A lap korrektúrázva van
JEREMIÁS
217
míg Sion pusztán gyászol. Szerencsétlensége okának számos bűne bizonyult; könnyes szemmel van felismerve, Jehova abban való igazságossága, hogy megengedte a lázadó város bukását. Azonban, a siralmak az egykori barátok ellen szólnak, akik a szerencsétlenség ideje alatt ellenségekké váltak, és örültek bukásának. Ha lehetséges lenne, hogy gonoszságuk Jehova elé jusson, és saját fejükre hasonló megtorlás essen! – 1:2-22.
Még szembetűnőbb a második versben, vagy második fejezetben azon megsemmisítés, amely által Sion pusztává tétetett. Ez magától Jehovától jött; a lázadó Izráel elnyelésére kiöntött dühe olyan volt, mint a tűz. Ő megutálta szentélyét, ahol az igaz imádatott felváltották pogány szertartásokkal és vallásos formaságokkal; lerombolta a falat és a rácsos kapukat, amelyek egykor megállították az ellenség faltörő kosát; a próféták már nem kaptak egyetlen látomást sem Jehovától, ehelyett balga képzelődéseket és hiúságokat idéztek fel; ők nem becsmérelték a várost vétkeiért, és elmulasztották a fogság megelőzését; ennek eredményeként az ellenségei elnyelték, aztán összecsapták kezüket, süvöltenek és fejüket csóválják elpusztításakor. Az ostrom ideje alatt, az éhínség pusztított a város utcáin; az éhező gyermekek élelmet kerestek éhező anyáiknál, és a jóllakás helyet őket ették meg azok, akik szülték őket. Aztán az éhség és dögvész nyomán már az utcákon heverő megszámlálhatatlanokhoz a hódító kardja hozzáteszi a véres áldozatainak számát. A néma holtestetek mindenhol azt a komor vádat hangoztatják, hogy a város lakói közül csak az éhínség, a dögvész és a kard ettek jóllakásig.
Az egyes szám első személyben írt harmadik fejezet, bemutatja Jeremiást, aki megvallja saját bánatát és imádkozik Jeruzsálem gyermekeiért. Ő megsiratja a csapásait, mégis dicsőíti Jehova irgalmasságát és kegyelmességét. Mert ezek az isteni tulajdonságok teszik elviselhetővé a bánatot, amely hamar elmúlik azok életéből, akik türelmesen remélik és várják Jehova szabadítását. A csapások mindezen áradata között az igazság nem volt áthágva,
