viseli ezt a nevet (Csel. 19:29; 20:4; Róma 16:23; 1 Kor. 1:14). Nem lehet pontosan meghatározni, hogy ez a Gájus, e három egyike volt, azonban adott lévén János előrehaladott kora, sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy egyik sem a három közül, hanem egy negyedikről van szó.
János valószínűleg bizonyos utazóktól híreket kapott Gájusról. Ő örvendezik Gájus, nagylelkű tettekben megnyilvánuló szeretetén és hitére vonatkozó jó híreken. Megdicséri, mivel segítette azokat, akik teljes mértékben el vannak foglalva az evangélium hirdetésével. János, levelében vádolja Diotrefész bűnös viselkedését és jóváhagy egy bizonyos Demetert. János befejezi levelét, kifejezésre juttatván azon reménységét, hogy hamarosan láthatja majd Gájust és üdvözleteket küld.
3 JÚDÁS
Ezen levél írója a következő szavak által van azonosítva: „Júdás, Jézus Krisztus szolgája, Jakabnak pedig atyafia”. Júdás nem nevezi magát apostolnak (két apostol viselte ezt a nevet). Ez a dolog nem zárja ki azon lehetőséget, hogy ő a hűséges Júdás apostol lett volna. Egy utólagos jelentést kap, ha arra gondolunk, hogy az író harmadik személyben beszél az apostolokról levelében, az „ők” névmást használván a „mi” helyett (17,18 versek). Úgy tűnik tehát, hogy az író kizárja magát az apostolok közül. Ő „Jakabnak atyafia”, míg úgy tűnik, ezen Jakab a levélíró,
