A lap korrektúrázva van
BIBLIAI NYELVEK: HÉBER
23
4. Lecke
BIBLIAI NYELVEK: HÉBER
Jehova Isten ujja mozgott a Sinai hegyén levő két kőtábla felett. Ő írt e két kőtábla felső oldalára. Midőn ujját felemelte e maradandó „oldalak” felületéről, ott a Tízparancsolat első írott példánya maradt. Ezek már az írott héber tökéletesen kialakult betűtípusaival voltak megírva. (2. Móz. 31:18; 32:16,19; 34:1-4,28) Ez körülbelül abban az időben történt, amidőn Mózes a Biblia első öt könyvét kezdte írásba foglalni. Ő héber nyelven írt. Az ezután következő ezeregyszáz évben, néhány kivételtől eltekintve, a Szent Iratok egymást követő írói mind héber nyelven írtak.
A Héber Iratokban csak a nép van hébernek nevezve, a nyelvet viszont Salamon királynak Kr.e. 997-ben való halála után, általában „zsidó nyelv”-nek nevezték. (2. Kir. 18:26,28; 2. Krón. 32:18, Ésa. 36:11,13) A héber nyelv azon nyelvcsaládhoz tartozik, amelyet legnagyobb részben Sém leszármazottai beszéltek (és még néhányan). Ebből az okból kifolyólag ez a nyelvcsalád Szhemitának vagy Szemita családnak van nevezve. Mivel Isten nem zavarta össze Noé és Sém nyelvét a kihívó Bábel torony építésekor, ésszerű arra következtetni, hogy ők az eredeti szemita nyelvet beszélték, s ebből származott később ezen nyelvcsalád számos ágazata. A héber, a szemita nyelvcsalád legfőbb ága; nagyon valószínű, hogy az Édenben ezt a nyelvet beszélték. Jákób idejében az arám ágazat már nyilvánvaló volt, mivel ugyanazon gondolat kifejezésére Lábán más szavakat használt, mint Jákób. (1. Móz. 31:47) Amikor a héber nyelvet arra kezdték használni, hogy írásba foglalják a teremtés történetét, és az ember 2.500 éves történelmének vázlatát, Édentől a kivonulásig, amely látszólag nemzedékről nemzedékre szájhagyomány által volt közvetítve, ez a nyelv képes volt az ihletett történelmi elbeszélés élénk ecsetelésére.
