Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/199

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


PÉLDABESZÉDEK
197
időről időre rögzítették, és e különböző példányokból gyűjtemények készültek. Ki készítette ezeket a gyűjteményeket és végül ki gyűjtötte össze őket, a „Példabeszédek” könyve megalkotására? Világosan ki van jelentve, hogy a harmadik tagozatot Ezékiás vezetése alatt gyűjtötték össze. Sokan úgy gondolják, hogy maga Salamon rendezte sorrendbe a második tagozatot; lehetséges ő rendszerezhette az első tagozatot is. A Prédikátor 12:9, ASV, azt igazolja, hogy ő valójában gyűjtött és „sorba rendezett sok példabeszédet”. A negyedik és ötödik tagozat alkotóit, Agurt és Lemuelt ismeretlenség fedi. Rájuk vonatkozólag egyetlen pontos adat sem létezik, csupán feltétevések. Nem lehet biztosan kijelenteni, hogy kicsoda készítette vagy fejezte be végül a „Példabeszédek” könyvét, úgy, ahogyan ez a Héber kánonban található.
Salamon Kr.e. 1037 és 997 között uralkodott. Mivel uralkodásának kezdetén fiatal volt, valószínű, hogy az általa mondott példabeszédek nagy része uralkodásának közepén, valamint a második felében hangzott el, azonban minden bizonnyal a bálványimádásba esése előtt. Kevéssel a húszéves építkezési programja után, Séba királynőasszonya látogatása idején, ő valószínűleg uralkodása csúcspontján volt. Mivel semmi biztos nem ismert Agurról és Lemuelről, ezért semmi megbízható nem mondható példabeszédeik alkotásának idejéről. A Példabeszédek könyve végső összegyűjtésének és rendszerezésének határozott ideje sem megállapítható. Ez azonban nem történhetett Ezékiás uralkodása előtt (Kr.e. 745-716), mivel ő volt a gyűjtők egyike.
A Példabeszédek konkrét tartalmáról egy összefoglaló elkészítése szinte lehetetlen. Hogyan lehetne ezt még rövidebben kifejezni? Már természetüknél fogva, a szavakkal való takarékoskodás alapkövét képezik. Törölj ki néhány szót, és velük együtt az értelem is eltűnik. A tartalomra nézve csupán általános megjegyzéseket lehet tenni. Az első tagozat (1-9) egy tanulságos költemény, amelyben a bölcsesség van dicsérve és egyes helyeken meg van személyesítve. (1:20-33; 3:13-20; 7:4; 8:1-9:12) Világosan ki van jelentve, hogy Jehova félelme a bölcsesség kezdete, hogy a bölcsességet csak azok találhatják meg, akik szorgalmasan keresik, valamint az, hogy akik megőrzik, azok életet nyernek. Buzdítások adatnak