A lap korrektúrázva van
Egységben és egyetértésben egy új világért
9
munkája keresztülvitelével foglalkozó csoport jó rendjét, összhangját és egyesült tevékenységét.
37 Az apostoli időből származó minden feljegyzett esetben az Úr adott utasítást a teokratikus szervezete külön kijelölt képviselője útján a különböző szolgáknak vagy csoportoknak a teendőket illetőleg. Titusnak, az egyik külön kinevezett szolgának írja Pál: "A szektáskodó embert utasítsd el egy-két rendreutasítás után annak tudatában, hogy az ilyen ember hamis és vétkezik, önmagát ítéli el." Más szóval: "Egy szakadásokat előidéző embert kerülj egy-két intés után; te tudod, hogy az ilyen ember helytelen útra tért és vétkezik s önmagát ítéli meg." Titus 3:10,11. A teokratikus szervezet megbízásából intézkedő szolga semmiféle megbízást ne adjon az egység megzavarására törekvő ily embernek. A tessalonikai gyülekezetnek írja Pál: "Ha pedig valaki nem enged a mi levélbeli szavunknak, az ilyet jelöljétek meg; ne érintkezzetek vele, hogy magába térjen (Elberfeldi: megszégyenüljön). De azért mégse tekintsétek ellenségnek, hanem úgy tekintsétek (Elberfeldi: úgy utasítsátok rendre), mint testvért". II. Thess. 3:14, 15. A csoport más tagjai ne kövessék és ne utánozzák a szervezeti utasítások - Pál levelei pedig épp ilyen utasításokat tartalmaznak - iránt engedetleneket, hanem legyenek segítségére, hogy lássa be az útja téves voltát. Ha pedig szakadásokat és pártoskodásokat igyekszik előidézni a csoportban, lépjen közbe a teokratikus szervezet a meghatalmazott szolgája útján.
A szolga maradjon a
rábízott munkánál
38 Aki valamilyen szolgálati tisztséget vállalt Isten szervezetében, maradjon meg e szolgálatban, míg az Úr változtat a dolgon. Ha valaki saját feje után megy s azt gondolja, hogy neki olyasmit kell tennie, ami őt elvonja a számára kijelölt munkától s azután lépéseket tesz a dolgok megváltoztatására, ezáltal egy ideig széthúzásokat idézhet elő a szervezetben. Ez ügy megvilágítására a "Márknak is nevezett János" példájára gondolunk. Csel. 12:12,25. És otthon hagyta anyját Jeruzsálemben Pállal és Barnabással kiküldetett idegen országba. Ezek együtt a mai különleges úttörőkhöz hasonló tisztséget töltöttek be a prédikálás szolgálatában; "János is ott volt velük segítségül." Csel.l3:l-5. A testvérek a római pámfusi tartományba érve, János felhagyott a különleges úttörő szolgálattal s elhagyta Pált és Barnabást, úgy, hogy többé nem dolgozhattak vele az idegen országban nekik kiutalt szolgálatban. Márk-János számára ennek kedvezőtlen következménye lett az azutáni szolgálati kiváltságok tekintetében s egy alkalommal szakadást idézett elő bizonyos ideig az úttörők között. Az erről szóló feljegyzést a Csel. 15:36-41-ben a következőképpen hangzik:
39 "Néhány nap múlva azonban Pál mondta Barnabásnak: Forduljunk vissza és látogassuk meg a
testvéreket azokban a városokban, amelyekben hirdettük az Úr Igéjét, hogyan vannak. Barnabás azt javasolta, vegyék maguk mellé a Márknak nevezett Jánost is. Pál azonban nem tartotta méltónak arra, hogy magukkal vigyék, mivel Pámfiliában elvált tőlük és nem ment velük a munkára. Ez annyira kiéleződött köztük, hogy elváltak egymástól és Barnabás maga mellé véve Márkot, Ciprusba hajózott. Pál pedig Silást választotta ki maga mellé és elment, miután a testvérek isten kegyelmébe ajánlották őt. És átment Syirián és Sicilián, erősítve a gyülekezeteket." Márk-János ezáltal elveszítette kiváltságot, hogy Pált elkísérhesse, mivel előzőleg nem vált be a kötelesség teljesítésében, elhagyva a neki kiutalt szolgálati tisztséget. Az ő helyében a hű Silás nyerte el a szolgálati kiváltságot.
40 Csak miután Márk hosszú időn keresztül bebizonyította hűségét, hidalták át a keletkezett szakadékot és Pál ismét bizalmába fogadta. Ekkor ismét egyesült Pállal. Római fogsága alatt írja Pál: "Köszönt titeket Aristarkus, fogolytársam, valamint Márk, Barnabás unokaöccse." I.Péter 5:13; II.Tim. 4:11. Ha mindent figyelembe veszünk, felismerhetjük jobb nem kockáztatni Márkhoz hasonlóan egy ily az Úr szervezetével összefüggő terhelő próbát. Az egység és béke kedvéért a hűségben következetes szolga a neki kiutalt tisztségben marad s végrehajtja a rábízott szolgálatot, hogy a bizonyságtevés fennakadás nélkül tovább folyhasson.
Összehasonlítás
41 A zsoltáros az áldásos hatások leírására ihletett, amelyek abból fakadnak, hogy most egység és egyetértés uralkodik az új világban való élet és igazságosság érdekében. Gyönyörű poétikus szavakkal énekli: "Íme milyen jó és milyen kedves, amikor a testvérek egyetértésben együtt lakoznak! Olyan ez, mint a drága olaj a főn, amely lefoly a szakállon, Áron szakállán, amely lefoly köntöse szegélyére. Olyan, mint Hermon harmata, mely leszáll Sion hegyére. Bizony oda rendel Jehova áldást és életet örökre." 33. zsolt. 1-3. Így laktak együtt egységben és egyetértésben teokratikus területen, különösen a Sion hegyén az egész nép ünnepelve, amikor Izráelnek mind a tizenkét törzse és a kapuikban tartózkodó idegenek összegyülekeztek Jeruzsálemben, ahova Jehova a nevét helyezte s a templom állott. 122. zsoltár 1-9.
42 Áron mint Izrael első főpapja, Krisztus Jézus előképe volt. Áronhoz hasonlóan Krisztussá vagy felkentté lett valaki, ha olajat öntöttek a fejére. Így az Úr Jézus Krisztusává lett, mivel őt a mennyei Atyja a szent szellemmel felkente. Ezt a szellemet ő teljességben elnyerte: "Isten a szellemet mértéknélküli teljességben adta neki." János 3:34. Az Áron felkenéséhez használt olajat különös előírás szerint készítették el tiszta mirhából, fűszeres fahéjból, a legfinomabb kálmosból, cassia és oliv-olajból s az rendkívül jóillatú volt. Mivel Áront gazdagon felkenték vele, a papi szolgálata végzése alatt kellemes, kedves illat áradt ki belőle, amelynek megnyugtató,
