Oldal:Egységben-és-egyetértésben-az-új-világért-Az-elveszett-fiu-hazatérése-1946.pdf/6

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


6
Egységben és egyetértésben egy új világért

viszályt idéz elő és a pletykálkodó elválasztja a jó bará­tokat." Példab. 16:28. A testvérekről való susogást és sut­togást okvetlenül kerüljük. Előfordulhat, hogy valaki a véleményed szerint jogtalanságot követett el, mielőtt te­hát valakivel beszélnél a dologról, menj oda közvetlenül a hibáshoz (hibázóhoz) s ne indíts pletyka hadjáratot! "A pletykálkodó beszédei hízelkedők." Luther: ütések s azok a szív belsejét áthatják. Példab. 18:8. Világosan kifejezve ez a figyelmeztetés azt akarja mondani, hogy mindenki törődjön a saját dolgával s mindenben az Úr Igéjével összhangban járjon el. Akkor nem történnek zavarok vagy kellemetlenségek, amelyek mindig a hízelkedésre és a fecsegő nyelvre vezethetők vissza. I. Péter 4:15.
20 Akármilyen probléma merüljön fel az Isten szer­vezetéhez tartozók között, az Úr Igéjében mindig megtalálható a követendő helyes út. Amíg ezzel összhangban járunk el, addig egység és egyetértés van közöttünk s nem következik be szakadás. Aki szakadásokat igyekszik előidézni, azt az Úr meghatározott időben kiteszi szervezetéből angyalai által, mégpedig miután nyilvánvalókká lettek azok, akik a megpróbáltatásokon megbízhatóknak találtattak. I. Korinthus 11:9.
Kizárás a gyülekezeti
közösségből
21 Ezzel elérkeztünk a kérdéshez: Beszél valamit a biblia a testvéreknek a gyülekezeti közösségből való kizárásáról s kinyilatkoztatja, vajjon a csoport leszavazhat arról vagy sem? Vagy a Róma 16:17-ben és a II. Thess. 3:4-ben feljegyzett intések kinyilatkoztatnak mindent a teendőket illetőleg, tudniillik, hogy vonuljunk vissza azoktól, akik szakadásokat idéznek elő és ne érintkez­zünk velük? Ez a kérdés szükségessé teszi megvizsgálnunk Krisztus Jézus, a gyülekezet feje tanítványaihoz intézett szavait. "Ha vétkezik ellened a te atyádfia, menj és fedd meg őt négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyer­ted a te atyádfiát. Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé egy vagy két embert, hogy két vagy három tanú igazoljon minden szót. Ha azokra sem hallgat, jelentsd a gyülekezetnek. És ha a gyülekezet szavát sem fogadja, legyen rád nézve olyan, mint a pogány vagy vámszedő." Máté 18:15-17 Jézusnak egy másik, ezzel összhangban levő kijelentése a Lukács 17:3, 4-ben van feljegyezve: "Vi­gyázzatok magatokra! Ha testvéred vétkezik ellened, dorgáld meg, de ha megtér, bocsáss meg neki. Ha egy nap hétszer is vét ellened s fordul hozzád ezzel a szóval: Bánom! - bocsáss meg neki."
22 A nagy Békebíró által itt megjelölt követendő út azt célozza, hogy őrizzük meg a testvérek közötti békét és egységet s a fecsegéssel és pletykálkodással ne idézzünk elő egyenetlenséget. Az Úrnak ezen szavait a múltban úgy magyarázták, hogy ahol valaki a csoport­ban egy másik tag ellen vét, az ügyet - miután minden szükséges kísérlet megtétetett a kibékítésre - egyik gyüle­kezet alkalmával az egész csoport elé kell vinni. Ott be­-
széljék meg és tárgyalják meg a dolgot. Azután pedig a csoport minden egyes tagja demokratikus módszer sze­rint kézfelemeléssel szavazzon le. A csoport így juttassa kifejezésre a döntést, hogy mi történjen a hibásnak találttal.
23 Azonban az Úr szavainak ilyen értelmezése a múltban több civakodást idézett elő a csoportokban, mint majdnem minden más együttvéve. A véleménykülönb­ségek méltánytalanul felhevítették a kedélyeket s nagyon sok időt és figyelmet elvontak az Úr munkájától, a királyság örömüzenete hirdetésétől. Könnyen megérthető, hogy az Úr a fenti előírás kiadásával nem ilyesmit akart elérni. Ha bizonyos eljárás balsikert eredményez, akkor okos és ésszerű, hogy az eddig alkalmazott eljárást ala­posan megvizsgáljuk, hogy vajjon Irásszerű-e vagy sem.
24 Mindenkor világosan kell álljon előttünk, mi­szerint Isten szervezete teokratikus és nem demokratikus. Isten szervezetének a törvényei magától a nagy Teokratától, a mindenek felett felséges Jehovától jönnek. Ezek a törvények nem azáltal jutnak erőre és érvényre, hogy a gyülekezetek megszavazzák vagy határozatokat hoznak s nem azáltal nyernek alkalmazást, hogy az általa vezéreltettek beleegyezésüket adják ezekhez az előírá­sokhoz. "Mert Jehova a mi bíránk, Jehova a mi vezérünk. (Elberfeldi: törvényhozónk), Jehova a mi királyunk: Ő tart meg minket". Ésaiás 33:22. Azt mondhatjuk, hogy a teokratikus szervezet felülről (a legfelségesebb Istentől) lefelé és nem alulról (a gyülekezet tagjaitól) fölfelé van irányítva. A gyülekezet Feje ugyan megemlítette, hogy aki ellen egy másik vétkezett s akinek nem sikerült meg­nyerni testvérét, azt ügyet utoljára vigye a gyülekezet vagy csoport elé. Jézus azonban nem mondotta, hogy az egész csoport a legfelsőbb bírósághoz hasonlóan ülésez­zen, az ügyet alaposan megbeszéljék s azután demokratikus módszer szerint leszavazzanak az ügyben, miután minden részletet megismertek s alaposan megvitattak. Jézusnak a Máté 18:15-17-ben feljegyzett fenti szavai rész­letesebbek, mint a Lukács 17:3-4-ben leírtak és itt idézett szavak. Az ebben a két írásszövegben feltárt szavai összhangban vannak a III. Mózes 19:17, 18-ban feljegyzett törvénnyel: "Ne táplálj gyűlöletet szívedben a te atyád­fia ellen; fedd meg a te felebarátodat nyíltan, hogy ne viseld az ő bűnének terhét. Bosszúálló ne légy és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed felebará­todat, mint magadat. Én vagyok Jehova."
25 Pál apostol az I. Kor. 6:l-6-ban kiemeli, hogy a testvérek közötti viszályokat nem vihetjük világi törvényszékek elé s azt mondja, hogy a szentek a világot s az angyalokat is megítélik, így tehát képesek kell len­niük a saját körükben felmerülő dolgokban is ítélkezni. De ez nem azt jelenti, hogy az egész gyülekezet vagy csoport mint törvényszék van kiküldve s az esetet, illetve az egyik testvérnek a másik elleni kihágását végleges elintézés végett elé kellene terjeszteni. Pál nem azt mond­ja, hogy az egész gyülekezet fordítsa idejét, figyelmét s az idegeit az ilyen esetek megvizsgálására s azáltal a fi­gyelmet a bűnre és annak kijáró büntetésre irányítsa. A