„Oldal:Az-ő-háboruja-1-2-rész-1938.pdf/11” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
(→Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|2||188}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c| ki titeket az Úr hatalmas kézzel {Egyiptomból] és szabadított meg téged a szolgaságnak házából, az egyi…”) |
|||
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
Oldal (be lesz illesztve): | Oldal (be lesz illesztve): | ||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{raw:data:ai|2||188}} | {{raw:data:ai|2||188}} | ||
{{raw:data:c| | {{raw:data:c| | ||
− | {{raw:data:p|c| ki titeket az Úr hatalmas kézzel {Egyiptomból] és szabadított meg téged a szolgaságnak házából, az egyiptombeli Faraó királynak kezéből. | + | {{raw:data:p|c| ki titeket az Úr hatalmas kézzel {Egyiptomból] és szabadított meg téged a szolgaságnak házából, az egyiptombeli Faraó királynak kezéből.“. (Mózes V. 7:7,8) Jehova most a föld feletti uralmat Krisztús Jézusnak, a valódi magnak adta, és az Ördög többé sohasem nem nyeri el az uralmat, hanem Jehova örök barátja, Krisztus Jézus mindörökre uralkodni fog, Sátán pedig és az |
ő követői örökre meg lesznek semmisítve.}} | ő követői örökre meg lesznek semmisítve.}} | ||
− | {{raw:data:p|13| Jósafát tovább folytatta az imát és mondá: „És lakának [az Ábrahám magva] azon és építettek azon a te nevednek szentséges hajlékot.“ (Krón. II. 20:8) A jövendölésnek ez a része szószerint igaz és 1919 óta teljesedett be. Abban az évben történt, hogy Jehova most földön élő maradéka ki lett szabadítva az Ördög fogságából, mire megint tevékenységhez látott az Úr szolgálatában, félelem nélkül hirdetvén a Királyt és Királyságát, s ezek a maradéktagok most az Úr Királyságában laknak. A Jehova előtt való útegyengetés befejezése után az Úr Jézus egyenesen el jött a templomához mint „a szövetség követe“ és felépítette Siont, Isten lakóhelyét. Ezt Krisztus Jézus önmagára, az alapkőre építette, mire a hűeket feltámasztotta a | + | {{raw:data:p|13| Jósafát tovább folytatta az imát és mondá: „És lakának [az Ábrahám magva] azon és építettek azon a te nevednek szentséges hajlékot.“ (Krón. II. 20:8) A jövendölésnek ez a része szószerint igaz és 1919 óta teljesedett be. Abban az évben történt, hogy Jehova most földön élő maradéka ki lett szabadítva az Ördög fogságából, mire megint tevékenységhez látott az Úr szolgálatában, félelem nélkül hirdetvén a Királyt és Királyságát, s ezek a maradéktagok most az Úr Királyságában laknak. A Jehova előtt való útegyengetés befejezése után az Úr Jézus egyenesen el jött a templomához mint „a szövetség követe“ és felépítette Siont, Isten lakóhelyét. Ezt Krisztus Jézus önmagára, az alapkőre építette, mire a hűeket feltámasztotta a halálból s azután a még földön tartózkodó kipróbáltakat megítélte és a templomba hozta, ahol az összes tagok élő kövek Isten templomában. „Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegeletkő maga Jézus Krisztus, akiben az egész épület szép renddel rakattatván nevekedik szent templommá az Úrban, akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a szellem által.“ — Efézus 2:20—22.}} |
{{raw:data:p|14| Ezt Jehova Isten Krisztus Jézus által Jehova neve számára cselekedte. Jehova 1919 előtt negyven évén keresztül a nemzetek közül kiválasztott „egy népet a maga neve számára“, amely hűségesek élőkővekként helyeztetnek be az ő szentélyébe. (Csel. 15:14) Jehova neve e szentély vagy e templomsereg felett van kikiáltva, ami azt bizonyítja, hogy a most földön tartózkodó maradéktagoknak Jehova nevét ismertetni kell, mert ők az ő éppen e célra kiválasztott tanúi: „És így szolotok ama napon: Dicsőítsétek Jehovát, kiáltsátok ki a nevét, ismertessétek a népek között a cselekedeteit, hirdessétek, hogy az ő neve nagyon fennséges!“ (Ésaiás 12:4; Elberfeldi ford.) Ésaiásnak ez a jövendölése 1919 ben kezdett beteljesedni, amely idő különösen a Cedar Pointban megtartott nagygyűlés által volt jelezve.}} | {{raw:data:p|14| Ezt Jehova Isten Krisztus Jézus által Jehova neve számára cselekedte. Jehova 1919 előtt negyven évén keresztül a nemzetek közül kiválasztott „egy népet a maga neve számára“, amely hűségesek élőkővekként helyeztetnek be az ő szentélyébe. (Csel. 15:14) Jehova neve e szentély vagy e templomsereg felett van kikiáltva, ami azt bizonyítja, hogy a most földön tartózkodó maradéktagoknak Jehova nevét ismertetni kell, mert ők az ő éppen e célra kiválasztott tanúi: „És így szolotok ama napon: Dicsőítsétek Jehovát, kiáltsátok ki a nevét, ismertessétek a népek között a cselekedeteit, hirdessétek, hogy az ő neve nagyon fennséges!“ (Ésaiás 12:4; Elberfeldi ford.) Ésaiásnak ez a jövendölése 1919 ben kezdett beteljesedni, amely idő különösen a Cedar Pointban megtartott nagygyűlés által volt jelezve.}} | ||
{{raw:data:p|15| Az a „kijelentés“, amelyet Jósafát akkor megismételt. Salamon királynak a templom Kr. e. 1028-ban történt felszentelésénél használt kijelentése volt. (Kir. I. 8:33—40) Salamon király az imájában „az idegent“ említette: s a Kr. e. 1028. év a Kr. utánni 1925. évnek felel meg vagy abban találja párhuzamát, amidőn „A nemzet születése“ Örtorony-cikk ki lett adva. Ugyanebben az évben lett kiadva és nyilvánosan proklamálva „A reménység üzenete“ is, amely üzenet „Minden jó akaratú emberhez“ lett intézve, illetve az „idegenekhez“ vagy az Úr „más juhaihoz“, akiket ő összegyűjt s akik a „nagysokaságot“ alkotják. Jósafát akkor a Salamon szavait idézte: „A mikor veszedelem jövend mireánk, | {{raw:data:p|15| Az a „kijelentés“, amelyet Jósafát akkor megismételt. Salamon királynak a templom Kr. e. 1028-ban történt felszentelésénél használt kijelentése volt. (Kir. I. 8:33—40) Salamon király az imájában „az idegent“ említette: s a Kr. e. 1028. év a Kr. utánni 1925. évnek felel meg vagy abban találja párhuzamát, amidőn „A nemzet születése“ Örtorony-cikk ki lett adva. Ugyanebben az évben lett kiadva és nyilvánosan proklamálva „A reménység üzenete“ is, amely üzenet „Minden jó akaratú emberhez“ lett intézve, illetve az „idegenekhez“ vagy az Úr „más juhaihoz“, akiket ő összegyűjt s akik a „nagysokaságot“ alkotják. Jósafát akkor a Salamon szavait idézte: „A mikor veszedelem jövend mireánk, | ||
− | háború, ítélet, döghalál vagy éhség, megállunk e házban előtted — mert a te neved e házban van — és amikor kiáltunk hozzád a nyomorúságunkban: hallgass meg és szabadíts meg minket“ (Krón. II. 20:9) így a király megbízott Isten ígéretében, amelyet Salamon király imája által juttatott kifejezésre: ’Ha hozzád kiáltunk nyomorúságunkban, akkor meghallgatsz és megszabadíts bennünket.‘ Jósafát helyzete, amely a földi maradék mostani helyzetének felel meg, oly időből származott, amidőn az ellenség az országba nyomult, ami „szerencsétlenséget“ jelentett, mivel másnak kárt okozott. Ez a helyzet ma is, amidőn az ellenség a maradék földjére | + | háború, ítélet, döghalál vagy éhség, megállunk e házban előtted — mert a te neved e házban van — és amikor kiáltunk hozzád a nyomorúságunkban: hallgass meg és szabadíts meg minket“ (Krón. II. 20:9) így a király megbízott Isten ígéretében, amelyet Salamon király imája által juttatott kifejezésre: ’Ha hozzád kiáltunk nyomorúságunkban, akkor meghallgatsz és megszabadíts bennünket.‘ Jósafát helyzete, amely a földi maradék mostani helyzetének felel meg, oly időből származott, amidőn az ellenség az országba nyomult, ami „szerencsétlenséget“ jelentett, mivel másnak kárt okozott. Ez a helyzet ma is, amidőn az ellenség a maradék földjére nyomul, amely betörés nem a maradék tagjainak Istennel szembeni valamely hanyagságára vagy mulasztására vezethető vissza, hanem a ténynek tudható be, hogy szorgalmat és mozgékonyságot mutattak, amennyiben Istennek hűen szolgáltak, ismertetvén az ő ítéleteit, neve igazolását, Sátán szervezetének a megsemmisítését és az áldásokat, amelyek a Krisztus Jézus}}| |
{{raw:data:p|c| országa által következnek be. A maradék Isten népét alkotja, és mivel Isten keze felette van, Jehova irányítja az egészet, hogy a népe ártatlanságát napfényre hozza s a nemzetek elseprésének és kiűzésének, valamint Sátán egész szervezete megsemmisítésének az okát megmutassa. Jehova ily módon ismerteti, hogy ő a legfelsőbb hatalom, amint azt már a régi korokban megígérte. — Mózes II. 9:16.}} | {{raw:data:p|c| országa által következnek be. A maradék Isten népét alkotja, és mivel Isten keze felette van, Jehova irányítja az egészet, hogy a népe ártatlanságát napfényre hozza s a nemzetek elseprésének és kiűzésének, valamint Sátán egész szervezete megsemmisítésének az okát megmutassa. Jehova ily módon ismerteti, hogy ő a legfelsőbb hatalom, amint azt már a régi korokban megígérte. — Mózes II. 9:16.}} | ||
{{raw:data:p|16| Amiképpen Jósafát Jehova Isten háza előtt állt, ahova Jehova a nevét helyezte, úgy állanak most az összegyűlt maradéktagok Krisztus Jézussal a templomban Jehova Isten előtt, ismertetik az ellenség által rájuk zúdított nyomorúságot és felhívják a figyelmet azon ígéretre, hogy Jehova meghallgassa és megszabadítja őket. Igy mondotta meg Jehova előre, hogy az ellenségnek a népe elleni támadása a maradékot a ’nyomorúságából való kiáltásra‘ fogja indítani; és ők éppen ezt teszik most napjainkban. A maradék az ellenséget nem tekinti kicsinynek és megvetendőnek, hanem helyesen mérlegeli az ellenség erejét, és az Ellenségek című könyvben erre van felhiva a figyelem. A maradék tagjai elismerik a maguk erötelenségét és tehetetlenségét, és beismerik, hogy Jehova és Krisztus Jézus, a felső hatalmasságok az egyedüli oltalmuk, erősségük és menedékük. Noha a kiáltásuk fájdalmas s nagy kint és lelkigyötrelmet szenvednek, teljesen megbíznak Jehovában, el vannak tökélve, az iránta való ragaszkodásuk megőrzésére. Az elnyomottak e kiáltása különösen 1933 ban vette kezdetét és mindezideig tart a fanatikusok üldözése miatt, akik magukat vallásoskodóknak állítják, és különösen azok részéről, akik Németországban a fanatikus Hitler alatt működnek s akiket különösen a Vatikánban ülők látnak el tanácsokkal, támogatnak és sarkalnak. Isten népét megrabolták és a vagyonát elkobozták; közülük ezrek piszkos helyen be vannak zárva és sokat, meg is öltek, s mindez a Jehova Isten és felkent Királya iránti hű ragaszkodásukért történik. Ez az üldözés Németországban kegyetlenség és gonoszság tekintetében példátlanul áll. De megkezdődött Jehova tanúinak az üldözése Japánban, Olaszországban, Délafrikában és a világ más részein is. az Egyesült Államokat is beleértve; és a maradék Istenhez kiált nyomorúságában és a segedelméért fohászkodik. Amiképpen az egyesült ellenség felnyomult Jeruzsálem ellen, úgy menetel most is a Jehova népe ellen küzdő egyesült ellenség Istennek földön lévő maradéka felé. 1933 áprilisában — ezt az évet a pápa „szent évnek“ kiáltotta ki — „A szent év hatása a békére és jólétre“ címmel egy nyilvános előadás lett tartva, amely rádió segítségével az egész Egyesült Államokban ki lett sugározva. Az abban Isten Igéjéből előadott és nyilvánosan kihirdetett igazságok az egyesült ellenséges haderőket nagy haragra gerjesztette, és a római kat. hierarchia, felbujtására elkezdődött Jehova tanúi üldözése Amerika sok államában. Azután ugyanezen év július 20-án konkordátum lett kötve Németország kormánya és a pápa között, miáltal nyíltan beigazolást nyert, hogy a gazdasági, politikai és vallásos elemek megállapodtak Jehova | {{raw:data:p|16| Amiképpen Jósafát Jehova Isten háza előtt állt, ahova Jehova a nevét helyezte, úgy állanak most az összegyűlt maradéktagok Krisztus Jézussal a templomban Jehova Isten előtt, ismertetik az ellenség által rájuk zúdított nyomorúságot és felhívják a figyelmet azon ígéretre, hogy Jehova meghallgassa és megszabadítja őket. Igy mondotta meg Jehova előre, hogy az ellenségnek a népe elleni támadása a maradékot a ’nyomorúságából való kiáltásra‘ fogja indítani; és ők éppen ezt teszik most napjainkban. A maradék az ellenséget nem tekinti kicsinynek és megvetendőnek, hanem helyesen mérlegeli az ellenség erejét, és az Ellenségek című könyvben erre van felhiva a figyelem. A maradék tagjai elismerik a maguk erötelenségét és tehetetlenségét, és beismerik, hogy Jehova és Krisztus Jézus, a felső hatalmasságok az egyedüli oltalmuk, erősségük és menedékük. Noha a kiáltásuk fájdalmas s nagy kint és lelkigyötrelmet szenvednek, teljesen megbíznak Jehovában, el vannak tökélve, az iránta való ragaszkodásuk megőrzésére. Az elnyomottak e kiáltása különösen 1933 ban vette kezdetét és mindezideig tart a fanatikusok üldözése miatt, akik magukat vallásoskodóknak állítják, és különösen azok részéről, akik Németországban a fanatikus Hitler alatt működnek s akiket különösen a Vatikánban ülők látnak el tanácsokkal, támogatnak és sarkalnak. Isten népét megrabolták és a vagyonát elkobozták; közülük ezrek piszkos helyen be vannak zárva és sokat, meg is öltek, s mindez a Jehova Isten és felkent Királya iránti hű ragaszkodásukért történik. Ez az üldözés Németországban kegyetlenség és gonoszság tekintetében példátlanul áll. De megkezdődött Jehova tanúinak az üldözése Japánban, Olaszországban, Délafrikában és a világ más részein is. az Egyesült Államokat is beleértve; és a maradék Istenhez kiált nyomorúságában és a segedelméért fohászkodik. Amiképpen az egyesült ellenség felnyomult Jeruzsálem ellen, úgy menetel most is a Jehova népe ellen küzdő egyesült ellenség Istennek földön lévő maradéka felé. 1933 áprilisában — ezt az évet a pápa „szent évnek“ kiáltotta ki — „A szent év hatása a békére és jólétre“ címmel egy nyilvános előadás lett tartva, amely rádió segítségével az egész Egyesült Államokban ki lett sugározva. Az abban Isten Igéjéből előadott és nyilvánosan kihirdetett igazságok az egyesült ellenséges haderőket nagy haragra gerjesztette, és a római kat. hierarchia, felbujtására elkezdődött Jehova tanúi üldözése Amerika sok államában. Azután ugyanezen év július 20-án konkordátum lett kötve Németország kormánya és a pápa között, miáltal nyíltan beigazolást nyert, hogy a gazdasági, politikai és vallásos elemek megállapodtak Jehova |
A lap jelenlegi, 2024. március 8., 13:56-kori változata
A lap nincsen korrektúrázva
188
ki titeket az Úr hatalmas kézzel {Egyiptomból] és szabadított meg téged a szolgaságnak házából, az egyiptombeli Faraó királynak kezéből.“. (Mózes V. 7:7,8) Jehova most a föld feletti uralmat Krisztús Jézusnak, a valódi magnak adta, és az Ördög többé sohasem nem nyeri el az uralmat, hanem Jehova örök barátja, Krisztus Jézus mindörökre uralkodni fog, Sátán pedig és az
ő követői örökre meg lesznek semmisítve.
13 Jósafát tovább folytatta az imát és mondá: „És lakának [az Ábrahám magva] azon és építettek azon a te nevednek szentséges hajlékot.“ (Krón. II. 20:8) A jövendölésnek ez a része szószerint igaz és 1919 óta teljesedett be. Abban az évben történt, hogy Jehova most földön élő maradéka ki lett szabadítva az Ördög fogságából, mire megint tevékenységhez látott az Úr szolgálatában, félelem nélkül hirdetvén a Királyt és Királyságát, s ezek a maradéktagok most az Úr Királyságában laknak. A Jehova előtt való útegyengetés befejezése után az Úr Jézus egyenesen el jött a templomához mint „a szövetség követe“ és felépítette Siont, Isten lakóhelyét. Ezt Krisztus Jézus önmagára, az alapkőre építette, mire a hűeket feltámasztotta a halálból s azután a még földön tartózkodó kipróbáltakat megítélte és a templomba hozta, ahol az összes tagok élő kövek Isten templomában. „Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegeletkő maga Jézus Krisztus, akiben az egész épület szép renddel rakattatván nevekedik szent templommá az Úrban, akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a szellem által.“ — Efézus 2:20—22.
14 Ezt Jehova Isten Krisztus Jézus által Jehova neve számára cselekedte. Jehova 1919 előtt negyven évén keresztül a nemzetek közül kiválasztott „egy népet a maga neve számára“, amely hűségesek élőkővekként helyeztetnek be az ő szentélyébe. (Csel. 15:14) Jehova neve e szentély vagy e templomsereg felett van kikiáltva, ami azt bizonyítja, hogy a most földön tartózkodó maradéktagoknak Jehova nevét ismertetni kell, mert ők az ő éppen e célra kiválasztott tanúi: „És így szolotok ama napon: Dicsőítsétek Jehovát, kiáltsátok ki a nevét, ismertessétek a népek között a cselekedeteit, hirdessétek, hogy az ő neve nagyon fennséges!“ (Ésaiás 12:4; Elberfeldi ford.) Ésaiásnak ez a jövendölése 1919 ben kezdett beteljesedni, amely idő különösen a Cedar Pointban megtartott nagygyűlés által volt jelezve.
15 Az a „kijelentés“, amelyet Jósafát akkor megismételt. Salamon királynak a templom Kr. e. 1028-ban történt felszentelésénél használt kijelentése volt. (Kir. I. 8:33—40) Salamon király az imájában „az idegent“ említette: s a Kr. e. 1028. év a Kr. utánni 1925. évnek felel meg vagy abban találja párhuzamát, amidőn „A nemzet születése“ Örtorony-cikk ki lett adva. Ugyanebben az évben lett kiadva és nyilvánosan proklamálva „A reménység üzenete“ is, amely üzenet „Minden jó akaratú emberhez“ lett intézve, illetve az „idegenekhez“ vagy az Úr „más juhaihoz“, akiket ő összegyűjt s akik a „nagysokaságot“ alkotják. Jósafát akkor a Salamon szavait idézte: „A mikor veszedelem jövend mireánk,
háború, ítélet, döghalál vagy éhség, megállunk e házban előtted — mert a te neved e házban van — és amikor kiáltunk hozzád a nyomorúságunkban: hallgass meg és szabadíts meg minket“ (Krón. II. 20:9) így a király megbízott Isten ígéretében, amelyet Salamon király imája által juttatott kifejezésre: ’Ha hozzád kiáltunk nyomorúságunkban, akkor meghallgatsz és megszabadíts bennünket.‘ Jósafát helyzete, amely a földi maradék mostani helyzetének felel meg, oly időből származott, amidőn az ellenség az országba nyomult, ami „szerencsétlenséget“ jelentett, mivel másnak kárt okozott. Ez a helyzet ma is, amidőn az ellenség a maradék földjére nyomul, amely betörés nem a maradék tagjainak Istennel szembeni valamely hanyagságára vagy mulasztására vezethető vissza, hanem a ténynek tudható be, hogy szorgalmat és mozgékonyságot mutattak, amennyiben Istennek hűen szolgáltak, ismertetvén az ő ítéleteit, neve igazolását, Sátán szervezetének a megsemmisítését és az áldásokat, amelyek a Krisztus Jézus
országa által következnek be. A maradék Isten népét alkotja, és mivel Isten keze felette van, Jehova irányítja az egészet, hogy a népe ártatlanságát napfényre hozza s a nemzetek elseprésének és kiűzésének, valamint Sátán egész szervezete megsemmisítésének az okát megmutassa. Jehova ily módon ismerteti, hogy ő a legfelsőbb hatalom, amint azt már a régi korokban megígérte. — Mózes II. 9:16.
16 Amiképpen Jósafát Jehova Isten háza előtt állt, ahova Jehova a nevét helyezte, úgy állanak most az összegyűlt maradéktagok Krisztus Jézussal a templomban Jehova Isten előtt, ismertetik az ellenség által rájuk zúdított nyomorúságot és felhívják a figyelmet azon ígéretre, hogy Jehova meghallgassa és megszabadítja őket. Igy mondotta meg Jehova előre, hogy az ellenségnek a népe elleni támadása a maradékot a ’nyomorúságából való kiáltásra‘ fogja indítani; és ők éppen ezt teszik most napjainkban. A maradék az ellenséget nem tekinti kicsinynek és megvetendőnek, hanem helyesen mérlegeli az ellenség erejét, és az Ellenségek című könyvben erre van felhiva a figyelem. A maradék tagjai elismerik a maguk erötelenségét és tehetetlenségét, és beismerik, hogy Jehova és Krisztus Jézus, a felső hatalmasságok az egyedüli oltalmuk, erősségük és menedékük. Noha a kiáltásuk fájdalmas s nagy kint és lelkigyötrelmet szenvednek, teljesen megbíznak Jehovában, el vannak tökélve, az iránta való ragaszkodásuk megőrzésére. Az elnyomottak e kiáltása különösen 1933 ban vette kezdetét és mindezideig tart a fanatikusok üldözése miatt, akik magukat vallásoskodóknak állítják, és különösen azok részéről, akik Németországban a fanatikus Hitler alatt működnek s akiket különösen a Vatikánban ülők látnak el tanácsokkal, támogatnak és sarkalnak. Isten népét megrabolták és a vagyonát elkobozták; közülük ezrek piszkos helyen be vannak zárva és sokat, meg is öltek, s mindez a Jehova Isten és felkent Királya iránti hű ragaszkodásukért történik. Ez az üldözés Németországban kegyetlenség és gonoszság tekintetében példátlanul áll. De megkezdődött Jehova tanúinak az üldözése Japánban, Olaszországban, Délafrikában és a világ más részein is. az Egyesült Államokat is beleértve; és a maradék Istenhez kiált nyomorúságában és a segedelméért fohászkodik. Amiképpen az egyesült ellenség felnyomult Jeruzsálem ellen, úgy menetel most is a Jehova népe ellen küzdő egyesült ellenség Istennek földön lévő maradéka felé. 1933 áprilisában — ezt az évet a pápa „szent évnek“ kiáltotta ki — „A szent év hatása a békére és jólétre“ címmel egy nyilvános előadás lett tartva, amely rádió segítségével az egész Egyesült Államokban ki lett sugározva. Az abban Isten Igéjéből előadott és nyilvánosan kihirdetett igazságok az egyesült ellenséges haderőket nagy haragra gerjesztette, és a római kat. hierarchia, felbujtására elkezdődött Jehova tanúi üldözése Amerika sok államában. Azután ugyanezen év július 20-án konkordátum lett kötve Németország kormánya és a pápa között, miáltal nyíltan beigazolást nyert, hogy a gazdasági, politikai és vallásos elemek megállapodtak Jehova
tanúi üldözésének módja felől s hogy az ellenjelképes Moábiták, Ammoniták és a Seir-hegy lakói elindultak Jehova tanúi ellen. Röviddel azután New Jersey-ben Jehova tanúi közül nagyon sokat letartóztattak a Királyság evangéliumának a hirdetése miatt. Amidőn a New Jersey-i állam Plainfield nevű várossában egy nyilvános előadás lett tartva „Miért gyakorolják a vallásos türelmetlenséget“, témával, az ellenség demonstrált és nyíltan fenyegtődzött felfegyverzett emberekkel, hogy szét lövi Jehova tanúit, akik ott békésen összejöttek azon egyetlen célból, hogy ismertessék az Isten Igéjében tartalmazott dolgokat. Azután jelent meg a Watch Tower 1933 novemberi (Őrtorony 1934 januári) számában a „Ne féljetek“ (Máté 10:28) cikk, s így bátorította az Úr a földi eszközei által népét, hogy tartsanak össze a Királyság érdekében, akármi is történjen azután.
17 Miért adatott egy ígéret ebben a prófétai képben az ő népe azon kiáltására vonatkozólag, hogy ’meghallgassa és megszabadítja‘? Mert Isten feddhetetlen és