A lap korrektúrázva van
A GÖRÖG IRATOK PAPIRUSZ KÉZIRATAI
57
Egyiptomig, ahol ezt a részletet találták.
Mindezen részletek után, milyen következtetésre juthatunk? „És mi van ezekkel?”, mondhatják egyes modernisták. Miért fontosak ezek ma? Mindezek az új felfedezések bizonyítják, hogy a Biblia összeállítása egy nagyon régi időbe történt. A Chester Beatty papirusz kódexei közül egy tartalmazza a négy evangéliumot és a Cselekedetek könyvét, és egy másik kódex Pál leveleit zárja fedelei közzé, mindezek igazolva, hogy a Keresztény Iratok összeállítására röviddel az apostolok halála után került sor, és hogy a második században az összes keresztény Iratok össze voltak állítva és a Bibliai kánon teljes egészen be volt fejezve. Mivel ezek a kódexek nagyon elterjedtek voltak, és legkésőbb a harmadik század első felében eljutottak egészen Egyiptomig, a Görög Iratok összeállítását meg kellett történjen a második században. Továbbá, a „Negyedik Evangéliumot” János írta az első században, ezért a bibliai kánon kiegészítése nem kellet várakozzon a modernisták szerinti, Kr.u. 150-es időpontig.
Ezek a régi papirusz kéziratok szinte közvetlenül az eredeti írásokhoz visznek bennünket. Ezek igazolják a mai bibliai változataink megbizgatóságát, biztosítva bennünket a szöveg tisztaságáról. E tekintetben, jegyezzük meg Sir Frederic G. Kenyon, kiváló angol tudós következtetéseit. Ő a következőket mondja:
„Az eredeti szöveg alkotási ideje, és a fennmaradd legrégebbi bizonyíték közötti időszak annyira minimális lett, hogy valójában elhanyagolható, és az Írások pontos megőrzése kételyének utolsó alapja is el van távolítva. Végül is az „Új Testamentum” könyveinek hitelessége és általános épsége megállapítottnak tekinthető. Azonban az általános épség az egy dolog, és a részletek bizonyossága egy másik dolog; …” – „A Biblia és archeológia (régészet)”, (megjelent 1940-ben), 288-289 oldalak.
Ezen utolsó megjegyzést illetőleg, a részletek bizonyossága, a szövegben való sok kisebb eltérések miatti
