A lap nincsen korrektúrázva
190
séges ellenségei ellen, s ezáltal elsepri azok hazugság menedékét. A megbízatás, melyet Jehova a népének adott, a 149. zsoltár 6—9. verseiben van feljegyezve s a végrehajtás stádiumában van, de csak 1918 után vette kezdetét, s azért nem volt Isten megsemmisítő ítélete, ez idő előtt tanúi által ismertetve.
23 Jósafát a templomban mondott Imájában utalt Jehova Izráelnek adott azon utasítására, hogy a Moábiták, Ammoniták és a Seir hegye lakói mellett elvonuljanak, amely utasításokat követtek is, s igy Moáb és szövetséges társai meg voltak kímélve a támadástól. Azután így szólt Jósafát: „Imé ezért azzal fizetnek nekünk, hogy ellenünk jönnek, hogy kiűzzenek a te örökségedből, melyet örökségül adtál nekünk.“ (Krón. II. 20:11) Jehova tanúi a földön most betöltik a jövendölés e részét oly
értelemben, hogy ők az Úrtól sohasem kaptak megbízatást azok betüszerinti megsemmisítésére, akik Sátán szervezetének látható részét alkotják Nekik világosan fel volt tárva, hogy a bosszú Jehováé és ő fog megfizetni; következetesen az ő munkájuk nem testi fegyverekkel történik. Jehova tanúi azért a lázadásokat sem nem helyeselték, sem nem vettek részt ilyenekben vagy más, a világi berendezések megdöntésére irányuló kísérletekben. Azonkívül soha senkit nem bátorítottak ilyesmire. Egyedüli kötelességük és megbízatásuk abból áll, hogy a nép előtt ismertessék Isten feltett szándékát, miszerint megfizet Sátánnak és támogatóinak, s ezáltal a jóakaratú emberek figyelmeztetve vannak, hogy a biztonság helyére Isten szervezetébe menekülhessenek. Jehova tanúi sohasem kísérelték meg igénybe venni a politikát vagy hasonló eszközöket vagy a törvényhozó testületeket vagy a bíróságokat, hogy ily módon elrabolják valakinek a gondolati szabadságát vagy a szervezetük szabad tevékenységét vagy őket megakadályozzák véleményük vagy meggyőződésük kinyilvánításában, mivel ők világosan látják, hogy Jehova a világ szentségtelen berendezéseit megtűrte, míg eljön meghatározott ideje a hatalmának az ellenségen való kinyilvánítására. Ezért most az a megbízatása és kötelessége tanúinak, hogy az embereknek Jehova feltett szándékáról beszéljenek. Jehova tanúi pontosan ahhoz az alapelvhez tartják magukat, hogy a szólás- és hitszabadság, valamint a szabad véleménynyilvánítás akadály nélkül fenn kell maradjon. Az Ördög szervezete azonban, amelyet a Moábiták, Ammoniták és a Seir hegye szemléltette, megkíséreli elrabolni az istentiszteletben való gondolat-, szólás- és cselekvési-szabadságot. A Sátán szervezetének ezek a világi képviselői kegyetlen eszközöket vesznek igénybe Jehova tanúi ellen, hogy megakadályozzák őket az igazságnak mások előtt való ismertetésében, aminek a megtevését Isten nekik megparancsolta, s megkísérelik azoknak a hű férfiaknak és asszonyoknak a megsemmisítését, akik Isten parancsainak engedelmeskedve, hirdetik az igazságot. Igy a jót a gonosz cselekedeteikkel fizetik.
24 A lefektetett prófétai képben az ellenségről azt mondja a feljegyzés, hogy ez azért jött, „hogy kiűzzenek a te örökségedből, melyet örökségül adtál nekünk“. A prófétai kép e részének a beteljesedésénél azt látjuk, hogy Jehova Isten Krisztus Jézus által a maradéknak adta a Királyság földi érdekeiből álló minden jószágát vagy egész örökségét és megparancsolta neki, hogy a Királyság evangéliumának a földön minden nép előtt bizonyságul való prédikálása által mozdítsa elő a Királyság érdekeit. (Máté 24:14) A mai Ammoniták, Moábiták és a Seir hegye lakói most ki szeretnék űzni Jehova tanúit, illetve az Úr „hű és bölcs szolgáját“, annak tagjait meg akarnák akadályozni az Úr parancsai keresztülvitelében, s ily módon szeretnék őket megsemmisíteni és kiűzni abból az örökségből, amelyet Isten ajándékozott nekik. Éppen ebből a célból esküdött össze most az ellenség és e támadás keresztülviteléhez nyilt tevékenységhez látott, hogy megakadályozza, hogy Isten szövetséges népe részévé legyen a Krisztus uralma alatti nemzetnek. (83. zsoltár 3. 4) Isten a Krisztus Jézus hű követőinek örökségképpen ajándékozta az ily jószágokat, s neki mondja Jézus: „Boldogok a szelídek: mert ők örök-
ségül bírják a földet“ (Máté 5:5). mialatt az Isten királysága földi érdekei értendő. A hűségesek társörökősök lesznek Krisztus Jézus örökségében. A „kecskék“ átal szemléltetett egyesült ellenség most megkíséreli a szelideknek az örökségükből való kiűzését es ama kiváltságuk elrablását, hogy Krisztus követei legyenek s őt és Királyságát képviseljék a földön. Ebből kitűnik, hogy a mostani események a régi időben világosan szemléltetve lettek és feljegyeztettek azok javára, akik az Úrnak engedelmeskedni törekszenek.
25 Jósafát folytatta a fohászkodást és Jehova Istent arrakérni, hogy a népe érdekében cselekedjen: „Oh mi Istenünk, nem ítéled meg őket? Mert nincsen mi bennünk erő e nagy sokasággal szemben, mely ellenünk jön. Nem tudjuk, mit cselekedjünk, hanem csak te reád néznek a mi szemeink.“ (Krón. II. 20:12) A szöveg e részében az „ítéled“ szó a héber schapat szónak a fordítása, amelynek a jelentése: bírói döntés s azután az ítélet végrehajtása. Ezért az ima, hogy Isten Krisztus Jézus
átlal bíróilag döntsön, kicsodák a „kecskék“, s hogy azután a megírott ítélete szerint elpusztítsa. Van valami mentségük a modern Moábitáknak, Ammonitáknak és a Seir hegyén lakozóknak a Jehova tanúi ellen intézett támadásukért? Igazolni tudják magukat valamiképpen Sátán szervezetének ez elemei, hogy ily támadásokat intéztek Jehova szövetséges népe ellen? E kérdésekét Krisztus Jézus, Jehova nagy bírói hivatalnoka döntheti el, és ezt cselekszi most. Ő tisztán és világosan kijelenti, hogy az igazságtalan cselekedetük teljesen igazolatlan, s hogy ő ítéletet gyakorol s az összes ily
ellenségeket a teljes pusztulásba küldi. (Máté 25:31—46) Az Úr megparancsolta népének, hogy szolgálnia kell Istent az örökölt „földön“ [a kiváltságokban], szorgalmasan hirdetvén Királyságát és az ellenségei elleni bosszúját, s hogy most csak ezt kell tegye és sem a politikával nem foglalkozhatik, sem pedig a kereskedelem és vallás módszereit nem használhatja a munkájánál. Népének a tagjai teljesen el kell legyenek különítve a világtól és szeplőtlenül kell tartsák magukat a világtól. (Jakab 1:27) Ez nem történne meg e keresztényeknél, ha a római kát. hierarchiához hasonlóan vallást gyakorolnának és az Úr nevét ürügyül használnák fel, hogy annak oltalma alatt, politikát, folytassanak, azt használják és arra törekedjenek, hogy hatalmat, nyerjenek e világ hivatalai felett s ezt, valamint a „törvény erős karját“ a céljaik elérésére használják. Az a tény, hogy a római kát. hierarchia ily módszereket használ, azt mutatja, hogy ők ellenségei Istennek és Királyságának.— Jakab 4:4.26 Jósafát segítségért kiáltott Izráel érdekében, mivel kijelentése szerint „nincsen mi bennünk erő e nagy sokasággal szemben, mely ellenünk jön“. Az akkor mondott e szavak most Jehova tanui vigasztalására szolgálnak. Ők tudják, hogy önmagukban erőtelenek az ellenséggel való szembeszálásra s a visszavágásra, hanem teljesen és egyedül Jehova Istenre és Krisztus Jézusra kell támaszkodjanak, s ezt is cselekszik. Jósafát erőtelenségének az ellenség sokaságával való összehasonlítása megfelel annak a ténynek, hogy Jehova tanúi nem használhatnak emberi hatalmat a maguk megvédésére. Jehova előre megjövendölte, hogyan nyomulnak fel népe ellen az ellenség haderői, s az ő jövendölései által látja a népe, az ellenség hogyan „jön fel ellenünk“, amely ellenséges haderőket Góg, az Ördög hadvezére vezeti. „És eljössz helyedről, a messze északról te és sok nép veled, lovon ülők mindnyájan, nagy sokaság és hatalmas sereg. És feljössz az én népem, Izráel ellen, mint a felleg, hogy beborítsd a földet; az utolsó időben lészen ez, hogy felhozlak téged az én földem ellen, hogy a nemzetek megismerjenek engem, mikor megszentelem magamat rajtad, Góg az ő szemük láttára!“ (Ezékiel 38:15,16; Elberfeldi ford.) A pápa által 1933-ban kikiáltott „szent év“ fiaskója és annak leleplezése a hierarchia alatomosait és a hiszékenykeritőket kifüstölte üregeikből, s ezek a tisztátalan szellemek nagy lármát kezdtek és mozgalmat indítottak Jehova tanúinak a ki pusztítására. „Mert ördögi szellemek azok, akik jele-
