A lap korrektúrázva van
KRÓNIKA MÁSODIK KÖNYVE
169
Júda királyságára korlátozódik; a tíz törzs királyságáról csak akkor beszél, ha történetesen részt vesz Júda ügyeiben. A feljegyzés meg sem említi Izráel királyságának bukását a megszálló asszírok előtt, Ezékiás Júdeai uralkodásának hatodik évében, Kr.e. 740-ben. Amíg a Királyok könyvei több említést tesznek Izráelről, fennállásának idejében, és kevesebbet Júdáról, a Krónika Második könyve ezzel ellentétben, gyakorlatilag az egész figyelmet Júdára fordítja és Izráelt szinte csak véletlenszerűen említi. Ennek az oka az, hogy Ezsdrást főképpen Jehova imádata érdekelte, amely a Jeruzsálemi Templomban központosodott, ahol Júda királyai uralkodtak. Beszámolója sokkal átfogóbb képet nyújt Júda uralkodóiról, mint a Királyok könyvei, főképp a Jehova imádatával kapcsolatos magatartásuk tekintetében.
A Krónika Második könyvének első kilenc fejezete Salamon uralkodására van szentelve; a történet elbeszélése nagyon hasonló a Királyok Első könyvéjére, kivéve azt a tényt, hogy nagymértékben összevon vagy kihagy néhány politikai, kereskedelmi vagy általános dolgot, és részletesebben beszél a lévitákról. Röviden, a következők vannak bemutatva: az ő kérése az isteni bölcsességhez való jutásért; gazdagságainak bősége; a Templom építésére vonatkozó szerződései Hirámmal, Tirus királyával; munkásainak száma és elhelyezése; a Templom építésének megkezdése, uralkodásának negyedik évében; ennek méretei, dísztárgyai, a szükséges bútorok és felszerelések; ennek befejezése; a Szövetségládának a sátorból a Templomba való áthelyezése, ünneplés közepette; Jehova dicsőség-ködének (felhőjének) a Templomra való alászállása; Salamon felszentelő imája; az ezt követő örömteli sátoros ünnep; Jehova éjszakai megjelenése Salamonnak, valamint arról való biztosítása, hogy imája meghallgatást nyert, és figyelembe lesz véve, ha az engedelmesség útját fogják követni, de teljes pusztulás fog szakadni a nemzetre, ha az engedetlen lesz; széleskörű építkezési programja egész királyságában; és végül a kilencedik fejezet beszámol Séba királynője látogatásáról, és még egyszer megemlíti az ő kereskedelmi tevékenységeit, valamint királysága pompás gazdagságát. Azonban kihagy minden beszámolót arról,
