A lap korrektúrázva van
AZ APOKRIF IRATOK TARTALMA
93
Ebben a könyvben sok földrajzi, történelmi és kronológiai nehézség van, olyannyira sok, hogy a legtöbb kritikus inkább fikciónak (koholmánynak) tekinti, mintsem történelemnek. Szerzője és írásának ideje ismeretlen, bár maga a könyv azt állítja, hogy az események a száműzetés után történtek.
ESZTER KÖNYVÉNEK KIEGÉSZÍTÉSEI (10:4-16:24). A hozzáadott anyagok, az Eszter kanonikus könyvében elbeszélt események részletezését tartalmazzák, és elsősorban a kanonikus könyvben feljegyzett dicső győzelmet fokozó nemzeti elbeszélésekből származnak. Az anyag puszta fikciónak tekinthető, és azon céllal van hozzátéve, hogy kegyesebb hangnemet adjon a könyvnek. Eszter kanonikus könyve nem említi Isten nevét, azonban a hamis versek és fejezetek bővelkednek az erre való hivatkozásban. Úgy vélik, hogy e kiegészítés Kr.e. a második században történt.
BÖLCSESSÉG KÖNYVE (Salamon bölcsessége). A könyv célja a hűségesek vigasztalása, bemutatva, hogy az elviselt szenvedések és a bűnösök ideiglenes jóléte ellenére, a bölcs tanácsokat követő hűségesek végül meg lesznek áldva és meg fogják látni a hitetlenek megérdemelt büntetését. A bölcsesség gyakran meg van személyesítve ebben a könyvben, míg a közepe táján fel van jegyezve Salamon imája a bölcsesség elnyeréséért. A könyv aztán egy kis történelmi leírást mutat be, Ádámtól a Kánaán elfoglalásáig, néhány példát adva a bölcsességért való áldásokra valamint hiánya miatti csapásokra. Be van mutatva a balgatag és utálatos bálványimádás eredete. Különleges figyelmet szentel az egyiptomi csapásoknak, bemutatván a gonoszok végzetét és az igazak megszabadítását.
Ebben a könyvben nagyon nyilvánvaló a görög hatás. Sokan azt tartják, hogy Platón tanait tartalmazza, főleg a lélek halhatatlanságában, sőt a lélek test előtti létezésében való hitet. Ez nyilvánvalóvá teszi a fejlődő hagyományokat és a zsidók romlottságát a Krisztus előtti századokban. Azon állítás ellenére, hogy Salamon lenne a könyv szerzője, ez néhány utólagos írótól, Ésaiástól és Jeremiástól idéz részleteket, és még a Septuagintából is idéz, amelynek fordítását körülbelül Kr.e. 280-ban kezdték. Sőt, a könyv
