A lap korrektúrázva van
BIBLIAI NYELVEK: ARÁM
27
amelyen az ihletett bibliai kánon több mint háromnegyed részét eredetileg íratott. A The Complete Bible, An American Translation, (A Teljes Biblia, Egy Amerikai Fordítás) Kiadójának jegyzetében, amely 1935-ben jelent meg, megjegyezi: „A héber nyelv megismerése gyorsan fejlődik, s már az 1931-ben megjelenő [a Biblia modern nyelvezetű fordításának] első kiadás óta eltelt néhány év alatt sokan hozzájárultak ehhez a témakörhöz, amit egyetlen fordító és kiadó sem hagyhat figyelmen kívül”.
KÉRDÉSEK: 1. Milyen nyelven írta Jehova Isten a tízparancsolatot a tartós kőtáblára? Ki követte azután az Ő példáját? 2. Miért nevezik „szemitának” azt a nyelvcsaládot, amelyhez a héber nyelv tartozik? Melyek voltak a zsidó nyelv kifejezés lehetőségei a kivonulás idején? 3. Mi hiányzott az írott héber nyelvből? Milyen hangokat kellett tehát hozzáadniuk az olvasóknak? 4. Amikor a héber nyelv megszűnt élő nyelv lenni, hogyan őriztetett meg a hagyományos kifejezés? 5. Milyen adatok vannak bemutatva a héber gyökszavakat illetően? 6. Mi mondható a héber igék időiről? 7. Hogyan van bemutatva a héber igék határozatlan ideje vagy alkalmazása a „Jehova” névben? Ezen Szent Névre vonatkozólag milyen utólagos megjegyzés volt téve? 8. Milyen eseményekben láthatjuk a héber nyelvnek a köznép élő nyelveként való hanyatlását és enyészetét? 9. Milyen haladást ért el a héber nyelv tanulmányozása az utóbbi századokban?
5. Lecke
BIBLIAI NYELVEK: ARÁM
A Héber Iratok megírása ezeregyszáz éves időszakának vége felé, a bibliai kéziratokban helyenként egy más nyelv is megjelent a héberen kívül. Ez a feltörő új nyelv, az arám nyelv volt. Mindannak ellenére, hogy a héber nyelvbe már Jeremiás ideje előtt beolvadtak arám szavak, az első teljesen arám mondat az ő írásaiban jelenik meg először. (Jer. 10:11 ASV., széljegyzet) Később Babilonban Dániel már többet írt arám nyelven, a 2:4-től egészen 7:28-ig (lásd a Dániel 2:4 széljegyzetét, az ASV.-ban). Még később, sok idővel a zsidóknak babiloni fogsága után, a Héber
