A lap korrektúrázva van
218
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
míg a próféta állhatatosan kérdi: „Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.” A megoldás a következő: „Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az ÚRHOZ”. Kifejezésre jut egy szabadulási ima, amely úgy tűnik, arra az időre emlékeztet vissza, amikor a Jeremiás elleni üldözések legnagyobbak voltak, amikor a verembe volt vetve. A verem mélyéről az ő imája felemelkedik Jehovához a mennybe, és eljön a szabadulás. Jeremiás könyörög, hogy tetteik szerint legyen megfizetve üldözőinek, ennek terjedelmes értelme kétségkívül, a most pusztán heverő Sion üldözőinek megsemmisítését jelenti.
A negyedik fejezet megismétli néhány leírását és gondolatát az első és második fejezeteknek, azonban erőteljesen van hangsúlyozva Sion egykori dicsősége és a jelenlegi szánalmas állapota közötti ellentét. Az egykor aranytól fénylő Szentély semmivé homályosodott, míg a hatalmas épületek kövei az utcával egyenlővé tétettek. A jelen éhínség állapota szemben van helyezve a múlt virágzásának bőségével. Újból megemlíttetnek a város bűnös tettei; hivatkozás történik az Egyiptomhoz intézett haszontalan segélykérésére, míg az utolsó két vers Edom ellen szól, Sion bukása alkalmával megnyilvánuló öröme miatt; emlékezteti Edomot, hogy gúnyos ajkaihoz ugyanaz a keserű pohár fog kerülni.
Az ötödik és egyben utolsó fejezet, egy imát, vagy egy Jehovához intézett segélyhívást képezve, megsiratja Sion pusztaságban és rabságban való boldogtalan sorsát. Megemlíttetnek az ellenség kezétől elszenvedett bántalmazások és kínzások, valamint a gyász által elfojtott örömök is. Felcsendül az ima, hogy Jehova ne felejtkezzen el, és ne hagyja el őket örökre, hogy térjen vissza hozzájuk és adjon nekik olyan napokat, mint hajdanán. Azonban úgy tűnik, hogy ezen utolsó szavak egy belenyugvó hangnemben voltak írva: „Mert bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!” A helyreállítás nagyon távoli és Isten kegyelmétől függ.
KÉRDÉSEK: 1. Az olvasók milyen bizonyítékok alapján tulajdonítják ezt a könyvet Jeremiásnak? 2. Mi váltotta ki e siralmat?
