Oldal:Az-ő-nyája-rész-1-2-Gyermekek-rész-1-2-Egység-a-cselekedetben-1938.pdf/15

143

zott felelősségnek a vasárnapi iskolákra való átruhásására vezette... 2. A vasárnapi iskola a keresztény szü­lök gyermekeinek határozott hátrányára van, mert ennek tanítóitól nem részesülnek abban az oktatásban, amely oktatásra gondolkozó és lelkiismeretes szülök ké­pesek és kötelesek volnának. 3. A vasárnapi iskolák a közbelépés által meglazítják a szülők és gyermekek kö­zötti köteléket: a gyermekek elveszítik a szülők előttti tiszteletük egy részét, a szülők pedig önként lemonda­nak méltóságuk egy részéről.“

⁷ Az őrtorony azonban elismerte a vasárnapi iskolát (mégpedig az előbbiekkel bizonyos mértékben össze nem egyeztethetően) annyiben, hogy néhány éven keresztül Az őrtorony minden számában komentárokat közölt a nemzetközi vasárnapi iskola-leckékről, amelyeket rendszerint vallásoskodók választottak ki. Még 1918 után is megjelentek Az Őrtorony kiadói odalán a köv. sza­vak: „A nemzetközi vasárnapi-iskola szövegeink főkép­pen előrehaladott bibliakutatóknak és tanítóknak van­nak szánva. Egyesek nélkülözhetetleneknek tartják azokat“.

⁸ Azt remélték, hogy ily módon Az őrtorony utat talál a vallásoskodók iskolatermeibe és vasárnapi-iskoláiba s az igazságot így fel lehetne tárni előttük, a vallásos­kodók megismernék azt és egyesek elfogadnák közülük. 1927-ben azonban az Úr akarataként lett felismerve, hogy a nemzetközi vasárnapi-iskola szövegek közlése az Őrtoronyban megszűnjön, ami meg is történt.

⁹ Itt meg kell állapítani, hogy a vasárnapi-iskoláknak az Úr népe által való tartása arra szolgált, hogy a fia­talokat és gyermekeket a szülőktől elkülönítse és elkü­lönítve tartsa, miáltal mindkét rész be lett folyásolva. Ezáltal képesített testvérek visszatartattak attól, hogy részt vehessenek az Ür munkájában, s ezek azzal mentegetődztek, hogy idejüket a gyermekek oktatására for­dítják. s számtalan esetben az ily állítólagos gyermek­ tanítók leeresztették kezüket. Nem csak az ily hanya­gok használták ezt kibúvónak, hogy a gyermektanítást a kifejezett megbízatásuk, a házról-házra való bizony­ságtevés elé helyezzék, hanem még a szolgálati bizott­ságok és mások is figyelmük egy részét a gyermekek tanítására szentelték és így ily mértekebn vissza let­tek tartva attól, hogy figyelmüket teljesen az Isten pa­rancsa iránti engedelmességben a bizonyságtevésre össz­pontosíthassák.

¹⁰

A felkentek folytatják Isten igéjének a tanulmá­nyozását s Jehova őket az utóbbi időben a felvilágosí­tás nagy áldásában részesítette, miszerint a nagy soka­ság begyűjtésének az ideje elérkezett és azért milliók élnek a földön, akik amennyiben most Isten és királysága mellett foglalnak állást, talán soha se fognak meg­halni. Amióta tetszett Jehovának, hogy népe előtt fel­tárja Ezékiel jövendölésének a jóakaratu emberek hom­loka megjelölésére vonatkozó értelmét és kinyilatkoztas­sa hogy ezek az engedelmesek Armagcddon vérfürdő­jében meg lesznek kímélve, sok felkent előtt helyes­nek és szükségesnek tűnt, hogy a fiatalabb gyermekek­nek oly tanulmányi osztályt, illetve vasárnapi-iskolát létesítsenek s a gyermekeket elkülönítve oktassák, mia­latt a felnőttek más helyiségben tartják tanulmányukat vagy mialatt a hírnökök a királyság üzenetét házrólházra járva hirdetik. Az elkülönített vasárnapi-iskola szószólói az ily iskolák létesítését főképpen, a követ­kezőkkel indokolták meg: Az ifjúság oktatásban része­sül. mialatt szüleik az Úr munkájában tevékenykednek; nyilvános oktatást nyújt a gyermekek felfogó képes­sége szerint; felvilágosítja őket az Isten igéjére a ki­rályságra vonatkozó dolgokban és előkészíti őket, hogy azon milliókhoz tartozzanak, akik sohase fognak meg­halni; távol tarja a kis gyermekeket a világi dolgoktól; felkészíti őket az Ứr munkájára; éppenezert a nemfel­szenteltek gyermekeit is meg kell hívni ezekre a külön összejövetelekre és ott. kioktatni őket, hogy aztán a szü­leik érdeklődését is felkeltsék; s mivel a gyermekeknek ezek a külön összejövetelek és tanulmányok örömet szereznek, gondoskodjanak a szülők ilyenekről, akár felszenteltek gyermekeiről akár nem olyanokéról van

szó. A vasárnapi-iskolák vagy az ifjúsági osztályuk érdekében további oknak gyakran felhozták, hogy Je­hova tanúi a világi emberekre is időt és figyelmet fordítanak, elvivén a királyság üzenetét a Jonadáboknak vagy a „nagy sokaság” előrelátható tagjainak, s éppen ezért intézkedni kell a felszenteltek és mások gyermekeiről is, akik szívesen összegyűlnek velük; valamint, hogy egy ily oktatás, mivel azt a felszentelt sereg egy képesített személye vezeti, a bizonyságtevés egyik fórmája s az a gramofon előadások sorozatának és tanul­mányoknak az új érdeklődök lakásán való tartásával egyenlő. Megint mások így szólnak: „A kisdedek na­gyon szomorúak, hogy nincs alkalmuk Összejönni egy külön tanulmányi-osztályban.Mindezek az okok megyőzően hangzanak de vajon a Szentirás tamogatja

¹¹ A vasárnapi-iskola érdekében fent felhozott argumentumokkal szemben a következő ellenérvek szólanak ellene: A vasárnapi-iskola vagy a külön tanulmányi­ osztály gyermekek számára elválassza a fiatalabbakat a felnőttektől, s a gyermekek nem tudják meg pontosan, hogy a felnőttek miként cselekszenek. A vasárnapi­ iskola egyes képesített felkentet elvont a házról-házra történő aktív bizonyságtevéstöl. Az a gyermekek vagy az ifjúsági csoportok tanítóinak kifogást szolgáltatott a bizonyságtevés elmulasztására, hogy mint állítják, előkészüljenek az ifjúsági tanulmányozás vezetésére, tehát egyeseknek kétségnélkül kifogást szolgáltatott ar­ra, hogy kezeiket leengedjék, és a gyermekek állítóla­gos, tanítói ezt felhasználták a házról-házra történő bizonyságtevö munka alól való kimentésükre. Még szol­gálati bizottságok is nagy figyelmet fordítottak ezekre a vasárnapi-iskolákra és ily mértekben elmulasztották osztatlan figyelmüket a bizonyságtevő munkára fordí­tani, noha az Úr ezt parancsolta.

Megbizatás

¹²

A felkentek nem szabad megengedjék, hogy emberi okoskodások vagy baráti érzések feltartóztassák az Istentől rájuk ruházott megbízatás teljesítésében. Ezt a megbízatást Jehova prófétái pontosan leírták és vilá­gossá teszi a felkentek kötelességét. (Ésaiás 61 :1, 2; 43:8—12) Hogy a Biblia tanulmányozása a gyermekek számára jó és gyógyító s hogy az Úr ezt megparancsol­ta, az elvitathatatlan igazság. De felmerül a kérdés; Kinek a kötelessége a gyermekek tanítása? és milyen feltételek mellett kell történjen az ily tanítás? Felha­talmazta a felszentelt és felkent népét arra, hogy a fel­szentelt és nem felszentelt szülök gyermekeit elkülönítsék szüleiktől és más felnőttektől és velük meghatáro­zott időben külön tanítást végezzenek? Gondoskodjék szolgája által minden csoport az ily gyermekek elkülö­nített oktatásáról és nevezzen ki valakit a felkentek közül az ily gyermekek számára létesített tanulmányi osztály vezetésére? Vagy a Jehova által a másoknak va­ló bizonyságtevésre felkent egyes tanuk vegyék ma­gukra egy a gyermekek számára szolgáló külön tanul­mányi osztály megalapítását? A helyes feleletet ezek­re a kérdésekre a Szentírás adja meg; és minden olyan felelet hamis kell legyen, amelyet nem támogat telje­sen az írás.

¹³

Jehova a tanúinak adott megbízatást kifejezetten a következőkép jelentette ki: „Ti vagytok az én tanúim ... hogy Isten vagyok“; ezek felkenettek, hogy a sze­gényeknek [tanulékonyaknak] üzenetet vigyenek, bekös­sék a megtört szívűeket, szabadulást hirdessenek a fog­lyoknak és megoldják a megkötőzötteket, hogy hirdes­sék Jehova jókedvének esztendejét és Istenünk boszszúállása napját és megvigasztaljanak minden gyászo­lót.Ebben a megbízatásban semmit se találunk arra vonatkozólag, hogy a gyermekek számára a rendszerint vasárnapi iskolának nevezett elkülönített tanulmányi­ osztályt kellene létesíteni. Igaz ugyan, hogy most „Je­hova napján“ élünk, az ellenjelképes sátoros ünnep idején, amidőn az Úr az ő „más juhait. magához gyűjti; mindazáltal az isteni megbízatás semmit sem mond egy a felszenteltek és felnemszenteltek gyermekei számára létesítendő külön tanulmányi-osztályra vonatkozólag