A lap korrektúrázva van
NEHÉMIÁS
177
5. Milyen események tették szükségessé, hogy a munkát tovább folytassák a hivatalos tiltás ellenére? 6. Hogyan védelmezték imádati szabadságukat a Templom építői, dicsőséges győzelmet aratva? 7. Milyen megbízatást kapott Ezsdrás, mintegy ötven évvel a Templom befejezése után? 8. Milyen közvetlen értesüléseket nyújt nekünk Ezsdrás? 9. Milyen tájékoztatásokat kapunk a Biblia ezen könyvével kapcsolatban?
36. Lecke
NEHÉMIÁS
Eredetileg a „Nehémiás” néven ismert könyv, Ezsdrás könyvével együtt egy bibliai könyvet alkotott, és az „Ezsdrás” név alatt folytatódott. Később a zsidók osztották fel a könyvet a jelenlegi részekre, és az így kialakított két részt Első és Második Ezsdrás könyvének nevezték. Mára viszont a modern héber Bibliák követik a közös Angol, Jakab Király Változatában használt megnevezést. Ezsdrás és Nehémiás könyveinek történelmi elbeszélését, egy tizenkét éves időköz választja el. (Ezsd. 7:1,8; 10:17; Neh. 1:1; 2:1) Nehémiás könyvének beszámolója tizenkét éves időszakra terjed, III. Artaxerxes uralkodásának a huszadik évétől a harminckettedik évéig. Ez a szöveg közelebb hozza a zsidók ihletett történelmét a Messiás idejéhez, mint a héber kánon bármely más könyve, ez alól a Malakiás könyve az egyetlen lehetséges kivétel. Az utóbbinak ideje nem határozható meg bizonyossággal, míg Nehémiás könyve határozottan a Krisztus előtti 443. évig vezet bennünket, tehát kilencvennégy évvel a Jeruzsálem pusztaságának vége után. A bizonyítékok Nehémiásra utalnak a nevét viselő könyv írójaként, amely név jelentése: „Jah a vigasztalóm”. A kezdő szavak alátámasztják a címet, és bejelentik: „Nehémiásnak, a Hakália fiának beszédei”. A leírásban, Nehémiás majdnem mindig egyes szám, első személyben beszél. Őt nem kell összetévesztenünk egy másik Nehémiással, aki Zorobábellel tért vissza Jeruzsálembe. – Ezsd. 2:2; Neh. 7:7.
Nehémiáshoz rossz hírek érkeznek, miközben Susán várába a perzsa királynak szolgál. Hanáni és néhány Júdabeli férfi a palotába mennek Nehémiást meglátogatni, és válaszul a kérdéseire arról tájékoztatják, hogy a Júdabeli zsidók nyomorúságot és gyalázatot szenvednek, és hogy a Jeruzsálem kőfalát lerontották,
