A lap korrektúrázva van
114
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
23. Lecke
MÓZES HARMADIK KÖNYVE
(„A LÉVITÁK EGYHÁZI SZOLGÁLATÁRÓL” – Latinul „Leviticus”)
A latin Vulgatában, a Pentateuch harmadik könyvének megjelölésére a „Leviticus” kifejezés van használva. A Vulgata, ezt a kifejezést a görög Septuagintában használt „Levitikón” szóból vette át. A Pentateuch e harmadik része azért van így nevezve, mivel főleg a lévita papok szolgálatáról beszél. Később, a zsidó rabbik Torath Kohanim-nak (Papok törvényének), és Torath Quarebanoth-nak (Áldozatok törvényének) nevezték. A Héber bibliákban a könyv Vayyiqera-nak van nevezve, amely tulajdonképpen a könyv első szava, és jelentése, „És szólítá”.
Mózes harmadik könyve, közvetlenül az ezt megelőző feljegyzéshez kapcsolódva, az „és” kötőszóval kezdődik; és így a bizonyítékok ismét azt mutatják, hogy a „törvénykönyv”, vagyis a Pentateuch eredetileg egy könyv volt, amelyet Mózes rögzített. Azok, akik később hozzájárultak a Biblia írásához és maga Jézus is, azáltal, hogy Mózes nevét és az idézeteket e könyvből összekapcsolták, Mózest e könyv szerzőjeként ismerték el. Hasonlítsátok össze Nehémiás 8:14,15-öt a 3. Mózes 23:34, 40-43; Lukács 2:22-őt a 3. Mózes 12:2-vel; Róma 10:5-öt a 3. Mózes 18:5-tel; és a Máté 8:4-et a 3. Mózes 14:1-32-vel.
A Mózes harmadik könyvében foglalt időszak körül létezik egy kis bizonytalanság. Azonban biztos, hogy ez nem halad meg egy hónapot. A most következő szövegek azt igazolják, hogy Mózes második könyvének befejezése és negyedik könyvének kezdete közt egy egyhónapos időköz van, a Krisztus előtti 1512. év első hónapja. „Lőn azért [az Egyiptomból való kijövetel után] a második év első hónapjában, a hónap első napján, hogy felállíták a hajlékot” (2. Móz. 40:17). „Szólla pedig az Úr Mózesnek a Sinai pusztájában, a gyülekezet sátorában, a második hónapnak elsején, az Egyiptom földéből való kijövetelük után a második esztendőben…” (4. Móz. 1:1).
