A lap nincsen korrektúrázva
RÓMA
295
a 61-es év helyett. Ezáltal Pál szabadulása Kr.u. 61-re esik, meghagyván egy időszakot, a Kr.u. 65 vagy 66-ban bekövetkezett halála előtt, a Macedóniai, görögországi, krétai, kisázsiai és egész Spanyolországig terjedő utólagos utazások számára.
Young, teljes bibliai konkordanciája, Félix és Festus alatt, a Krisztus utáni 58. évet egyenesen azon évnek nevezi, amikor Félixet Festus követte, amely megfelel a jelen leckében tett kijelentéseknek. Az Encyclopedia Britannica, 1942-es kiadása, harmadik kötetének 528. oldala, miután megvizsgálta Félix és Festus egymást követésének két szélső dátumát (Kr.u. 55 és 60), a következő következtetést vonja le: „a két érvelés közti egyensúly az 58-as évet sugallja, Félix újra hívására és Festus megérkezésére. Ha Szt. Pál Kr.u. 56-ban lett letartóztatva és a Császárhoz intézett apellálást az 58. évben tette, Festus érkezésekor, adott lévén az a tény, hogy ő a következő év első felében érkezett Rómába, és hogy két évig maradt ott fogságban, akkor a 61. év tavaszához érünk, a Cselekedetekben leírt időszak befejezéseképpen.”
KÉRDÉSEK:
1. Milyen különleges értékkel bír a „Cselekedetek” könyve? 2. Ki írta a könyvet? 3. Hogyan haladt a munka Pünkösd után? 4. Miként mondott csődöt az üldözés? Milyen nem várt eseményre került sor? 5. Mi történt a Kr.u. 36. évben? 6. Mely volt az útvonala és fontosabb állomásai: (a) Pál eső bizonyságtevő útjának? (b) Pál második bizonyságtevő útjának? (c) a harmadik utazásnak? 7. Milyen tapasztalatai vannak Pálnak a bíróságon? 8. Írjátok le eseménydús utazását Rómába, valamint azon tevékenységét, amelyet oda történő megérkezése után végzett!
9. Mikor írta Lukács a „Cselekedetek” könyvét?59. Lecke
RÓMA
„Pál, Jézus Krisztus szolgája, elhívott apostol ... mindenkinek, a kik Rómában vagytok, Isten szerelmeseinek, hivatalos szenteknek” (Róma 1:1-7). Ezen köszöntő versek, amelyekkel kezdődik ezen levél, azonosítják úgy a feladót, mint a címzettet. Mikor Pál ezen levelet írta a Rómabeli keresztény gyülekezetekhez, már bebizonyította, hogy ő buzgó „szolgája ... Krisztusnak” és minden bizonnyal nem volt „semmivel sem alábbvaló a fő-fő apostoloknál”. Minek alapján lehet ezt mondani? Az ő „harcmező szolgálata” alapján. Ő sikeresen teljesített két hosszú prédikáló utat, azért, hogy „oktassa a nemzeteket” és mikor a Rómabelieknek írt, nagyon messze volt lakóhelyétől, a szíriai Antiókhiától, harmadik utazásában lévén. Nyilvánvaló, hogy Korinthusból írt, mivel kijelenti, hogy Gájus és Erástus, korinthusi lakosok, vele voltak (16:23; 1 Kor. 1:14; 2 Tim. 4:20). Ő ajánlja nekik Fébét is
