Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/355

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
A lap nincsen korrektúrázva


JELENÉSEK
353
Az író neve vitathatatlanul János (1:1,4,9-11,19; 21:2; 22:8). Azonban felvetődik a következő kérdés: melyik János? János apostol és nem egy más János, egy keresztény, akik később élt volna, ahogy azt egyes modern kritikusok fenntartják. Ők azt mondják, hogy a Jelenések könyve írójának erőteljes stílusa, a maga jelképes nyelvezetével, valamint az Isten ellenségein való kegyetlen bosszú és megsemmisítési vágya, nem fér össze János Evangéliumának, valamint leveleinek szeretetteljes szellemével. Ők elfelejtik, hogy János „Boanerges”-nek, vagyis a „menydörgés fiai” egyikének volt nevezve Jézus által. Ő egy nagyon erélyes apostol kellett legyen, aki tüzet hozott volna a menyből Isten ellenségeinek fejére, amennyiben ez lett volna Isten akarata (Márk 3:17; Luk. 9:54). A Jelenések könyvének teljes tartalmát összhangba lehet hozni János apostol szellemével, aki olyan szeretetteljes szavakban írta evangéliumát. A Jelenésekben kifejtett tárgy nagyon eltérő a János Evangéliumának, illetve leveleinek tárgyától; azon körülmények, amelyek közt a Jelenéseket írta, ugyancsak különböztek. Ez a dolog könnyedén megmagyarázza a nyelvezetben, valamint a stílusban bekövetkezett változást.
A keresztény korszak elejének történelme igazolja, hogy János volt az író. A történelem érvényesnek nyilvánítja a Biblia beszámolóját, miszerint János apostol, Isten iránti hűsége miatt, Patmos szigetére volt száműzve. Mártír Justin, Körülbelül Kr.u. 150-ben, azt mondta, hogy: „Egy ember közülünk, kinek neve János, Jézus apostolai közül való, egy számára tett feltárásban azt jövendölte, hogy a mi Krisztusunkban hűségesek, ezer évig fognak élni [az új] Jeruzsálemben”. Az apostol halálát követő század sok írója tanúsítja, hogy ő volt a Jelenések könyvének írója. Úgy a belső, mint külső bizonyítékok kétség nélkül szögezik le, hogy a „Jelenések” írója János volt.
Jehova Isten és Jézus Krisztus nevének megvallásában tanúsított hűsége miatt, János Patmos szigetére, Kis Ázsia nyugati partjának közelébe volt száműzve. Míg azon a helyen tartózkodott, egy sorozat látomást kapott, és meg lett