„„De kicsoda szenvedheti el az ő eljövetelének napját; És kicsoda áll meg az ő megjelenésekor? Hiszen olyan ő mint az ötvösnek tüze és a ruhamosóknak lúgja." — Malakiás 3:2

¹

JEHOVA szolgáját, Malakiást prófétává tette, hogy tolmácsolja az ő nagy prófétájára és szolgájára vonatkozó tudósítását. Malakiás neve „Jehova küldöttét", „Jehova angyalát" jelenti. Malakiás Nehemiás napjaiban prófétált. Egyesek azt állították, hogy Nehemiással volt azonos; de úgylátszik, ez nem helytálló. Ő tényleg egy másik próféta volt, akit Malakiásnak hívtak és Jehova tényleg Malakiást használta a nevét viselő prófécia közlésére.

² Jézus megprófétálta, hogy lélekben vissza fog térni és a híveket magához fogja gyűjteni és átveszi a világ feletti hatalmat. Amidőn Jézus a mennyekbe ment, arra lett utasítva, várjon az Istentől kiszabott ideig; s amidőn a kitűzött idő eljött, Jehova szeretett fiának adta át a földi ügyeket, főképpen azokat az embereket, akik az ő akaratának cselekvésébe beleegyeztek. Lévi törzse azokat példázza, akik Isten akaratának cselekvé¬

sére szövetséget kötöttek. Az apostolok napjai után a nagy sötétség hosszú ideje következett a föld népeire; és az Istennek felszenteltek közül nagyon sokan eltévelyedtek és elbuktak a téves vallásképzetek és szokások következtében.

³

Malakiás próféciája főképpen „az Úr (Jehova) napját" érinti, amiről különösen a 3. fejezet szól. Jehova küldi el angyalát vagy követét; azért mondja a prófécia: „Imé, elküldöm én az én követemet és megtisztítja előttem az utat és mingyárt eljön az ő templomába az Úr, akit ti kerestek, és a szövetség követe, akit ti kívántok; ímé, eljött, azt mondja a Seregeknek Ura". — Malakiás 3:1

⁴ Ez a bejelentés rendkívül fontos és mindazokhoz figyelmeztetést képez, akik szövetséget kötöttek Isten akaratának cselekvésére. Ez a prófécia nyilván az írás több más próféciájához hasonlóan először kicsinyben, azután nagyobb mértékben

31

is beteljesül. Jehova Keresztelő Jánost küldte Jézus Krisztus előhírnökéül és Malakiás próféciájának e kicsinyben való teljesüléséről áll megírva: „Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János. És jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa. Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról"... „János bizonyságot tett ő róla és kiáltott, mondván: Aki utánam jő, előttem lett, mert előbb volt nálamnál“. — János 1:6—8, 15

⁵ Jézus azt mondta Jehovának ezen küldöttéről, hogy azért jött, hogy az utat egyengesse előtte. Olvassuk: „Mert ő az, akiről meg van írva: „Ímé, én elküldöm az én követemet a te orcád előtt, aki megkészíti előtted a te utadat." (Máté 11:10) „Amint meg van írva a prófétáknál: Ímé, én elküldöm az én követemet a te orcád előtt, aki megkészíti a te utadat előtted: Kiáltónak szava a pusztában: Készítsétek meg az Úmak útját, egyengessétek meg az ő ösvényeit!" — Márk 1:2, 3

⁶ Zakariás, Keresztelő János édesatyja a következőket jövendölte fia felől: „Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol, mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útját megkészitsd; és az üdvösség ismeretére megtanítsd az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában". (Lukács 1:76, 77) Jehova Keresztelő Jánost használta az út elkészítésére Jézus előtt, akit igazságának feltárására, nevének igazolására és az engedelmes emberek megváltására küldött? Hogyan készítette el János az utat? „Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szentlélekkel még az ő anyjának méhétől fogva és az Izrael fiai közül sokakot megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz. És ez ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiákhoz térítse és az engedetleneket az igazak bölcseségére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet." - Lukács 1:15—17

⁷

Malakiás próféciájának nagyobb teljesülése körülbelül 1878-ban kezdődött és az útkészítés munkája Jehova előtt azóta állandóan mintegy negyven éven keresztül tartott. Ez megfelel az izraeliták negyven évi pusztai vándorlásának Mózes vezetése alatt, amint írva van: „És negyven évig vezettelek titeket a pusztában,... hogy megismerjétek, hogy én, az Úr (Jehova) vagyok a ti Istenetek!" (Mózes V. 29:5, 6) Az útkészítés munkája Jehova előtt 1878-tól 1918-ig arra szolgált, hogy akiket elkészít, azok Jehova alkalmas tanúbizonyságai legyenek a földön; azért is íratta meg az Úr Ésaiás prf. által ezen elkészültek felől; „Ti vagytok az én tanúim, azt mondja az Úr, és az én szolgám, akit választottam; hogy felismerjétek, elhigyjétek és meglássátok, hogy én vagyok (az Isten) ... szóltam és véghez is vittem és nem volt idegen isten ti köztelek (aki ezt megcselekedhette volna); és ti vagytok az én tanúim, hogy én Isten vagyok, azt mondja az Úr (Jehova)." (Ésaiás 43:10, 12) Az út elkészült Jehova előtt, hogy akik elkészültek, Jehova nevének bizonyságtevői legyenek.

⁸ Amidőn Jehova előtt az útkészítés munkája megtörtént, Jehova nagy prófétája, küldöttje, bíraja és igazolója hirtelen a templomban termett: "Ímé, elküldöm az én követemet és megtisztítja előttem az utat és mingyárt eljön az ő templomába az Úr, akit ti kerestek („Adon", illetve a Fiú),

és a szövetség követe, akit ti kívántok, ímé, eljön, azt mondja a Seregek Ura". — Malakiás 3:1

⁹ Az „Úr", aki itt említve van, az Úr Jézus, aki a tanítványoknak adatott s akit a tanítványok oly régen vártak. Ő az, akit „ti kerestek", illetve, akit Jézus hívő követői keresnek, akik később a „hű és bölcs szolga" osztályává lettek. A prófécia azt mondja „mingyárt (más fordítások szerint: „hirtelen") eljön az ő templomába", illetve váratlanul, közvetlenül; emiatt is volt nagyon szükséges, hogy akik az ő eljövetelére várakoznak, vigyázzanak is, amint azt az Úr nekik megmondta; „Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jön el a ti uratok. Azt pedig tudjátok meg, ha tudta volna a ház ura, mely őrváltáskor jön a tolvaj, akkor vigyázott volna és nem hagyta volna, hogy keresztül ássák az ő házát.” — Máté 24:42—44

¹⁰ Az Úr templomához jövetele előtt több, sokáig rejtve tartott igazság került ismét világosságra s azok, akik hívek voltak, elkészíttettek az Úr eljövetelére. Értelmükhöz képest hívek voltak, habár várniok kellett az Úr Jézus templomához jöveteléig a próféciák feltárására.

¹¹

Akkor Jehova nagy követe „hirtelen" megjelent a templomban. Megjegyzendő, hogy a „templom" Malakiás 3:10-ben az Úr „házának" van nevezve. Jézus Krisztus mint Isten hivatalos helytartója jelenik meg a templomban, tehát Jehova jelenik meg az ő képviseletében. Amidőn a gyülekezet sátorát a pusztában megcsinálták, a szövetség ládáját a szentek-szentélyében helyezték el, amely ott Jehova jelenlétét képviselte. „És a felhő beborította a gyülekezet sátorát és az Úr (Jehova) dicsősége betöltötte a hajlékot." — Mózes II. 40:20—35

¹² Amidőn Salamon temploma elkészült és felszenteltetett, a szövetség ládáját a templom főszentélyében helyezték el. „És felvivék az Úr ládáját, a gyülekezetnek sátorát és mind a szent edényeket, melyek valának a sátorban és felvivék azokat a papok és léviták. És bevívék a papok az Úr szövetségének ládáját az ő helyére a ház belső részébe, a szentek-szentélyébe a Kérubok szárnyai alá. Mikor pedig kijöttek a papok a szenthelyből: köd tölté be az Úrnak házát. Úgy, hogy meg sem állhattak a papok az ő szolgálatukban a köd miatt; mert az Úr dicsősége töltötte vala be az Úrnak házát." — Királyok I. 8:4, 6, 10, 11

¹³ Salamon templomát Kr. e. 606-ban lerombolták: később azonban Zorobábel és Jósua újból felépítette; ez a templom állott Malakiás napjaiban. Ebben az utóbbi templomban nem volt meg a szövetség ládája. Viszont Esdrás és Nehemiás megemlítik, hogy a szövetség ládája az ő idejükben még megvolt. Az Ezékiel látomásában leírt templomban hasonlóképpen nem szerepel a szövetségláda a főszentélyben. Az a gyülekezet sátorában és Salamon templomában Jehova jelenlétére utal; a valóságos templomban azonban személyesen az Úr van jelen, ezért nem szükséges valamily tárgy útján képviselni az ő jelenlétét. Jehova a templomban az ő fia személye útján van jelen, aki az Atya kimetszett bélyege, s ezért tölti be Jehova dicsősége a templomot. — Zsidók 1:3; Habakuk 2:20

¹⁴

Az Úr Jézusnak mint Jehova rendkívüli meghatalmazottjának templomba jövetele az újszövetség felszentelésének ideje; azért áll megírva

32

Malakiás próféciájában: „A szövetség követe (angyala), akit ti kívántok!" A régi, illetve a törvényszövetség a Sínai hegyén szenteltetett fel, ahol első ízben a gyülekezet sátorát is felépítették; azt a „szövetséget angyalok rendelték közbenjáró kezében." (Galata 3:19) Most azonban az Úr Jézusnak templomhoz érkezése után az újszövetség Jehova nagy küldöttje vagy angyala útján, a megdicsöült Úr Jézus Krisztus által szenteltetett fel. Ez az angyal a kívánsága mindazoknak, akik őt szeretik és az ő megjelenését óhajtják. „És megrendítek minden népeket (az újszövetség felavatásakor), és eljön minden nemzet, kívánsága és dicsőséggel töltöm be ezt a házat, mondja a Seregek Ura." — Aggeus 2:7

¹⁵

Erről írta az ihletett apostol: „Amidőn a mi életünk, a Krisztus, megjelenik, akkor mi is megjelenünk ő vele a dicsőségben." (Kol 3:4) „Mert a mi polgárjogunk a mennyekben vagyon, ahonnan az üdvözítő Úr Jézus Krisztus eljövetelét is várjuk." (Filippi 3:20) „Amikor eljő majd, hogy megdicsőittessék az ő szenteiben és csodáltassék mindazokban, akik hisznek (mivelhogy a mi tanúbizonyságunknak hitele volt tinálatok) ama napon". — Thess. II. 1 :10

¹⁶ Az apostol hangsúlyozza ama tényt, hogy akik az ő eljövetelét „várják", akkor fogják megnyerni az „élet koronáját", ami arra mutat, hogy a templomban való megjelenésekor először az elhunyt hűségesek fognak feltámadni a halálból és fognak egyesülni az Úrral a templomban. (Tim. II. 4:8; Thess. I. 4:16) Semmi kétség sem állhat fenn aziránt, hogy ő el fog jönni, mihelyt elkövetkezik Jehovának arra kiszabott ideje; mert Jehova minden szándékát a saját akarata szerint hajtja végre. „Ímé, eljön, azt mondja a Seregek Ura!" Ez teljesen egyezik Jézus következő kijelentésével: „Ezt mondja, aki ezekről bizonyságot tesz: Bizony hamar eljövök". — Jelenések 22:20

¹⁷

Az Úr Jézus templomához jöveteléről szóló ezen kijelentés főképpen azokhoz szól, akik Jehova akaratának cselekvésére áldozati szövetséget kötöttek s ennélfogva a papság örökösei lettek. Jehovának a próféta ajkaira helyezett kijelentése mutatja, hogy ez a közlemény azokhoz szól, akik teljesen engedelmeskedni voltak hajlandók Jehova akaratának. Az Úr prófétája ugyanis így szól: „Most azért nektek szól ez a parancs, ti papok!" (Malakiás 2:1) A világos következtetés tehát arra irányul, hogy többen megőrzik a hitüket és hűségüket s ezek az Úr eljövetelekor az ő elismerésében fognak részesülni, a hitszegők ellenben átok alá kerülnek. „Ha meg nem hallgatjátok és ha nem veszitek szívetekre, hogy dicsőséget adjatok az én nevemnek, azt mondja a Seregek Ura, átkot bocsátók reátok és elátkozom a ti áldásotokat; bizony elátkozom azt, ha nem veszitek szivetekre. Ímé, én megrontom a ti vetnivaló magotokat és szemetet szórok orcáitokba, a ti ünneplésteknek szemetét és ahhoz hordanak ki titeket". — Malakiás 2:3, 4

¹⁸ A fel nem hatalmazott személyek, akik az Úr áldásának kiosztására, vállalkoznak az ő felhatalmazása nélkül, Isten ellenségei és az ő átka alatt állanak. A pápa pld. 1933-at „szent évnek" jelentette ki és áldást akart osztani annak a világnak, amely Sátán szervezete és Isten ellensége: az az év azonban inkább átkot, mint áldást hozott a világra. Akik a pápát képviselik, valamint ő

maga is, illetéktelenül és jogtalanul nevezik magukat az Úr képviselőinek.

¹⁹

Hogy az Úr Jézus Krisztusnak templomához jövetele döntő próbát jelent, a következő prófétai szavak bizonyítják: „Kicsoda szenvedheti el az ő eljövetelének napját és kicsoda állhat meg az ő megjelenésekor? Mert ő olyan mint az ötvös tüze és a ruhamosók lúgja". (Malakiás 3:2) Az Úr Jézusnak templomához jövetele az „Úr (Jehova) napjára esik, amely az armageddoni csatába fogja elérni tetőpontját. Jézus Krisztus azért jön a templomához, hogy számadást tartson azokkal, akik Isten akaratának cselekvésébe beleegyeztek. Következőleg ez az ítélet ideje, amely Isten házán kezdődik és mindazokra kiterjed, akik Isten akaratának cselekvésére csendes szövetségben állnak. Felvetődik a kérdés: Ki fog megállani azon a napon? Ki fogja megőrizni ártatlanságát azon a kritikus napon és fog tényleg Isten felszenteltjének bizonyulni? Szükségképpen ez nem azt jelenti, hogy akik megőrzik ártatlanságukat, a mindenható Isten nagy napjának viadaláig és az alatt is életben fognak maradni, hanem a következőket jelenti: Ki fog azon a napon híven és szilárdan állani az Úr mellett? A prófécia e része teljesen megfelel az Úr köv. jövendölésének: „Mert eljött az ő haragjának nagy napja és ki állhat meg?" (Jelenések 6:17) Magából a próféciából is arra lehet következtetni, hogy némelyek nem fognak, megállni a tüzes megpróbáltatásokban. Ezt a következtetést az Úr más próféciái is megerősítik és megmutatják, hogy ezen idő alatt a felszenteltek egy része istentelenné lesz és nem fog megállani. „Nem úgy a gonoszak, hanem mint a polyva, amit szétszór a szél. Azért nem állhatnak meg a gonoszak az ítéletben; sem a bűnösök az igazak gyülekezetében. Mert ismeri az Úr az igazak útját; a gonoszak útja pedig elvész". — 1. zsoltár 4—6

²⁰ A megítéltek alapos megvizsgálását és megtisztítását a nagy bíró részéről a próféta köv. szavai hangsúlyozzák: „Mint az ötvösnek tüze, olyan lesz", illetve a tűzhöz lesz hasonló, amely feloldja a nemes fémmel keveredett salakot és a felszínre dobja s így az Úr kíséretében levő angyalok a templomban leszedik és elvetik. Folytatólagosan mondja a próféta: „És a ruhamosóknak lúgja". A héber szöveg szerint a ruhát a mosáskor tapodták vagy dögönyözték, az ítélet kezdete előtt és annak idejéig a felszenteltek össze voltak keveredve Babilonnal, illetve Sátán szervezetével, s amidőn az Úrhoz visszatértek, a ruhájuk szennyes volt, illetve annyira piszkos lett, hogy arról fel lehetett ismerni, hogy tisztátlanokkal voltak együtt. Meg kell tisztittatniok; és a nagy bíró mindnyájukat megtisztította, akik örömmel alávetették magukat az ő tisztító műveletének, annyira rendbeszedve ruháikat, hogy később mint Isten fiai és szolgái felismerhetők lettek. „Megfehéritette, mint a havat." (Márk 9:3) „Jósua pedig szennyes ruhába vala öltözve és áll vala az angyal előtt. És szóla és monda az előtte állóknak, mondván: Vegyétek le róla a szennyes ruhákat! És monda neki: Lásd! Levettem rólad a te álnokságodat és ünnepi ruhába öltöztettelek téged!" — Zakariás 3:3, 4

²¹ A tisztító művelet minden oly szennyet, ami felismerhetővé tehette volna, hogy a babiloni szervezetben voltak, eltávolított azoknak ruháiról,

33

akik az Urat szeretik. Le kellett vetniök minden oly elnevezést is, mint pld. „Russelisták", „miilenisták", „bibliakutatók". Akik ezeket a neveket meg akarják tartani, hadd tartsák meg; a hívek és az igazok azonban csak azt új nevet fogják viselni, amelyet Jehova határozott meg. (Ésaiás 62:2) A templom megtisztításának munkája azzal azonos, amiről az apostol a következőket írta: „Kinek-kinek munkája nyilvánvaló lesz; ugyánnis az Úr napja megmutatja, mivel az tűzben fog megnyilvánulni, s a tűz majd kipróbálja, hogy kinek-kinek milyen a munkája." Az, akinek munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmat nyer. Az, akinek munkája elég, kárt vall; ő maga ugyan üdvözül, de úgymint tűz által." — Korinthus I. 3:13—15

²²

Az utóbbi szövegben a „fa, széna, pozdorja" által példázott, és az építők által használt anyag többek között jellemfejlesztésből, emberek tiszteletéből, s egyéb jellemző babiloni dolgokból állott s ezeknek el kell égniök a tüzes megpróbáltatásokban és el is égnek. Ha tehát azok, akik ily építőanyagokat használtak, azokkal felhagynak és tartós örömmel Jézus Krisztus fundamentomán állanak és értékes, elpusztíthatatlan dolgokkal építenek, megszabadulnak „úgy mint tűz által". Ez a tüzes próba azalatt történik, mialatt az Úr Jézus, a nagy bíró a templomban tartózkodik.

²³ Többen, akik Isten és Jézus Krisztus szolgáinak nevezik magukat, elmulasztották meglátni és megérteni, hogy az Úr Jézus Jehova templomában van. Némelyek gúnyolódnak azon, hogy ő a templomban van, s már ez magában is azt bizonyítja, hogy a tüzes megpróbáltatásban nem tisztultak meg. A kipróbáltaknak és a híveknek tudniok kell, hogy az Úr a templomban van; mert a próféta mondja: „És ül mint ötvös vagy ezüst tisztogató és megtisztítja Lévi fiait és fényessé teszi őket, mint az aranyat vagy az ezüstöt; és igazsággal visznek ételáldozatot az Úrnak." — Malakiás 3:3

²⁴ Az Úr az ítélet munkájában döntő próbát kénytelen alkalmazni. Ez idézi elő a hívek és a hűtlenek szétválását és mutatja meg vagy tárja fel a salakot vagy közönséges dolgot. A szétválást előidéző tűz nyilván, az Úr által feltárt prófétai igazságokból áll az igazság terjesztésével kapcsolatban Jehova nevének igazolására. „Nem olyan-é az én igém, mint a tűz — mondja az Úr!" (Jeremiás 23:29) „Mert az Istennek beszéde élő és ható és élesebb minden kétélű fegyvernél és elhat a szívnek és a léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait". (Zsidók 4:12) „Minden szőlővesszőt, amely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, amelyet szóltam nektek". — János 15:2, 3

²⁵

Mindazok, akik az igazságot önző célból fogadták el, nem fognak megállani a tüzes megpróbáltatásban. Ugyancsak nem állanak meg azok sem, akik embereket vagy emberi intézményeket imádnak, amidőn a tűz alkalmazásának ideje eljön. Aki embereket imád, önzést fejez ki s azt, hogy nem szereti tényleg Jehova Istent és Jézus Krisztust és nem támaszkodik teljesen Istenre és Jézus Krisztusra. Azok ellenben, akik tényleg és igazán szeretik Istent, az Urat, nem ismerik az

emberimádatot. (János I. 4:17, 18) Az ember imádat (félelem),visszatart az igazság szólásától és Jehova névének a kínálkozó alkalommal való bizonyságtevésétől, s a félénket ez éppen a Sátán csapdájába dönti. (Példb. 29:25) Azok ellenben, akik közreműködnek Jehova nevének igazolásában, szilárdan síkra fognak szállani Jehova mellett és ha, tűzbe is kerülnek, akkor is megőrzik feddhetetlenségüket. Itt célszerű a figyelmeztetés. A folyóirat ebből az okból idéz itt egy esetet, amely tényleg megtörtént:

²⁶ Németországban nemrégen letartóztattak, néhányat, akik a Társulat képviseletében kimagasló szerepet játszottak, akik az Úr nevében tevékenykedtek a munkában; a német bíróságok elé állítolták: amidőn a bíróság előtt álltak, amely Sátánt és szervezetét képviselte, teljesen megzavarodtak és nem keltek, síkra Jehova neve, és országa mellett. A Sátán és a Góg (Sátán hadvezére) alatt álló német kormányzatot most istentelenek gyakorolják; a szervezet látható részét a kat. hierarchia irányítja, s így szóbeli nyilatkozataival, mint Jehova tanúbizonyságainak nyilvános üldözésével erősen meggyalázta Jehova nevét. Mivel Jézus Krisztus hű követői Istentől nyert jogukat és az Isten parancsa értelmében kötelességüket gyakorolták, összegyülekezvén Isten igéjének közös tanulmányozására és másoknak is beszéltek Jehova országáról, letartóztatták, bántálmazták és börtönbe vetették őket. Amidőn ezen igazságtalan váddal voltak illetve, az Úrral szövétséget kötött híveknek alkalmuk nyílt, hogy nyíltan közöljék Sátán képviselőivel, hogy mindenek felett Jehova Istennek szolgálnak, és minden körülmények között engedelmeskedni fognak neki. A hűségesek nem tehettek másképpen és, sok hűséges erre az álláspontra is helyezkedett. De egy, a minap tartott tárgyaláson a Társulat kimagaslóbbjai közül egyesek elmulasztottak ezt és a bíróság előtt tett vallomásukból kitűnt, hogy emberektől félnek s ezért nem közölték az Isten országáról szóló igazságot. Ez világosan illusztrálja a tüzes megpróbáltatásban való kudarcot.

²⁷

Jézus Krisztus, a nagy ötvös a templomban tisztogatásra ült le és megtisztítja az ezüstben példázott értékes osztályt, t. i. a szellemi szülötteket, akik az Isten-fiúság kiváltságában részesültek. "Megpróbáltál minket, ó, Isten, megtisztítottál, amint tisztítják az ezüstöt." (66. zsoltár 10) A hívek minden salak kiküszöbölését kívánják, az Úr előtt kedvesen, az ő dicsőségére szolgáló szövétnekképpen szeretnének állani. "Távolítsd el a bűnöst a király (Jézus Krisztus) elől, és megerősittetik igazsággal az ő széke." (Példb. 25:4, 5) Senki sem állíthatja Jézus Krisztus, a nagy ötvös és tisztogató munkája felől, hogy: "Megégett a fúvó a tűztől, elfogyott az ón, hiába olvaszt az olvasztó (hogy a salakot eltávolítsa), mert gonoszak, (a salak) meg nem tisztíthatók. Megvetett ezüstnek hívjátok őket (a gonoszakat), mert az Úr megvetette őket." (Jeremiás 6:29, 30) A látszatkereszténység és a hitszegők felől áll megírva: „Ezüstöd salakká lett; tiszta borod vízzel elegyítve." (Ésaiás 1:21—23) A hívek tüzes megpróbáltatásoknak lesznek kitéve, hogy tisztán felismerhetők legyenek az Úr dicsőségére.

²⁸

Ez nem a világi osztály megpróbáltatását jelenti, amely sohasem volt hajlandó cselekedni Isten akaratát, hanem a prófécia így szól: „Megtisz-

34

títja Lévi fiait", illetve azokat, akik felszentelték magukat és az Úristen akaraténak cselekvésére és szolgálatára szentelték magukat. Ez a a jövendölés csak azokra szorítkozik, akik ily kötelezettséget vállaltak magukra. Miért szükséges azonban megtisztítani Lévi fiait? Ők a templomban egy tisztség örökösei s úgy a papi-, mint a nem papi-osztályt is magukban foglalják; illetve mindazokat, akik szolgálatot végeznek, s azokat is, akik attól különböző munkát végeznek. Ezek mindnyájan azonos színvonalon állanak és hasonló, pártatlan megítélésben részesülnek az Úrtól. Nem végeztek mindnyájan papi szolgálatot, mivel ily tisztség nem állott mindnyájuk rendelkezésére; de az összes léviták az Úr szolgálatára lettek elkülönítve s egyenlőképpen bizonyítani tartoznak hüségüket az Úr előtt. Ez nem azt jelenti, hogy a papok a "kicsiny sereget", viszont a léviták a "nagysokaságot" példázzák. Ez a tárgy behatóan lett ismertetve 1936 júl. számban. A Lévi törzse Isten országának és Krisztusnak összes felszenteltjeit példázza, s mindnyájuknak meg kell jeleniök az Úr Jézus Krisztus előtt, amidőn ítéletre ül a templomban. A próféta megnevezi az okát, hogy miért kell megtörténie ennek a megpróbáltatásnak vagy vizsgálatnak, mondván: "Most azért nektek szól ez a parancs, ti papok! Ha meg nem hallgatjátok és nem veszitek szívetekre, hogy dicsőséget adjatok az én nevemnek, azt mondja a Seregek Ura: átkot bocsátok reátok és elátkozom a ti áldásotokat. Bizony elátkozom azt, ha nem veszitek szívetekre Ímé, én megrontom a ti vetni való magotokat és szemetet szórok orcáitokba, a ti ünnepléseteknek szemetjét és ahhoz hordanak ki titeket. És megtudjátok, hogy azért adtam nektek e parancsolatot, hogy szövetségem legyen a Lévivel, azt mondja a Seregeknek Ura. Szövetségem volt vele életre és békességre és félelmül adtam azt néki és félt engemet és megalázta magát az én nevem előtt. De ti (papok) elhajoltatok" ez útról és sokat megbotránkoztattatok a torvénnyel felbontottátok Lévi szövetségét, azt mondja a Seregeknek Ura. Azért én is szidalmassakká tettelek titeket és utálatossokká az egész nép előtt, amiatt, hogy meg nem őríztétek az én utamat, hanem személyválogatók voltatok a törvénnyel." - Malakiás 2:1-5, 8, 9.

²⁹ Isten igéje a következőképpen magyarázza "Lévi szövetségét": "Léviről pedig monda: A te Thumimod és Urimod (Ami azt jelenti, hogy Lévi törzse az Úrnak eset a sorsvetéskor) te kegyes férfiaidé, akit megkísértél Masszában, akivel perbe szálltál Mériba vizeinél. Aki azt mondta az ő anyjáról és atyjáról: Nem láttam őt; és az ő atyjafiát nem ismerte, fiaival sem gondolt; mert megtartották a te beszédedet és ragaszkodtak szövetségedhez. Tanítják a te végzéseidre Jákóbot és a te törvényedre Izráelt; füstölőt tesznek a te arcod elé és égőáldozatot a te oltárodra. Áld meg Uram, az ő erejét és az ő kezének munkája legyen, kedves a te előtted! Törd meg derekukat a reátámadóknak (a gonosz szolga-osztálynak) és az ő gyülolőiknek (az állkereszténységnek), hogy fel ne kelhessenek." - Mózes V. 33:8-11

³⁰ "Malakiás prf. tovább így szól Lévi fiairól: "Megtisztítja őket, mint az aranyat és az ezüstöt", mert Isten és a szövetség ellen vétett. Teljesen szüksége volt, hogy az Úr Jézus a templom-

hoz jöjjön a templom megtisztítására és a léviták megrostálására, mert a gyülekezetben, főképpen a "vénekül választottak" egymástól vették a tiszteletet és a gyülekezetben majdnem mindenki teremtményeket tisztelt és dicsért, holott csak az Úr volt illetékes arra. Az "Úr a következő szavakkal mutat rá azokra a hibákra: "A fiu tisztelje atyját, a szolga is az urát. És ha én atya vagyok: hol az én tisztességem? És ha én úr (uralkodó) vagyok: hol az én félelmem? - azt mondjan a Seregeknek Ura néktek, ti papok, akik utáljátok az én nevemet és ezt mondjátok: Mivel utáljuk a te nevedet? Megfertéztetett kenyeret hoztok oltáromra és azt mondjátok: Mivel fertéztetünk meg téged? Azzal amikor azt gondoljátok, hogy az Úrnak asztala megvetni való. Hogyha vakot hoztok nem bűn-é az? Vidd csak azt a te fejedelmednek vajjon kedvvel fogad-é, avagy reád tekint-é? - azt "mondja a Seregeknek Ura ... Ti pedig meggyalázzátok azt, mikor azt mondjátok: Az Úrnak asztala megvetni való és annak jövedelme, eledele utálatos. És azt mondjátok: Imé, mily fáradság! pedig a rablottat hozzátok, meg a sántát és betegest; ételáldozatot is hoztok, de hát kedves-é az a ti kezetekből? - azt mondja az Úr. (Malakiás 1:6-8, 12, 13) Az Úr ezzel mutatja, hogy azok önzésből áldoztak, s így az ő áldozatuk nem fogadható el.

³¹

1917-ben és 1918-ban papi tisztséget töltöttek-é be egyes szolgák, akikből később ellenség lett és akik magukat és másokat is megcsaltak? Az előképből az tűnik ki, hogy ennek így kellett lennie, s a vitathatatlan tények bizonyítják, hogy tényleg voltak ilyenek a prófécia teljesüléseképpen. Ezekről mondja Malakiás próféta: "Átkozott; pedig az álnok (az olyan pap), akinek van a nyájban hím és fogadást is tesz: mégis hitvánnyal áldozik az Úrnak, (És a pap nem utasítsa vissza). Pedig nagy király vagyok én, azt mondja a Seregeknek Ura és félelmetes az én nevem a pogányok között." (Malakiás 1:14) Aki 1917-ben és 18-ban híven törekedet szolgálni az Úrnak, emlékezzen csak mindama dolgokra, amiket azok követtek el, akik azt állították,hogy hívek az Úrhoz, miközben magukat és másokat imádtak, és erőszakot követtek el az Úr munkáján, nem tisztelvén Jehova nevét. A prófétától említett szabály szerint ezeknek el kellett vettetniük és a hívek közül kivettetniük és eltávolíttatniuk, amint ezt az Úr Jézus előre megmondotta. - Máté 13:41

³² Salamon templomának ajtói olajfából készültek és arany sarkokban forogtak. (Kir. I. 6:31, 32, 34; 7:50; Kir. II. 18:16) A jelképben azok részére példázták a bejárati ajtót, akik teljesen Jehovának szentelték magukat, az olajfa pedig Krisztust példázza. (Zakariás 4:3, 14) Akik Isten népe között papi tisztséget végeztek, de a tiszteletet maguk részére fogadták el, és maguk is embereket imádtak, nem Jehovát részesítették a tiszteletben; nem csoda tehát, ha az Úr kijelentette: "Kicsoda köztetek (papok), aki a "szentély ajtaját fizetés nélkül nyitogatja? Vagy gyujtottatok-e tüzet az én oltáromon fizetés nélkül?" "Vajha valaki közületek bezárná az ajtót, hiába ne tüzelnétek az én oltáromon. Nem telik kedvem bennetek, azt mondja a Seregeknek Ura; az étel-

35

áldozatot sem kedvelem a ti kezetekből." — Malakiás 1:10

³³ Az ily szolgák nem részesítették tiszteletben Jehova nevét, hanem mindig önzően könyöradományokért siránkoztak, hogy abból személyes hasznot húzzanak. Mennyire elütő ez azon szellemtől, amelyről a zsoltáros beszél, amidőn azt mondja, hogy mindnyájan teljesen önzetlenül tartoznak szolgálni és dicsőíteni a Seregek Urát, örömmel szolgálván neki az ő templomában. „Mert jobb egy nap a te tornácaidban, hogysem ezer másutt; inkább akarnék az én Istenem házának tornácában ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában!" — 84. zsoltár 11

³⁴ Jehova előtt kedvesek, akik őt Lélekben és Igazságban imádják, de azok nem kedvesek, akik csak külsőleg mutatják vagy tesznek úgy, mintha őt imádnák. (János 4:23) A saját személyük fontosságával betelt emberek akik magukat másoknál szentebbeknek tartják, magukat és másokat is megcsalják jámbor és álszent fellépésükkel.

³⁵

A hasonmási lévitákat meg kellett tisztítani, mint „az aranyat és az ezüstöt", illetve az olvasztókemencébe kellett tenni őket és olvadási pontig kellett hevíteni a kemencét. Semmi sem végez oly alapos tisztogatást, mint a tűz. Csak a teljesen tiszta és elpusztíthatatlan marad meg abban. Amint látszik, ez a jövendölés kicsinyben akkor teljesült, amidőn a zsidók visszatértek Babilonból, hogy Jeruzsálemben a templomot újból felépítsék. Akkor Nehemiás oly állapotokat tapasztalt köztük, amelyeket Malakiás próféta ecsetel és Nehemiás hozzákezdett a megtisztításukhoz és megrostálásukhoz. A zsidók az ördög szervezetéhez csatlakoztak asdódbeli, ammonita és moábita nőket véve feleségül. Az Úr Jézus templomához jövetelekor a hasonmási léviták is Babilonhoz csatlakoztak, amennyiben babiloni ceremóniákat gyakoroltak s kifejezték, hogy inkább emberek részéről, mintsem Jehova és Jézus Krisztus részéről való tisztelet (elismerés) után vágyakoznak. A zsidók között a Nehemiás napjaiban uralkodó helyzetről írta ez a próféta. "Emlékezzél meg ő róluk, én Istenem, a papságnak és a papság szövetségének és a lévitáknak ilyen megfertőztetéséért! És megtisztítám őket minden idegenektől és rendtartást szabék a papoknak és a lévitáknak, kinek-kinek az ő dolgában." — Nehemiás 13:29, 30

³⁶ Miután az Úr Jézus templomához jött és „ötvös tüzét használta" a próbán, elküldte angyalait mindazon hasonmási lévitáinak eltávolítására, akik egykor a királyság örökösei voltak, de aztán szövetségük megtartását abbahagyták és nem szolgáltak tovább Istennek Lélekben és Igazságban. Ezt az Úr azért cselekedte, hogy a maradék tiszta legyen mint a megtisztított arany és ezüst, hogy hív, megbízható és elpusztíthatatlan legyen, hogy „igazság áldozatával áldozzanak az úrnak". Zakariás próféta a híveknek ezen maradékát nevezi „harmad résznek", amely a tűzön keresztülmegy: „És lészen az egész földön, így szól az Úr; a két rész kivágattatik azon és meghal, de a harmadik megmarad rajta." — Zakariás 13:8, 9

³⁷

A Szentírás egy szóval sem említi, hogy Isten népe jelképileg savpróbának lenne kitéve, amilyet ma szoktak alkalmazni a vegyészetben. Semilyen szövegből sem lehet ily savpróbát jelképül

vagy hasonmásul használni. Ez a próba emberi kitalálás és nem az Úrtól való. A tűz által való tisztogatás, amiről az írás beszél, ércolvasztást jelent olyképpen, ahogyan az aranyműves megolvasztja az aranyat; ez kiterjed mindazon anyag kiválasztására, ami nem tartozik az aranyhoz. Jelképileg ez mindannak az elpusztítását jelenti, ami az ördöghöz vagy a babiloni külsőségekhez tartozik azok között, akik Istennel szövetséget kötöttek. Ez a „Lévivel kötött szövetség", értelmében történik, s azok, akik az Úr elismerésében fognak részesülni, az Úr házát jellemző buzgóságot fognak kifejezni, mindent eltávolítva maguktól, ami a Sátán álszent szervezetéhe tartozik vagy valami köze van az abban dívó szokásokkal. Például: Fineás, a fiatal pap, teljes erejével és nagy szorgalommal közreműködött a Baál-tiszteletnek Izraelből való eltávolításához; s azon hűségéért, melyet abban kifejezésre juttatott, mondta neki az Úr; „ímé, én az én szövetségemet a békesség szövetségét adom ő neki. És lészen ő nála és az ő magvánál ő utána az örökkévaló papságnak szövetsége; mivelhogy bosszút állott az Istenért és engesztelést végze Izrael fiaiért." — Mózes IV. 25:10—13.

³⁸ Jegyezzük meg, hogy a fentidézett jövendölés Fineásra, a szorgalmas papra, és az ő „leszármazottaira" is vonatkozott, köztük Sádokra és fiaira, akinek a Zorobábel idejében levő főpap az egyik fia volt. (Aggeus 1:1; Zakariás 3:1—9) Ebből az „ivadékból" származott Zakariás, Keresztelő János édesatyja is. Maga Keresztelő János nem végzett templomi szolgálatot: de kétségtelenül bele van foglalva a papságról szóló ezen ígéretbe. (Lukács 1:5, 13) Sádok fiai felől mondotta az Isten: „De azok a lévita papok a Sádok fiai, akik a szenthelyemhez való szolgálatomban foglalatosak voltak, mikor Izrael fiai eltévelyedtek tőlem: ők járuljanak én hozzám, hogy szolgáljanak nekem és álljanak én előttem, hogy áldozzanak nekem kövérséggel és vérrel, ezt mondja az Úristen. Ők járjanak be az én szenthelyembe és járuljanak az én asztalomhoz, hogy szolgáljanak nekem és legyenek foglalatosak az én szolgálatomban." (Ezékiel 44:15, 16) Ezek tehát azokat a hűségeseket példázzák, akiket, az Úr híveknek talál az ő templomának megítélésekor.

³⁹

A Malakiás próféta által említett, igazságban hozott áldozatot nem lehetett fele hűséggel keverni vagy megszeplősíteni, pld. az ördög szervezetének valamely ágával való megalkuvással. Az áldozatnak kifogástalannak kell lennie s ezeknek a „lelki áldozatoknak" szellemi tekintetben elfogadhatóknak kell lenniök Isten előtt az Úr Jézus Krisztus útján. (Péter I. 2:5) Az ördög szervezetének valamely ágával megegyezésre irányuló törekvés emberek kegyeinek kivívása érdekeben határozottan nem lenne kedves az Úr előtt. Az áldozatnak Jehova iránti szívbeli ragaszkodásból kell szólnia mindenkor "hálaáldozattal, ajkaink tiszteletével áldozva Isten nevének." (Zsidók 13:15) Az áldozatnak igazságban való hozatala azt fogja jelenteni, hogy a hasonmási Lévi törzse a Babilonban viselt szennyes ruhákat leveti, miután a hasonmási babiloni társaságból távozott; minden piszkot el kell vetni, hogy a kedvesen fogadható istentiszteletet mindenki világosan és minden körülmények között az Úrnak szentelt szolgálatnak tekinthesse. Azért kapta az üdvösség

36

palástját, hogy a tökéletlenségeket eltakarja s így a ragaszkodás és az istentisztelet kedvesen fogadható áldozatát vigye Isten elé. (Zakariás 3:1—5; Ésaiás 6:1—11; 61:10; Kor. II. 6:14—18) A szentélynek meg kell tisztulnia azok eltávolítása által, akik teremtmények (emberek) kegyeire pályáznak. (Dániel 8:14) Ebből következik, hogy aki valamily okból engedményeket tesz az ördög szervezetének, nem fog bemenni és nem fog megmaradni a templomban. (Ezékiel, 40:8-10) Egy ideig a kipróbált maradék közé vegyűlhetnek, amíg a maradék földi testben tartózkodik de mégsem tartoznak, a templomi osztályhoz; idővel azonban ezeket fel lehet ismerni a cselekedeteikről s így felismerhetővé válik, hogy tényleg hol tartózkodik.Az Úr a szívállapota szerint ítél meg mindenkit és annak idején min den önzés és megalkuvó szellem ki fog tűnni világosan és a hűtlenek eltávolíttatnak, az Úr szentséges szervezetéből.

Kedves áldozatok

⁴⁰

A tisztító művelet kiterjed a Lévi törzs egész hasonmási osztályára, ami teljesen azt bizonyítja, hogy a léviták nem példáznak a papoktól különálló felszentelt osztályt, amely csak részben lenne hűséges és az áldozatra kényszeríteni kellene. A hasonmási léviták különböző tisztségekben szolgálnak és különböző munkát végeznek Isten szervezetében; de mindazáltal az összes hűségeseknek egyenlőképpen tisztáknak, híveknek és megbízhatóknak kell lenniök. A tagokat Isten helyezi el a testben, úgy, amint neki tetszik, s akár egy, vagy más tisztségben is szolgáljunk neki, mindenesetre teljesen tisztának és az Úr előtt kedvesnek kell lennünk. A próféta Lévinek az Úr szolgálatában működő ezen megtisztított fiaira utal, akik a nekik kiutalt helyen szolgálnak, amidőn így szól: „És kedves lesz az Úrnak a Júda és Jeruzsálem ételáldozatja, mint a régi napokban és előbbi esztendőkben." (Malakiás 3:4) A „Júdának" nevezettek e szövegben az igazi „júdabeliek" maradékát példázzák, akik az Úr tisztogató műveletéből tisztán kerültek ki. Áron fiai részben Lévinek és részben Júdának voltak a leszármazottai; mert édesatyjuk a Júda törzséből nősült, amely törzs az uralkodóházat nyújtotta. (Mózes II. 6:23) „Jeruzsálem" Jehova szervezetének az elnevezése, amely a maradéknak, az igazi lelki zsidóknak a szülőanyja a földön. (Gal. 4:26) Ezek most mindnyáján kedves áldozattal tartoznak áldozni az Úrnak; mert ennek az áldozatnak tisztának kell lennie minden teremtményimádástól, mivel az ilyesmi „bálványozás" és „Szamária bűne" lenne. Az ily áldozatnak a Baál-tisztelet minden formájától is mentesnek kell lennie. Oly szolgálatnak kell lennie, amely teljesen Jehova nevének igazolására van szentelve. Jehova éppen e cél érdekében választott ki magának egy népet az emberek közül. Ezek a kiválasztottak lettek az ő felkent bizonyságtevői és tovább is híven tartoznak képviselni őt. Amidőn az ördög valamely képviselője feltartóztat s megkérdezi, hogy közreműködtök-e abban az emberi törvényekbeütköző munkában, a hívek mintegy a következőképpen fognak válaszolni: „Mi az oly törvénynek engedelmeskedni nem tartjuk szükségesnek, amely teljesen ellenkezik Isten törvényével. A mi Istenünk, akinek a

szolgálatára szenteltük magunkat parancsolta, hogy tegyük közzé, hogy az ő országa eljött; s az ő kegyelméből erre törekedni is fognak még akkor is, ha azt nekünk törvényesen meg is tiltanák. Mi Istennek kívánunk és tartozunk engedelmeskedni, akár tetszik, vagy sem az embereknek. Inkább Istennek kell szolgálnunk, mint embereknek. (Dániel 3:16—18; Apcsel. 5:29) Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy az Úr szolgájának valamikor is gorombának, haragosnak vagy dühősnek volna szabad lennie. Az Úr szolgája nyíltan tartozik megmagyarázni az igazságot; a nyíltság az igazságnak emberektől való félelem nélküli megmagyarázását jelenti. Azt jelenti, hogy teljesen tárgyilagosan, világosan és határozottan, szégyenkezés nélkül közöljük az igazságot, amidőn arra felszólítanak. Nyíltság az igazság hirdetésében, ez az, ami most Isten népének parancsolva van. (János I. 4:17, 18) Ez őszinteséget és közvetlenséget jelent, az Úrban való teljes bizodalommal, akinek szolgálunk. Némelyek azt gondolják, hogy ők az igazságot a világi tisztviselők előtt kemény szavakkal tartoznak kifejezni és dacolni tartoznak velük. Az ilyen viselkedés teljesen téves. Némelyek azt gondolták, hogy heljesen viselkednek, amidőn iskolákat kerestek fel és ott játszottak el hanglemezen egy oly előadást, amely az amerikai zászlóköszönés ellen tiltakozik. Az ily viselkedésükkel helyrehozhatatlan ügyetlenséget követtek el. Természetesen mindenkor kell keresnünk az igazság ismertetésének alkalmát, de semmi esetre sem szabad olyképpen cselekednünk, hogy azzal másokat haragra ingereljünk, meghívás nélkül menve el valamely iskolába vagy valamely gyülekezési helyre. A nyíltság és őszinteség csupán azt jelenti, hogy sohasem vonakoduhk hirdetni az igazságot, ha arra alkalom kínálkozik és keresni is fogjuk az ily alkalmat. Ha valakit bíróság elé idéznek és felszólítják, magyarázza meg, hogy miért terjeszti Isten országának ezen evangéliumát, a hűségesek nem fognak menalkudni az igazság hirdetésében, az igazság valamely részét eldugván, vagy hajbókolva a világi tisztviselők előtt, amint a jelentések szerint némelyek cselekedtek. A hűségesek teljesen közvetlenséggel, nyíltan és az Úrban való bizodalommal fognak vallást tenni az Úrról, hogy az ország evangéliumát hirdetik, mégnedig Isten parancsa teljesítéseképpen; s hogy az Isten törvénye toronymagasan áll minden más törvény felett, amiket emberek vagy emberi alkotmányok csináltak. Az ily nyíltság és közvetlenség az igazság hirdetésében és Jehova nevének bizonyságtételében be fogja bizonyítani az igazság ellenségei előtt, hogy az Úr van vele az ily bizonyságtevőkkel s ez mindenkor el fogja riasztani a gonosztevőket. Erről írta az apostol: „És semmiképpen meg nem rettentek az ellenségtől. Ez lesz majd az Istentől szerzett oka annak, hogy ők elvesznek, ti meg üdvözültök. Mert megadatott Krisztusért, nemcsak hogy higyjetek benne, hanem hogy szenvedjetek is érte." — Filippi 1:28, 29

⁴¹ Az ily nyíltságukért és Isten iránti félelemnélküli hűségükért a maradék közül talán többen nehéz testi bántalmazásban is részesülhetnek, sőt egyeseket meg is ölhetnek; attól féljünk-e azonban, hogy nem fogunk tetszeni az embereknek, s ebből kifolyólag bántalmak és sérelmek érhetnek vagypedig inkább attól féljünk, hogy az Úr-

37

nak és Jehova Istennek nem fogunk tetszeni és így mindent el fogunk veszíteni? (Máté 10:28—33) A hasonmási léviták áldozata kedves kell hogy legyen az Úr előtt, mint a „régi napokban volt", amidőn Dávid király uralkodott Jeruzsálemben. Most az Isten újból felépítette „Dávid házát", illetve főszervezetét a nagyobb Dávid, Jézus Krisztus alatt és nevének és országának hirdetésére küldte bizonyságtevőit: „Azon a napon felemelem a Dávid leomlott sátorát és kijavítom repedezéseit és felemelem omladakáit és megépítem azt, mint volt hajdanán. Hogy örökségképpen bírják az Edom maradékát és mindama népeket, akik az én nevemről neveztetnek, ezt mondja az Úr, aki megcselekszi ezt." — Ámos 9:11, 12

⁴² Az apostol a fenti próféciát a következőképpen alkalmazta: „Hogy megkeresse az embereknek többi része az Urat és a pogányok mindnyájan, akik az én nevemről neveztetnek. Ezt mondja az Úr, aki mindezeket megcselekszi." (Apcsel. 15:17) Amidőn Jézus testileg a földön volt és az apostolok körülötte voltak, sem ő, sem az apostolok nem tartózkodtak az igazság nyílt megvallásától, Jehovába vetett bizodalommal. Amint hajdan volt, most is úgy kell lennie! Jehova nevének meg kell ismertetnie, s az ő tanúbizonyságai, a mostani léviták küldettek annak ismertetésére Isten akarata szerint.

Krisztus a hadvezér

⁴³

A bizonyságtevés munkájának az Úr Jézus Krisztus a korlátlan hadvezére a földön. Neki adatott minden hatalom a mennyekben és a földön, ő lett megbízva az ítélkezéssel és az ítéletek végrehajtásával. (Máté 28:18; János 5:22, 27) Az Úr felkente szolga-osztályát és képviseletére küldte; s mivel maga az Úr Jézus a vezér, egyetlen szolgájának sem kell attól tartania, hogy mit árthatnak neki az emberek, sem pedig nem szabad beképzelteknek lenniök az ő szolgáinak a betöltött tisztségükre. A bizonyságtevők nyugodtan és józanul fognak szolgálatba menni, de bátran is, úgy ahogyan az a király képviselőihez illik. „Mert ítéletre indulok hozzátok és gyors tanú leszek a szemfényvesztők ellen, a paráznák és a hamisan esküvők ellen és azok ellen, akik megrövidítik a munkásnak bérét, az özvegyet és az árvát, és akik nyomorgatják az idegent és nem félnek engem, azt mondja a Seregeknek Ura." — Malakiás 3:5

⁴⁴ A híveket az Úr Jézus gyűjtötte templomába. Szent templomában közel van azokhoz, akik őt szeretik és neki szolgálnak. Ítéleteit gyorsan meghozza a templomban és mindazokon gyorsan végrehajtja, akik azt állítják, hogy az Úréi, holott nem az övéi. A Szentírás könyveit a templomban levő Úr nyitja fel, illetve a most teljesülőfélben levő próféciák értelmét és a próféciák megértésével és jelentőségük értékelésével ajándékozza meg azokat, akik őt szeretik. Viszont nem részesíti megértésben és értékelésben azokat, akik önzőek és a saját felmagasztalásukra törekesznek vagy megkárosítani akarják Isten szervezetének valamely részét. Jehova az Úr Jézus Krisztus útján ajándékoz meg próféciáinak feltárásával; mert Jehova és Jézus Krisztus a tanítók, s a próféciák magyarázói. Az Úr a próféciák érteimét és feltárását hű és igaz tanúbizonyságaihoz

juttatja, hogy azok elmenvén, valóban bizonyságot tegyenek arról. Erről íratta meg az Úr: „Nézém, míg királyi székek tételének (1014-ben, Jehova napjának kezdetén) és az öreg korú leüle, ruhája hófehér és fejének haja mint ,a „tiszta gyapjú; széke tüzes láng, ennek kerekei égő tűz. „Tűzfolyam foly és jő vala ki az ő színe elől; ezerszer ezeren szolgálnak neki és tízezerszer tíz ezren állának előtte; ítélők ülnek le és könyvek nyittatának meg.“ — Dániel 7:9, 10

⁴⁵ Az Úr ezen próféciái „gyors tanú a varázslók ellen", illetve mindazok ellen, akik mágiával foglalkoznak. Az ilyenek varázslók: "Mert mint a varázslásnak bűne, olyan az engedetlenség; és bálványozás és bálványimádás az ellenszegülés. Mivel te megvetetted az Úrnak beszédét, ő is megvetett téged, hogy ne légy király." — Sámuel I. 15:23

⁴⁶ Akik magukat az ördögnek eladták, Isten népét is el akarnák varázsolni, ha lehetséges lenne. Gyalázzák a nagy prófétának, Jézus, Krisztusnak kijelentéseit s az igazi bizonyságtevőket, akik azokat hirdetik. (Mózes V. 18:10; Jeremiás 27:9, 10) A varázslók ezen osztályához, tartoznak azok is, akik fel akarják tartóztatni az Úr bizonyságtevő munkáját, azok pld., akik a munkások figyelmét magukra akarják terelni és így akarják zavarni Isten népének egységben való szolgálatát. Jehova „gyors tanú" mindazok ellen, akik valamiképpen akadályozni törekesznek az ő munkájának haladását: Jézus Krisztus, a templom nagy helytartója fellép az ily rendbontókkal szemben és angyalait küldi a varázslók összeszedésére és az ő országából, illetve a templomból való eltávolítására. (Máté 13:41; Jelenések 21:8; 22:15

⁴⁷ Amidőn megbízást kapott valaki az Úr szolgálatára az ő nevében és ha hűséges, csak egyet fog szeme előtt tartani, t. i. Jehova névének a dicsőítését, s nem fog hibákat keresni s nem fogja akadályozni Isten szervezetének munkáját. Ellenkezőleg teljesen hinni és bízni fog az Úrban, hogy az Úr nagyon jól tudja kezelni a maga ügyét s azt is hinni fogja, hogy sem az Isten, sem az Úr Jézus nem tűrnek meg közbeavatkozást. A hívek jól tudják, hogy az Úr mindazokat eltávolítja, akik szakadatlanul zavarják az ő munkáját és különválasztja a hívektől és az igazaktól. Aki szőrszálhasogatással akadályozza valamiképpen Isten országának bizonyságtevő munkáját, azt fejezi ki, hogy sötétségbe megy és mihamar nagy sötétségben lesz és nem fogja érteni a próféciákat, melyeket most tár fel az Úr. Malakiás prf. az Úr szavaival azt mondja, hogy „ellene, van a paráznáknak". Izraelben a paráznaság más embernek a feleségével való meg nem engedett viszonyt fejezett ki. Istennek „Sion" az asszonya, az szüli Isten fiait, ez az Isten szervezete. Sátánnak az „asszonya" Babilon, ez szüli a Kígyó magvát, a gonosz szolgát. Ha Istennek valamely gyermeke a Sátán feleségével, illetve szervezetével kikezd, az írás értelmében szellemi (lelki) paráznaságot cselekszik. Aki így vétkezik, az önzése és önző vágyainak kielégítése által ragadtatja el magát. Erről áll megírva az írásban: „Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól, kéritek, hogy gerjedelmetekre költsétek azt. Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? Aki azért

38

e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz." - Jakab 1:3, 4

⁴⁸ Aki az ördög szervezetétől önző vágyból kifolyólag valamily kegyet óhajt a maga részére, amint látszik, nyilván "paráználkodik" a fenti szöveg értelmében. "Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? Vagy mi közössége Krisztusnak Béliállal? Vagy mi köze hívőnek hitetlenekhez?" - Kor. II. 6:14-16.

⁴⁹ Jehova hű tanúbizonyságainak teljesen külön kell állaniok Sátán szervezetétől s nem szabad e tisztátalan dolgokhoz nyúlniok. (Kor. II. 6:17, 18) Mindaz, aki az Isten szervezetében marad, teljesen ragaszkodni tartozik Jehovához és az ő országához és minden cselekedetéből világosan és kétértelmüség nélkül kifejezésre kell jutania az Úrhoz való ragaszkodásának olyannyira, hogy a legkisebb kétségének sem szabad fennállania eziránt.

⁵⁰ Azonkívül prófétája útján az Úr itt azt is kijelenti, hogy a "hamisan esküvők" ellen van. Amidőn valaki magát Isten akaratának cselekvésére szentek, szövetséget köt arra nézve, hogy hűséges lesz az Istenhez; de ha azután vonakodik vagy felhagy szövetségi fogadalmának teljesítésével, hamisan esküvő (esküszegő) lesz. (78. zsoltár 10) Ezek veszik hiába fel az Isten nevét. (Mózes II. 20:7) Jehova nem szereti az ilyeneket és átkával sújtja az ilyeneket. (Zakariás 5:3, 4) Az ily esküszegőkről áll megírva, hogy "felfuvalkodottak, dicsekvők, önzőek, gonosz (másokra káros) dolgok kitalálói", "szüleik (Jehova és az ő szerv. törvényei) iránt engedetlenek, értelem nélkül valók, szövetségszegők, akiket Isten elítél halálraméltókká ítélvén őket." - Tim. II. 3:1-5; Róma 1:30-32

⁵¹ Isten ugyanitt a következőket is mondja prófétája útján, hogy "azok ellen megy, akik a munkások bérét visszatartják és sanyargatják". Az Úr küldte a szőlőbe a munkásokat és tőle 10 pénzt (illetve új nevet kaptak, amelyet Jehova szája határoz meg. (Máté 20:2-15; Ésaiás 62:1-3) Aki tehát ezeknek a szőlőmunkásoknak akadályozni akarja a munkájukat, ellenség. Ezek az ellenségek akarják feltartóztatni a híveket pénzük felhasználásban Jehova tanúbizonyságaiképpen. Sőt a mostani előrehaladott időben is a szerződtetett munkások közül egyesek panaszkodnak az újonnan felvett munkásoknak adott teljes jutalom miatt. Viszont azok, akik tényleg hűségesek Istenhez, és az ő országához, csak örvendeni tudnak, amidőn azt látják, hogyan dolgoznak derekasan együtt a munkások és mindent megtesznek Jehova neve dicsőítésére. A hívek nem fognak szembeszállni a munkával és nem is igyekeznek akadályozni, hanem sokkal inkább részt fognak venni testvéreikkel a munkában és örömmel fogják viselni mindazt a szenvedést (gyalázatot), ami az Úr Jézus Krisztusra következett, mégpedig Atyjához való hűsége miatt.

⁵² Ugyancsak Malikás prf. útján küldi az Úr, hogy "azok ellen van, akik az özvegyet és az árvát elnyomják". Most nagyon sok jóakaratú ember él a földön, akik szeretik az Istent, az Életadót; de mivel nem hallottak az igazságról és nem volt alkalmuk az elfogadására, s hogy Jehova mellé álljanak, tényleg "árvák". Az özvegy (szer-

vezetet példáz) olyan, akinek nincsen férje. Jehova férje az ő szervezetének vagy asszonyának. (Ésaiás 54:1-10) Sok oly szervezet van, amelynek sok tagja, amint látszik, szívesen szolgálna az Úrnak, de akadályozva van abban Sátán képviselőitől; az ily szervezetek tényleg "özvegyek", mert habár azt állítják, Isten a férjük, Isten elveti őket. Írva van: "Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet; az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban és szeplő nélkül megtartani magát e világtól." - Jakab 1:27

⁵³ Az Úr ezáltal magyarázza meg apostolai útján az igaz "istentisztelet" mibenlétét. Azok a tiszteletek, amelyeket az ördög felügyelete alatt álló szervezetek végeznek, oly külsőségekből és ceremóniákból állnak, amelyek Istent és Krisztust meggyalázzák. Jézus Krisztus igazi követői, Jehova felkent tanúbizonyságai a Jakab apostol által megmagyarázott igazi istentiszteletet gyakorolják, mégpedig azáltal, hogy rendesen és szigorúan maguk elé tűzték (azon szervezetek meglátogatását, amelyek Istenről és az ő országáról felvilágosítást óhajtanak) és az "özvegyek" "árvák" (azon emberek meglátogatását, akik panaszkodnak az emberek között előforduló szörnyűségek láttán és az igazság után kívánkoznak) meglátogatását. A hívek tartoznak meglátogatni és vigasztalni az ilyeneket, rámutatva előttük az igazságra. Jehova tanúbizonyságai most éppen ezt teszik. Minden más külsőséges munka, mégha az Úr nevében is végzik, téves vallásgyakorlat. Az apostol az "igaz istentisztelet" szóval itt nyilván Jézus Krisztus követőinek igazi munkáját akarja megkülönböztetni a látszatkereszténység formalizmusától, amit sok szervezet az Úr nevében gyakorol, tényleg azonban csak ördögi külsőségek. Sokan támadják Jehova bizonyságtevőinek a munkáját, amit pedig tisztán Isten iránti engedelmességből végeznek; ezek, az ilyen ellenségek, nyomják el az "özvegyeket" és az "árvákat"; azaz, amidőn az ellenség észreveszi, hogy egyesek keresik az igazságot, akadályozni igyekeznek őket az igazság megtalálásában. Az ilyen ellenségek azokat is magukban foglalják, akik, habár Isten szolgáinak is vallják magukat, tényleg azonban, amennyiben csak tehetik, tartóztatni törekszenek Isten tanúbizonyságait a vigaszüzenetének a jonadábokhoz, a "más juhokhoz" való vitelében, akikből rövidesen a nagysokaság fog kialakulni. Jehova tanúbizonyságainak mostani munkája egy részét képezi az igazságnak a nagysokasághoz való elvitele. A prófétától említett ezen elnyomók és ellenségek azok, akik nem tartják meg "szeplőtlenül magukat a világtól", ahogyan Jakab ap. írja; hanem összekeverednek a sátáni szervezettel, és kiegyezés vagy egyéb eszközökkel igyekeznek megnyerni kegyeit. A hasonmási léviták tartoznak megtísztulásuk után elmenni a nép közzé és "megvigasztalni a gyászolókat" és elpecsételni, Isten szándékának értelmes megismeréshez juttatva őket. (Ésaiás 61:2; Ezékiel 9:4) Sionban magában is vannak olyanok, akik vigasztalásra szorulnak, mások viszont, akik a Sionban vezető utat keresik, vigasztalásra vágyakoznak és a hű bizonyságtevők vigaszt is fognak vinni hozzájuk. Amiket itt mondunk nem ellenkezik az 1932-ben (május vagy jún.) közöltekkel, sőt inkább annak kiegészítését képezi.

38

39

⁵⁴ Azonkívül Jehova azoknak is ellenükre van, akik az „idegent sanyargatják” (vagy elűzik). Sok bizonyíték szól amellett a jelenben, hogy nagy mértékben cselekedtek igazságtalanságot azokkal, akik Isten országát tekintve idegenek voltak és a Sionba vezető utat keresték. Azok, akik Istennek és az ő országának szentelték magukat és a Sionba vezető utat keresik, idegenek a Sátán világával és szolgáival szemben. Ez kifejezésre is jut a zsoltáros következő szavaiban: „Jövevény (idegen) vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat”.

⁵⁵

Jézus kijelentette, hogy idegen volt és az ő tanítványai is idegenek a világon. (Máté 25:35) Akik az Istent szeretik, nem kedvesek a Sátán szervezete előtt, (Sofóniás 2:1) Ez vonatkozik a „többi juhokra”, a jonadábokra is. A hasonmási filiszteusok, mint az ördög főképviselői a földön, gyűlölik a jövevényeket és súlyos igazságtalanságokat követnek velük szemben. A „jonadábok” sátorban laknak, ami azt példázza, hogy a gonosz világon idegenek és Krisztus igazságos országának eljövetelét várják. (Jeremiás 35:7-10) Mindazok tehát, akik Istent és Krisztust tisztelni akarják, idegenek ezen a világon. Ezeket az idegeneket akarják politikai tényezők elűzni a világról a hasonmási filiszteusok felbujtásából, mivel ezek bizonyságot tesznek Jehova nevéről és az ő igazságos szervezetéről. Amidőn ezek az Istennek szentelt emberek az Úr szolgálatában járnak, az ellenség ki akarja űzni őket a szóbanforgó helységből; s amidőn Isten országáról családonként tesznek bizonyságot, az ördög képviselői elűzésükre igyekeznek. Jehova bizonyságtevői ellen ezek üzelmeire emelnek panaszt. Amerikában bíróságok és kormányhatóságok előtt szándékosan megfosztják jogaiktól. Ruth oly osztályt képviselt, amely idegen volt Isten szervezete előtt s legközelebbi kegyetlen rokona (a benne példázott osztályt is) el akarta űzni az országból. Hasonlóképpen ma is vannak olyanok, akik az igazságban lévőknek állítják magukat, de botrányköveket hintenek a bizonyságtevők és a jonadábok útjára, azt mondván nekik, hogy most nincsen itt a nagysokaság összegyűjtésének ideje, hanem kedvezőbb időkre kell várni. Az ily beszéd és cselekedet igazságtalanságot jelent a jövevénnyel szemben, s aki ily igazságtalanságot elkövet, azt fejezi ki a cselekedetével, hogy nem szereti az Urat. Aki így megzavarja az Úr munkáját, oktalan és nem láthatja meg a prófécia kibontakozását. Mivel az ilyenek nincsenek teljes szivükkel az Úr mellett, tehát ellene vannak és nem fejeznek ki értelmességet, mivel nem bírnak tiszta látással. (Dániel 12:10) Emiatt nem részesülnek az Úr áldásában, sem az „Úr örömében”. „Megáldja az Úr (Jehova) az őt félőket”. (115. zsoltár 14) „Bizonyára közel van az ő szabadítása az őt félőkhöz, hogy dicsőség lakozzék a mi földünkön”. Az Úr (Jehova) félelme a gonosz gyűlölését jelenti, felfuvalkodottságot, a gonosz útját és csalárd ajkat. (Példb. 8:13) Akik az Úr munkáját zavarják vagy zavarni próbálják, gonosztevők, s ezekről áll megírva: „A gonosznak hamissága felől így gondolkodom szívemben: nincs ő előtte istenfélelem” — 36. zsoltár 2

⁵⁶

Mi most Jehova napján élünk, amidőn parancsai iránt való engedelmességgel kell végezni az ő munkáját; ő nem rendelkezett úgy, hogy

elcsüggesszük azokat, akik erélyesen hozzákezdtek az Úr munkájának végzéséhez, vagy kezeinek lelankasztására indítsuk. Az Úr megmutatta népe előtt azokat a „juhokat”, akik a nagysokaságot fogják alkotni, s hogy a hű maradék mostani feladata és munkája ennek a közleménynek azokhoz való viteléből áll, akik az igazságot keresik és igazságosságra igyekszenek, mégpedig mostan; minden oly beszéd tehát, amely a munka ellankasztására alkalmas, erőszakosság Isten szervezetével szemben. Az Úr hívei az ő parancsait fogják követni és meghallgatják azt, aki most beszél hozzájuk: „Ne lankadjanak kezeid, Sión!” (Sofóniás 3:16) A dőrék tehát, akik fel akarják tartóztatni a királyság üzenetének a jonadábokhoz való erélyes és szorgalmas elvitelét, a jövevények jogát sértik meg és erőszakot követnek el Isten igéjén.

⁵⁷ Az emberek előtt való önző tekintélyre törekvés önző dolog; s ha valaki ily önzéssel akarja meglankasztani az Úr munkáját, súlyosan megsérti a jövevények jogát. Minden önérdeket és főképpen az emberek előtt való tetszenivágyást kell eltávolítani magunktól, ha a nagy bíró elismerését óhajtjuk és az igazság áldozatával akarunk szolgálni neki. Aki szívesen veszi, ha az ő bölcseségét dicsérik, veszélyes úton jár. Malakiás prófétálasa értelmében ez ama nagy megpróbáltatás, amelybe most mindazok belekerülnek, akik Isten akaratának cselekvésére szövetséget kötöttek. „Kicsoda fog megállani (megmaradni) illetve ki fog hűségesnek bizonyulni a nagy megpróbáltatásban és fogja megőrizni ártatlanságát Isten előtt? Annyi bizonyos, Jehova senkit sem fog meghagyni a maga szervezetében, aki nem önzetlenül szolgál neki és nem teljesen hűséges az ő ügyéhez, teljes szivéből támogatván azt. „Itt már megkívántatik a sáfároktól, hogy kiki hűnek találtassék.” (Kor. I. 4:2) Isten nem fogja figyelmen kívül hagyni a felfuvalkodottságot és hiú vágyat. Az Úr intézi a saját ügyeit s egyetlen ember sem merészelheti azt állítani, hogy „az Úr munkája nem megy semmire sem!” Aki így beszél, az Úrral helyezkedik szembe s mintegy így szól: „Az Úr nem ért hozzá ügyeinek vezetéséhez!” Ámde a zsoltáros így szól azokhoz, akik Isten szolgálatára elkötelezték magukat: „Szeressétek az Urat, mind ti, ő kedveltjei; a híveket megőrzi az Úr, és bőven megfizet a kevélyen cselekvőknek! Legyetek erősek és bátorodjék a ti szivetek mindnyájan, akik várjátok az Urat!” — 31. zsoltár 24, 25

(Folytatása következik)

Tanulmánykérdések

1-2 Mutasd ki, hogy Jehova tényleg Malakiást használta azon prófécia közlésére, amely az Ő nevét viseli!

3-6 Mutasd ki szövegek alapján Malakiás 3:1 teljesülését! Mi volt a célja ennek a figyelmeztetésnek a jelen időre és a teljesülés körülményeire alkalmazva?

7-10 Mikor és hogyan teljesült nagyobb mértékben Malakiás 3:1? Mi volt a célja a) az Úr (Jehova) előtt való útegyengetésnek? b) És az Úr templomához való hirtelen eljövetelének? c) És az ő eljövetelére várakozók éberségének?

11-13 Mi volt az oka annak, hogy a szövetség ládája jelen volt a pusztában a gyülekezet sátorában, vala

39

40

mint Salamon templomában, de Malakiás idejében és Ezékiel látomásbeli templomában sem volt már jelen?

14-16 Magyarázd meg szövegek alapján a) „a szövetség követe (angyala)”, b) „akit ti kívántok”, c) íme, eljön, azt mondja a „Seregek Ura” — kifejezések értelmét!

17-18 Alkalmazd Malakiás 2:1-3-at és idézz példákat ennek a szövegnek teljesülése tekintetében!

19-21 Mit mutat előre Malakiás 3:2 kérdése? Valamint a) „ül mint ötvös, illetve olyan lesz mint az ötvös tüze”?, b) s „mint a ruhamosóknak lúgja”?

22-24 Magyarázd meg Kor. I. 3:13-15-öt és Malakiás 3:3-at, illetve az abban előreközölt tüzes megpróbáltatásokat s hogyan lesznek alkalmazva azok?!

25-26 Magyarázd meg szövegek alapján és példákra mutatva, miért fog két osztály kialakulni a döntő próba kapcsán!?

27-30 Alkalmazd e szavak jelentőségét: „Leül és megolvasztja az ezüstöt és megtisztítja” a teljesülés idejére vonatkozólag és mutasd ki ennek a munkának szükséges voltát és a kimenetelét is! Hasonlóképpen magyarázd meg ezeket a szavakat is: „És megtisztítja Lévi fiait, mint az aranyat és az ezüstöt!”

31-34 Magyarázd meg szövegek alapján Malakiás 1:14-et és 1:10-et s mutasd ki, hogy beteljesültek-e máris?!

35-36 Mikor, hogyan és miért és mily eredménnyel tisztittattak meg a hasonmási léviták mint az „arany és az ezüst”?

37-38 Mutasd ki szövegek alapján, hogy a tűzben való megolvasztás a „Lévivel kötött szövetség” értelmében történik, mégpedig az előreközölt eredmény szerint.

39 Mit értsünk az áldozatok alatt, miket ígazságban visznek az Úrnak? Hogyan lett lehetséges ez, s hogyan történt ez az áldozás?

40-42 Kit fog érinteni a tisztító és olvasztó munka? Mit bizonyít ez? Ecseteld Malakiás 3:4-et és János I. 4:17, 18-at Filippi l:28, 29-el és Máté 10:28-al kapcsolatban!

43-54 Malakiás 3:5-t illetőleg alkalmazd e kijelentést: „Hozzátok közelgek az ítéletre”! Kik a „varázslók”, írd le a viselkedésüket is vonatkozó szövegek alapján és mutasd ki, hogyan lesz Jehova hirtelen tanú ellenük! Ugyanezt mutasd ki a „paráznákkal”, a „hamisan esküvőkkel” és a „munkások bérét visszatartókkal” kapcsolatban! Kik az „özvegyek” és az „árvák”, akikről itt szó van, s hogyan vannak elnyomva, amiről itt előre szó van?

55 Mutasd ki szövegek és tények alapján, kik az „idegenek”, akiknek a jogát megsértik? Magyarázd meg, mit jelent: „gyors tanú leszek ellenük”, azok ellen, akik nem félnek engem”!

56-57 Milyen a jelen helyzet tehát? Hogyan fognak cselekedni a hívek ennek a napnak elviselésére, hogy az ítéleten „megállhassanak”?

(Angol W. 1936, nov. 1.)

Jehova bizonyságtevőinek évkönyve 1937-re

Az elmúlt munkaév folyamán végzett bizonyságtevés eredménye megelégedést és vigaszt hozott Isten országa hírnökeinek a földön. Mindazon gyalázatos üldöztetések dacára, melyeknek ezen bizonyságtevők ki vannak téve, s mindamellett, hogy a Királyság hírnökei világszerte ellenségeskedés között élnek, ez a csodálatos munka mégis tovább folyik, minek bizonyítéka az, hogy az utolsó 12 év alatt Rutherford bíró irataiból több mint 200 millió példány lett szétterjesztve az emberek között; minden könyv és füzet Isten napja beköszöntésének és az emberiség megszabadításának örömüzenetét tartalmazza. Akik egy, igazságos uralom után vágyódnak, köszönetet mondanak Jehovának és az ő dicsőséges Királyának.

Magyar nyelven az évkönyv rövidített kiadásban jelenik meg. Az év minden napjára egy-egy bibliai szöveget tartalmaz megfelelő magyarázattal. Fűzött alakban lesz kiadva, példányonként 5 Kč előállításiköltség megtérítése mellett. Mivel az évkönyv jelentéktelen példányszámban jelenik meg a megrendeléseket közvetlen a kidóhivatal címén kérjük.

. Az évkönyv legfontosabb jelentéseit közölni fogja az Aranykorszak is. Azért az Aranykorszak minden egyes olvasójának megindokolva figyelmeztetnie kelelne felebarátjait, hogy ők is csatlakozzanak az Aranykorszak olvasóihoz.

Csehszlovákiában felelős: J. J. Detrich ml., Praha-Smichov, Tylova ul. 16.

Watch Tower, Praha-Smichov nyomása.

Kiadó: Watch Tower Bibié and Tract Society, Praha-Smichov, Tylova 16.

Ára: 2.— Kč

Malakias (1 rész)

Vigyázó! meddig még az éj?

Ésaiás 21:11

Malakiás

Navigációs menü

Személyes eszközök

Névterek

Változatok

Nézetek

Több

Keresés

Navigáció

Eszközök

Más nyelveken

Nyomtatás/exportálás