A lap korrektúrázva van
152
amidőn ezekről értesült; de nem rendelkezett sem hittel, sem bátorsággal hogy cselekedni tudott volna, habár tudta, hogy csak Jeremiás adott neki józan tanácsot. Újból felmerült a gyávasága és emberektől való félelme, amidőn így szólt Jeremiáshoz: „Senki se tudjon (senkinek se beszéld el) e szókról és nem halsz meg." (Jeremiás 38:24) Az uralkodótényezők nyilván az emberektől való félelem miatt kerülnek az ördög kelepcéjébe. Több kormánytisztséget viselő ember rokonszenvezik Jehova Isten szervezetével és szívesen is venne részt áldásaiban, de félelmük következtében az Isten ellenségei oldalán maradnak. Armageddonkor mitsem használ az eltitkolt rokonszenv vagy barátságos érzelem. Csak úgy lehet az Úr védelmében részesülni, ha Jehova mellé állunk.
33 A papság és a vezető politikusok mindenkire irigykednek, aki valamily befolyást tud, vagy látszik gyakorolni az uralkodókra. Ha ezek az uralkodók Jehova bizonyságtevőit valamily pártfogásban részesítik, azzal a kisebb tényezők szembeszállnak. Erről Sedékiásnak is tudomása volt, s emberektől való félelmében így szólt Jeremiáshoz: „Ha meghallják a fejedelmek, hogy beszéltem veled és eljőnek hozzád és ezt mondják neked: Mondd meg csak nekünk, mit beszéltél a királynak, ne tagadj el abból tőlünk és nem ölünk meg téged, és mit monda néked a király? — Ezt mondd nekik: Alázatosan könyörgék a királynak, hogy ne vitessen vissza Jonatán házába, hogy meg ne haljak ott." (Jeremiás 38:25, 26) Így igyekeznek eltitkolni ma is az emberektől félő uralkodók, hogy komolyan figyelmükre méltatták Jehova bizonyságtevőinek közleményeit; tényleg és valóban azonban „remegnek a világra következő események láttán". — Lukács 21:26
34 Jeremiás napjaiban az álszentek tényleg hozzámentek és megkérdezték tőle, hogy mit beszélt a királlyal: „És a fejedelmek mind elmenének Jeremiáshoz és megkérdék őt és egészen úgy felele nekik, amint a király parancsolta vala; és hallgatással elmenének tőle, mert nem hallották vala a beszédet. És ott marada Jeremiás a tömlöc pitvarában mind a napig, amelyen bevevék Jeruzsálemet és ott vala, mikor bevevék Jeruzsálemet." (Jeremiás 38:27, 28) Jehova bizonyságtevői sem tartoznak mindent elbeszélni az ellenség előtt, amiről tudomásuk van, s nem kötelesek újabb alkalmat nyújtani az ellenségnek arra, hogy Isten országának érdekeiben kárt tehessen. Jeremiás válaszát tehát nem kell hazugságnak tekintenünk, miképpen Jehova bizonyságtevőinek a válaszát sem. Mert hiszen az ellenségnek semilyen tekintetben sem állott jogában tudomást szerezni arról, amiről ők egymással beszéltek és semmi káruk sem származott nekik abból, hogy Jeremiás nem közölte velük. Jeremiást tovább is a tömlöc pitvarában hagyták, illetve egészen Jeruzsálem elfoglalásáig hatósági ellenőrzés alatt maradt. Hasonlóképpen folytatják Jehova bizonyságtevőinek gyűlölését az álkereszténység nemzetei, mivel Jehova nevét hirdetik. Ezek a hatalmak újabb korlátok közé szorítják Jehova bizonyságtevőinek tevékenységét, s egészen Armageddon viadaláig így fogják folytatni. Sámsont is a börtönben tartották még azután is, miután
a haja újból megnőtt, ami ugyancsak erre mutat. — Bírák 16:22, 25
35 Nabukodonozor, Babilónia királya újból ostrom alá fogta Jeruzsálemet, s Jeremiás még akkor is a városban tartózkodott. (Jeremiás 39:11, 12) Ez előre mutatja, amit Jehova, Jézus Krisztus útján angyalainak rendelt hogyan oltalmazzák a maradékot és mit tegyenek vele Armageddon után. Ez nyilván arra mutat, hogy Jehova, Jézus Krisztus útján rendeli a maradék megőrzősét Armageddon alatt, s azután újabb igénybevételét a szolgálatban. Nabukodonozor nyilván értesült Jeremiásnak azon jövendöléséről, hogy a babiloni király győzni fog s arról is, hogy azt tanácsolta Sedékiás királynak, hogy tartsa meg a babiloni királynak tett fogadalmát. Ez mindenesetre arra mutat, hogy Jeremiás hűsége Jehova tetszésével és az ő megbízottjának is a tetszésével találkozott. Az Úr Jézus, Jehova legfőbb tisztviselője természetesen mindenről tudomással bír a hasonmási Jeremiás-osztály munkája felől, s hogy valóban híven és igazán képviseli-e az Urat s ez a tényállás újabbi bátorítást jelent a maradék számára hogy örömmel tovább hirdesse az ország evangéliumát; hiszen ezek immár régen a maradék bátorítására és reménységének fokozására jegyeztettek fel, s most ugyanezen okból nyilatkoztattak ki.
36 Jeremiás 39:4 szerint Sedékiás ebben az időben elmenekült Jeruzsálemből, viszont Jeremiást korlátozott helyzetben hagyta. Mire aztán Nabukodonozor seregeinek fővezére bizonyos embereket és babiloni fejedelmeket küldött Jeremiáshoz, hogy a tömlöcből elhozzák és Gedáliásnak adatta át, hogy vigye magával haza és lakjon a saját népe között. (Jeremiás 39:13, 14) Az álkereszténység tényezői soha senkit sem bocsátottak szabadon az Úréi közül, akiket fogságra vetettek. Ezeket a foglyokat Jehova megbízottai szabadítják ki. Nabukodonozor király tisztviselője — Jehova tisztviselőjét példázván — Jeremiáshoz ment, közölte vele, hogy Isten Jeruzsálem pusztulását és megbüntetését elhatározta, mivel a város az Úr ellen vétkezett. Azután szabadonbocsátotta Jeremiást s közölte vele, hogy kedve szerint Babilonba mehet, vagy odahaza maradhat. (40:3—5) „És elméne Jeremiás Gedáliáshoz, Ahikármnak fiához Mispába és ott lakék vele a nép között, akik megmaradtak a földön (Palesztinában) (Jeremiás 46:6). „Gedáliás" „Jehova által felmagasztaltat" jelent s ez a név nyilván bizonyos teremtményekre mutat, akik híven szolgálnak az Úrnak és kedvesek előtte. Az Armageddont túlélő maradék e prófétai dráma szerint azután Jehova részéről újabb szolgálati alkalommal lesz megtisztelve.
A barát ismét jelentkezik
37 Tartsuk eszünkben, hogy a Bibliában megörökített prófétai drámák, s köztük a vizsgálódásunk tárgyát képező sem a jonadábok vagy más emberek érdekében jegyeztetett fel. Sem pedig valamely személyek vagy személy dicsőítésére és tiszteletére, akiknek kiváltságukban állott az igazsághoz való hűségükért börtönben szenvedniük. Az isteni tudósítást az írás csupán a következők miatt jegyzi fel: „Mert amelyek régen meg-
