Oldal:Jeremiás-Jónás-rész-1-2-1938.pdf/4

100

vagyunk, mert az az Ördögtől származik. Mi az igaz kereszténység, illetve a Krisztus alatt megszervezett királyság mellett vagyunk, mert ez Jehova Istentől van.

Társak

²⁴ Palesztinában voltak becsületes és őszinte emberek, akik nem voltak izraeliták és nem űztek ördög­-vallást; ezek Jonadáb leszármazottai voltak. Abban az országban voltak nem izraelita rabszolgák is, akik az izraelitákat kellett szolgálják, s ezeket különösen Ebed-Melek képviselte, aki Jeremiással, Isten próftéájával jót cselekedett. Jonadáb leszármazottai és Ebed-Melek a mostani jóakaratú embereket árnyékolták elő, akik nem vallásoskodók, hanem egyesek az igazság üzeneté­nek a megismerésére törekszenek, s miután hallottak róla, Isten és felkent Királya mellé állanak, és társai lesznek Jehova tanúi maradékának, akikre Jézus Krisz­tus bizonyságtétele bízatott. A Jeremiás által előárnyékolt felkent maradék elől jár, s a magukat Istennek szentelt jóakaratuak csatakoznak hozzá a szolgálatban mint utitársak, s ezek a társak alkotják a nagy soka­ságot, akik minden időben buzgalommal és örömmel szolgálnak Isten szervezetében. Jehova szervezetét Je­ruzsálem szemléltette, mivel az az ő nevét viselte; s így a Zsoltáros „Izrael" nevével a templom-sereg tag­jait jellemzi, s prófétai nyelven áll megírva felőlük: „Örvendeztem, mikor mondták nékem: Menjünk el Jehova házába! Lábaink ott állanak a te kapuidban, oh Jeruzsálem! Jeruzsálem, te szilárd egységben felépült város." — 122. Zsoltár 1—3; Elberfeldi ford.

²⁵ Akik az ellenjelképes Jeruzsálemhez vagy Isten szervezetéhez tartoznak, mindannyian békességben kell éljenek egymással és egységesen kell közreműködje­nek. Ezek állandóan a szervezet békességéért imádkoz­nak. Isten szervezetének látható része békéjéért való imájukhoz tartoznak a következő szavak is: „Atyámfiai­ért s barátaimért hadd mondhassam: béke veled!" (122. Zsoltár 8) Mint szilárdan egybeszerkeztett, egye­sült testület vonulnak örömmel és Jehovát dicsőítő éne­kekkel hadba az ellenség ellen a maradék és társai vagy barátai, és figyelnek Jehova hozzájuk intézett szavaira: „Ne féljetek és ne rettegjetek e nagy soka­ság [ellenség] miatt; mert nem ti harcoltok velük, ha­nem az Isten." (Krónika II. 20:15) Az Úr e hadsere­géhez tartozol és öröm és dicsőítő énekkel az ajkadon vonulsz hadba? Van hited Isten ígéreteiben, ami téged buzgó tevékenységre serkent? Teljesen az Úrban bízol és megteszed a magad részét? Mindenki el kell végezze a reá ruházott kötelességet. Senki se helyettesíthet té­ged. Senki se várhat Isten áldására, aki tétlenül és más­sal végezeti el a munkát.

Félelem nélkül

²⁶ A Jeremiás által hirdetett üzenet a jeruzsálemi val­lás-vezérek között nagyon népszerűtlen volt. Annyira gyűlölt volt, hogy a papság haragját zúdította Jere­miás fejére. Mindazáltal ez nem félemlítette meg Jere­miást. Nem alkudott meg és nem szégyelte hirdetni azt az igazságot, amelynek ismertetését Isten neki megparancsolta. Istennek kellett engedelmeskedjék, tekintet nélkül az emberek tetszésére vagy nem tetszésére. Je­remiás egyik uralkodótól se kért engedélyt arra, hogy körül járhasson és az üzenetet hirdethesse, sem nem fogadott el ily hatósági engedélyt. Isten megparancsolta neki az üzenet közlését, és semilyen hatalom se adhatott volna neki hatósági engedélyt vagy akadályozhat­ta volna meg joggal annak megtevését, amit a mindenható Isten megparancsolt. Ma ugyanilyen állapotok vannak. A Jehova tanui és barátaik által Isten paran­-

csára hirdetett üzenet egyáltalán nem kedves a klérus előtt, de különösen a római kat. hierarchia előtt. Mindazáltal ez nem riasztja vissza az Istent szeretőket. Az ő tanúi nem félnek az üzenetet úgy hirdetni, amint nekik megparancsoltatott, nem is alkusznak meg, másnak megengedvén az üzenet megcenzurázását, sem nem kér­nek emberektől hatósági igazolványt vagy fogadnak el olyat, hogy a királyság üzenetét hirdethessék. Isten megparancsolta ennek megtevését, s az ő tanúi Istennek kell engedelmeskedjenek; s ha az emberi törvények ellentétben vannak Isten törvényével, a hűségesek Isten törvényének engedelmeskednek és vállalják a következ­ményeket, amelyeket Isten megenged. Ebből kitűnik, hogy Jehova világos meghatározta az eljárási módot, amelyet a most földön élő tanúinak követni kell.

²⁷ Jeremiás Jehova parancsainak engedelmeskedve, figyelmeztette a népet, hogy ne hallgassanak a hamis tanokat tanító papságra és támogatóikra, és értesítette őket, hogy ha mégis vallásoskodókra hallgatnak, az egész nép meg lesz semmisítve. Jehova parancsára Jeremiás így szólt a népnek a vallásvezérekre és papságra vo­natkozólag: „Mert ők hazugságot prófétálnak nektek, hogy messze vigyelek titeket a ti földtekből és kiűzze­lek titeket és elvesszetek!" (Jer. 27:10) Éppenígy fi­gyelmeztetik ma a Jehova által kiküldött tanuk a népet a pusztulásra, amelyben biztosan részük lesz, ha tovább­ra is a papokra hallgatnak és nekik engedelmeskednek. Isten megparancsolta ennek megtevését, mivel ezek a vallás-vezérek meggyalázták az ő nevét azáltal, hogy az ördög szerzeményei előtt hajolnak meg és azt imád­ják. Jehova tanúi a népnek való segítés céljából utal­nak Isten igéjére, amelyben Krisztus Jézus, a Király így szól: ’Ímé az én választott szolgám, akire szelle­memet helyeztem. Az ő [Krisztus Jézus] nevében reménykednek az emberek.' (Máté 12:18, 21) Ha az igaz­ság e kijelentései ismertetve vannak, a papság sértve érzi magát vallásos érzésében, nagyon mérges lesz és nagy erőfeszítést tesz arra, hogy Jehova tanúit bezá­rassa vagy megsemmisíttesse és munkájukat megszün­tesse.

²⁸ A zsidó vallásokodók Jeremiást megakarták ölni, mivel ő az igazságot beszélte. Ha a zsidó vallásokodók Isten képviselői lettek volna, amint azt állították, akkor a figyelmeztetést félelemmel és rettegéssel fogadták volna és szorgalmasan utaik megjobbitására töreked­tek volna. Tudhatták volna, hogy ha Jeremiás egy üze­netet Isten nevében, de Isten akaratával ellentétben hirdet, a maga idején Isten megbünteti őt; mert Isten Hanániás prófétát megölte hűtlen beszédéért. De a zsidó papok nem akarták megengedni a kényelmes módon szerzett megélhetésük veszélyeztetését. Éppenígy ma a római kat. hierarchia is Isten képviselőjének állítja magát, s ha ez az állítás igaz volna, félelemmel és ret­tegéssel kellene fogadják a figyelmeztetés üzenetét és meg kellene szűnjenek pénzt elfogadni az özvegyektől és árváktól azon ürüggyel, hogy segítenek a „tisztító tűzben" lévő kedveseiken, és felhagynának más hason­ló dogmák tanításával, amelyek meggyalázzák Isten szent nevét. De ezek a vallásoskodók nem szívesen en­gedik veszélyeztetni bevételi forrásaikat. Azért mindenféle ravasz módszert megragadnak Jehova tanui elnémitására és annak megakadályozására, hogy a nép meghallja az igazságot.

²⁹ A jeruzsálemi vallás-vezérek magukhoz ragadták a vezetést azon törekvésnél, hogy Jeremiást az igaz­ság hirdetése miatt megöljék, amint írva van: ,,És lőn, mikor elvégezte Jeremiás a beszédet, amelyet Jehova parancsolt mind az egész népnek szólania, megragadták őt a papok és a próféták és az egész nép; mondván: