Oldal:Az-ő-háboruja-3-4-rész-1938.pdf/5

Innen: Hu JW United
A lap korábbi változatát látod, amilyen Marta.zsido (vitalap | szerkesztései) 2024. február 17., 18:12-kor történt szerkesztése után volt. (Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|2||197}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c|ják őket, s nyiltán, bátran és nyomatékosan ismertetniük kell Jehova Isten üzenetét, nevét és királyság…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Jump to navigation Jump to search
A lap nincsen korrektúrázva


197

{{raw:data:c|

ják őket, s nyiltán, bátran és nyomatékosan ismertetniük kell Jehova Isten üzenetét, nevét és királyságát hirdetvén. Miképpen Dávid félelem nélkül kivonult, hogy a Filiszteusok óriása ellen harcoljon, s bizodalmát teljesen Jehovába helyezte, úgy lép most a nyilvános­ság elé Isten népe a nagyobb Dávid vezetése alatt, tel­jesen az Úrban bízván.
20 A Júdabeliek a csata helye vagy vidéke felé kellett vonuljanak, ott az ellenséggel szembe kellett nézniük, s miután a meghatározott helyet elérték, engedelmes­kedniük kellett a parancsnak; „Álljatok veszteg és lás­sátok Jehova szabadítását rajtatok!“ Ez a kép Jehova most földön tartózkodó népe különös javára lett bemu­tatva, az Ige kimondva és feljegyezve.
21 Egy másik például szolgáló eset a Veres tenger­nél történt, amidőn népét Isten Egyiptomból kiszabadí­totta. (Mózes II. 14:13—15) Isten népe ma nem szaba­dulhat meg azáltal, hogy embereknek tulajdonít üdvösséget vagy zászlók előtt tiszteleg; hanem a szabadulás egyedül Jehovától jöhet Krisztus Jézus által.
22
„Jehova szabadítása“, amelyről e szövegben szó van, nem jelenti, az embereknek a halálból való szaba­dulásukat a Krisztus Jézus kiontott vérébe vetett hi­tük alapján. Jehova tanui ebben már részesültek az igazolás áltat s amennyiben újteremtésekké lettek és kiválasztattak Jehova neve számára. „Szabadulás" e szöveg értelmében a Sátán szervezetének vagy berende­zésének a hatalmából való szabadulást jelenti, amely in­tézmény Isten felkenteinek, a megsemmisítésére törek­szik. Jehova az iránta hű népét megszabadítja és által viszi a nagy napja csatáján: „Jehovától van a szabadítás; a te áldásod népeden van.“ (3.soltár 9; Elberfeldi f.) „Aki körül robogsz lovaidon, diadal-szekerei­den szabadításra." (Habakuk 3:8; Elberfeldi f.) „Sionért nem hallgatok és Jeruzsálemért nem nyugszom, míg felderül, mint fényesség az ő igazsága; és szabadítása, mint a fáklya tündököl." (Ésaiás 62:1) „Mert eljön, az Úr és harcol azok ellen a népek ellen, amint harcolt vala ama napon, a harcnak napján." (Zakariás 14:3) Így oktatta ki Isten előre népét Jeruzsálemben. Hason­lóképpen oktatja ki most az övéit előre, biztosítván őket, hogy a most küszöbön álló harc nem az ő ügyük, amelyben a saját erejük által kellene győzniük, hanem ez Jehova harca, miértis figyelniük és szabadulásukat végig kell nézniük, amely szabadításban a mindenható Isten karja által részesülnek.
22
Jehova szelleme vezetése alatt azután Jaháziel meg­ismételte a már előbb mondott szavakat: „Ne féljetek és ne rettegjetek! Holnap menjetek ellenük, mert Jeho­va veletek lesz." Ez tehát világosan azt látszik mutatni, hogy mostan. 1938-ban Isten népe élérte az ellenjel­képes „holnapot", azt az időt, amidőn „ellenük" kell menjen", illetve az ellenség ellen kell vonulnia. A Wa­shingtoni kongresszuson történt 1935-ben, hogy az Úr a közvetlen azután kiadottakkal a római kat. hierarchiát az ellenjelképes Filiszteusokként ismertette, ezt a val­lásos tömeget leleplezte s az ujabbkori Edomitákként ismertette. E gonosz társaság ellen parancsolja meg né­pének most Isten, hogy 'kelljen fel ellene harcra'! (Abdiás 1) Ezért Isten népe nem szabad féljen és retteg­jen, amidőn az ellenség "dicsekvő és istentelen akcióját látja; hanem a hűségesek bátran az 'ellenség ellen kell menjenek', a Királyt és királyságát hirdetvén, miáltal Jehova névét igazolja. Jehova hű tanúi most az ő bizonyítékát bírja: "Jehova veletek lesz." Jehova az, aki nekik, az ő hűségeseinek mondotta: „Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled; úgy hogy bízvást mondjuk: Az Úr az én segítségem, nem félek; "ember mit árthat nékem?" (Zsidók 13:5, 6) Amidőn a hűségesek biza­lommal Jehovához ragaszkodnak és minden időben igéreteire gondolnak, „ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?"(Róma 8:31), előretörnek. Igy Jehova biztos ígéretet nyujt. hogy népét teljesen támogatni fogja; ez bátorsá­got önt belé, s ezért menetel előre bizalommal és az Úr örömében.

|

ELISMERÉS

{{raw:data:p|1|1-2|id=q1|

Jehova a szavát adta, hogy a benne bizó és őt el­ ismerő népét vezetni fogja. (Példah. 3:5,6) Jósafát király azonnal felismerte, hogy a Lévita által kapott ü zenét Jehovától jött. „Akkor Jósafát meghajtotta fejét a föld felé, s Júda és Jeruzsálem lakói leborultak .Je­ hova előtt és imádták Jehovát.11 (Krónika II. 20 :18) Jósafát szivében semmi kétség nem volt, s azért nem is fordult az üzenet ellen. Elismerte, hogy a „felsőbb11, a legfelsőbb hatalom az engedelmes szolgája. Jaháziel ál­ tal szólott, és a fejével a föld felé hajolva, hittel és há­ latelt szívvel imádta ott Jósafát Jehovát. A kapott üzeinet minden dicsőséget és tiszteleti t Istennek adott, nem .engedett megalkuvást az ellenséggel és ezért Jehova ne­ vének az igazolására szolgált. Az egész ott. állói nép kö vette Jéisafát példáját és imádta Jehovát. Az összes többivel együtt Jaháziel Isten temploma felé imádko­ zott, mivel Isten megigérte, hogy megmutatja hatalmát népé értekében és az ellenség ellen: „Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztal­ tad a te beszédedet. Mikor kiáltottam, meghallgattál en­ gem, felbátorítottál engem lelkemben erő támadt.11 — 138. zsoltár 2. 3. 15 Istennek most földön élő szövetséges népe világo­ san felismeri, hogy ez a régen feljegyzett .üzenet az ö tanulságára lett kihirdetve, s ezért szintén imádják Je­ hovát szellemben és igazságban. Teljesen benne bízva, Jehova „szokatlan munkájára11 szentelték magúkat és megteszik részüket, nevét és királyságát hirdetvén. Tud­ ják, hogy Jehova Armageddonban, a mindenható Isten nagy napja csatájában véghez viszi „hallatlan dolgát-s így naggyá teszi nevét, s hű szolgái most elhatároz­ ták, hogy nevét mostantól fogva a csata megvívásáig hirdetni fogják.

  • • Jaháziel volt az az eszköz, akit Jehova felhasznált

üzenetének szövetséges népéhez való közvetítéséhez, s ebben a vonatkozásban az Űr csatornáját vagy eszkö­ zét szemléltette, a Társulatot vagy a ..hű és bölcs szol­ gát11 mint egészet és azt az eszközt, melyet ez a szolga felhasznál az Űr utasításainak a néphez val közvetítésé­ re. Más Léviták jelen voltak a templomban; ezek ugyan nem "voltak Asáf fiai, mindazáltal részt vettek az lír dicsőítésében: „A Kéhátiták fiai közül és a Kóriták [Lévi dédunokájának, Koré utódai] fiai közül való Le­ viták" pedig felállottak, hogy Jehovát, Izráel Is­ tenét nagy felszóval dicsérjék.11 (Krónika II. 20: 19) Kóré lázadásának az idején s az utánna következő pusztulásakor Kóré e fiai el kellett különítsék magukat lázadó "apjuktól s ezáltal elkerülték pusztulásukat, mi­ vel hűek maradtak Istenhez. (Mózes IV. 16 :1—35) Ezért lettek megtisztelve á templomi szolgálattal a Jehová­ hoz hű maradt Kóriták. Hénián, a főénekcs több zsoltár írója volt; ő Kórita volt, s egyesek a Kóriták közül tem­ plomi ajtonállók voltak. (Krón. I. 6:33-35; 9:17-19; 26; 1-19) Mindczek-a templomi énekes Léviták a belső udvar­ ban elől állották és rendszeres éneklői voltak Jehova di­ csőségének a szentélyben. Ez arra mutat, hogy az Űr egyetlen teremtményt sem részesít kiváltságban, sem nem tanúsít valakivel szemben előitéletct a családi tartozandósága miatt. Egyidcig szülök és gyermekeik kezdték az igazságban az Urat követni és Jehovát dicsőíteni; azután pedig a szülők elestek, mialatt a gyermekek hűek maradtak az Űrhoz. Ezt a Kóriták árnyékolták elő. Is­ ten megtiszteli azokat, akik őt tisztelik, hozzá hű marad­ ván. A templom előtt állók mindannyian Jehova dicső ségét énekelték „nagy felszóval11. Nem rejtették cl ma­ gukat az "ellenségtől való félelemből, sem nem énekeltek lassan, hogy fel ne izgassák az ellenséget. A győzelem­ ben! hitükben előre ünnepelték Istennek az ellenség fe­ letti győzelmét. Hasonlóképpen hisznek meg teljesen Jehova tanúi Jehovában és Krisztus Jézusban; biztosak az Úrnak az ellenség feletti győzelmében és tudják, hogy Armageddon nem sokára meg lesz viva _s ez a csata "a győzelem színhelye lesz. Magukat az Úr szol­