Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/275

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


MÁRK
273
vagyis maga Krisztus és az Őhozzá beszédet intézők által tett idézeteket foglalja bele. Ez nem csupán arra utal, hogy írásakor ő nem főképpen a zsidókat tartotta szem előtt, hanem egy olyan feltételezéshez is vezet, miszerint az ő nézőpontjuk szándékosan volt félretéve annak érdekében, hogy a nem zsidókhoz vagy a pogányokhoz egy erőteljesebb felhívás legyen intézve.
Ezt a nézőpontot alátámasszák a következők: az írás tömör és gyors stílusa megfelel annak, amit egy római közönség szeret. Szintén azért, hogy az ilyen olvasóra bizalmas hatással legyen, ebben számos latinizmus fordul elő. A pogány olvasók számára érthetetlen szavak és mondatok, részükre értelmezve vannak (lásd a 3:17; 5:41; 7:11, 34; 14: 36; 15:34). Említésre méltó az is, hogy Márk beszámolójában nem foglalja bele Jézus leszármazási ágát. Ez alapvetően fontos volt a zsidók számára, akik Júda és Dávid király ágán várták a Messiást, azonban nem volt annyira az érdeklődés középpontjába, vagy fontos a nem zsidó keresztények részére.
A négy evangélium közül ennek a másodiknak, vannak más sajátosságai is, amelyek megkülönböztetik a többitől. Ez a legrövidebb evangélium, mégis a jeleneteknek és eseményeknek általában sokkal élénkebb képét fest, mint a többi. A rövidsége nem tulajdonítható a szegényebb leírásnak, sem a kevesebb történelmi anyagnak, hanem Krisztus Jézus szónoklatai kihagyásának vagy nagyfokú összevonásának. Ezen szónoklatoknak belefoglalása, az események elbeszélésének távolabbra való elkülönítésével lassította volna a cselekmény lendületes haladását: ezek hiánya egymáshoz közelebb vonja az elbeszélt cselekményt, és a beszámolónak lendületes elevenséget kölcsönöz, ami nem található a többi evangéliumban. Márk Evangéliumában Jézus Krisztust egy tettre kész, buzgó szolgaként látjuk, akinek küldetése, inkább tetteinek bemutatása mintsem szavainak ismétlésén által van feltárva.
Márk az ő evangéliumának tizennegyedik versétől az olvasó figyelmét Jézus galileai szolgálatára irányítja. Már beszélt Keresztelő János előfutárként való szolgálatáról; elmondta Jézus keresztségét; tömören szavakban foglalta a pusztai kísértést. Ezután a tizennegyedik vers