A lap nincsen korrektúrázva
4
AZ ŐRTORONY
fétáknak eltörlésére jöttem. Nem azért jöttem, hogy eltöröljem, hanem hogy betöltsem. Mert bizony mondom nektek, az ég és föld elmúlásáig a törvényből egyetlen jóta vagy vesszőcske sem múlik el, míg minden meg nem valósul (teljesedik). Azért tehát, ha valaki csak egyet is, akár a legkisebbet is, eltörli (Allíoli: áthágja) a parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a legkisebb lesz a mennyek országában”. (Máté: 5:17—19.) Azt mondja ez a szöveg, hogy a „törvény” nem lesz eltörölve a mennynek és földnek (Sátán látható és láthatatlan szervezetének) az armageddoni csatában való eltűnése előtt, ami után az Istentől megígért új ég és föld
következik? Nem! S Jézus azt sem mondta, hogy az ég és föld a világ végén csak akkor tűnik el, miután a földön élők minden jótáig és-vesszőcskéig megtartották a tíz parancsot.
12 Óh! mondja valaki, Jézus a „törvény” kifejezéssel minden bizonnyal a tíz parancsot értette, hisz a hegyi beszédében Isten hatodik parancsára hivatkozott az ölés ellen s a paráznaság elleni hetedik parancsolatra, tehát kétszer hivatkozott arra.
(Máté 5:21, 27.) Ez igaz, de megvizsgálták az egész hegyi beszédet és figyelembe vették, hogy Jézus Mózes különböző más törvényeire is hivatkozott Isten tíz parancsolatán kivül? Felhívja a figyelmet az oltárra való adakozásra, hogy váló levelet kell adni az erkölcstelen asszonynak, a hamis esküre, a „szemet szemért és fogat fogért” szavakra, a felebarát szeretésére, mint önmagunkat. Bizonyítékul hasonlítsuk össze Máté 5:23, 24, 31, 33, 38, 43 és V. Mózes 16:16, 17; 24:1, IV. 30:2, II. 21:23—25, V. 19:21, III. 9:18.
13 Ez azt bizonyítja, hogy Jézus a „törvény” alatt nem csak a tízbparancsot értette, hanem a „Mózes törvénye” többi részeit is, s hogy a tíz parancsot nem lehet elválasztani és függetleníteni a törvényszövetségtől, Jézus tehát nem azt mondta, hogy a törvényszövetség a tíz paranccsal együtt oly végtelen, mint a betüszerinti ég és föld, hanem ehelyett mit magyarázott? Azt mondotta, hogy a törvény előkép, s annak előképei és a jövendő jó dolgok árnyékai mind beteljsednek az ellenjelképes valóságban. Mind beteljesednek az utolsó jótáig és vesszőcskéig, mielőtt bekövetkezik a teljes vég Sátán világára, a démoni „égre” s annak politikai, kereskedelmi és vallásos „földjére" szakadó megsemmisítés által. Jóval a gonosz ég és föld pusztulása előtt meg kell kezdődjön a „törvény” ez előképei és árnyékai teljesülése, ami azt jelenti, hogy a törvény az előképeivel együtt eltávolíttatott, hogy helyet adjon Jézus Krisztusnak az előképek és valóságok beteljesítésére. Most a világ végén vagyunk és láthatjuk, hogy a törvény teljesülése 1900 évvel ezelőtt kezdődött, Akkor távolíttatott el a törvény a fatörzsre szegezve, melyen meghalt Jézus Krisztus, mint Isten ellenjelképes „Báránya, aki elveszi a világ bűneit”. — János 1:29.
14 Szolgálata második évében tartotta Jézus hegyi beszédét. Tehát akkor beszélt, midőn még a „törvény” kötelező volt a zsidókra. Jézus nem a törvény feloszlatása végett jött, hanem hogy a beköetkező ellenjelképes valóságokkal beteljesítse. Az
írástudók, farizeusok és szadduceusok voltak azok, akik az Isten parancsait sértő és erőtlenné tevő hagyományaikkal megszüntették a törvényt s az embereket a parancsok áthágására tanították. Ezek a férfiak mégis azt állították, hogy a legpontosabban betartják a törvényt s ezáltal igazak. Az „ország gyermekeinek” vallották magukat, illetve arra számítottak, hogy tekintetbe jönnek a Messiás királyságára. Ezek törvényszegésére és képmutatására való tekintettel figyelmeztette Jézus a hallgatóit:
„Ha a ti igazságotok nem haladja meg az írástudókét és farizeusokét, semmiképpen nem mentek be a mennyek országába”. (Máté 5:20.) Ezt az igazságosságot nem a törvény megtartásával kell elérni, hanem Pál apostol szerint a Krisztusban való hit által, Pál pedig egykor „a törvény tekintetében farizeus (volt);. ., ami a törvényből való igazságtételt illeti, kifogástalan voltam”. (Fil. 3:5, 6.) „De mindent elveszítettem és szemétnek tartok, hogy megnyerjem a Krisztust és benne találtassam — amellett nincs saját igazságom a törvényből, hanem Istentől való igazzátételem a Krisztusban való hit alapján". — Fil. 3:7—9; rev, Zürcber B.
5 Jézus tehát megtartotta, tanította és beteljesítette a törvényt még mialatt a törvényszövetség érvényben volt Izráel felett. „A mennyek országában a legkisebb” vagy mint a törvény áthágásának tanítója kicsiny lenni jelenti, hogy egyáltalán nincs a királyságban. Egyetlen zsidó se gondolhatta, hogy azáltal bejuthat a mennyek országába, hogy a törvényszövetséget annak érvényben létele idején áthágta s másokat is ennek megtévesztésére tanít. A törvény a keresztényekkel kapcsolatos valóságokat árnyékolta elő, s ha valaki nem volt összhangban azokkal a törvényekkel, nem mehetett be a mennyek országába. Ha tehát a törvényt a legkisebb dologban megszegte s másokat is ennek megtevésére tanított, egyáltalán nem mehetett be a királyságba, mivel Isten elleni törvénytelenséget cselekedett és tanított. Igy tekintve a dolgot, Jézusnak a törvény alatt álló zsidókhoz intézett szavai egyátalán nem azt jelentették, hogy a „mennyek országához” tartozók Jézusnak a fán történt halála óta még mindig a „törvény” alatt állanak. Ugyancsak nem döntő a fokozat, amely szerint azt a törvényt farizeus módon megtartják, vajjon „nagyok” vagy a „legkisebbek”.
ÖRÖKKÉTARTÓ
16 A vallásoskodók, akik szerint a „törvény” két részből áll, azt állítják, hogy csak a ceremóniális törvény szűnt meg, a tíz parancsban foglalt erkölcsi törvény ellenben örökké fennmarad, A II. Mózes 31:16, 17-re hivatkoznak, amely versek a tíz parancs közül a negyedikre vonatkoznak s így szólnak; „Ügyeljenek hát Izráel fiai a szombatra, hogy megtartsák a szombatot nemzedékről-nemzedékre örök szövetségül. Legyen ez köztem és Izráel fiai közt jel örökre; mert hat napon teremtette Jehova a mennyet
és földet, a hetedik napon pedig szünetelt és pihent”.
17 Az örök és örökké kifejezések alkalmazását
