„A parázna nő éneke” (3. rész)
Az
ŐRTORONY
és Krisztus
jelenlétének hírnöke
Ti vagytok az én
tanúim, szól Jehova,
hogy Isten vagyok.
Ésaiás 43:12
Vigyázó! meddig még az éj?
Ésaiás 21:11
The Watchtower and Herald of Christ's Presence
(Hungarian Edition)
Monthly, September 1937
Revista lunara - Anul 24
Vallásos f-irat 24. évlolyam
17-18 szám
1937 szeptember 15 hó
TARTALOM
"A parázna nő éneke" II. rész folytatása
139
"A parázna nő éneke" III. rész
139
Értelem
148
Entered at Second Class Matter April 24th, 1929, at Brooklyn, N. Y.. Postoffice under the Act of March 3rd 1879. (Sec. 397, P.L and R.)
Vyplaceni novin. známkami povoleno feditelstvím post a telegrafu dne 30. XII. 1933 pod cis. 322 020-VII-1933. Printed in Czechoslovakia.
Oldal:A-parázna-nő-éneke-rész-3-1937.djvu/2
AZ ŐRTORONY
ÉS KRISZTUS JELENLÉTÉNEK HÍRNÖKE
24. évfolyam
1937 szeptember 15
17-18 Szám
A parázna nő éneke
(a 2. rész foltatása)
45 1919 január: XV. Benedek feloldja a katolikusokat minden korlátozás alól s megengedi, hogy az olasz politikai mozgalmakban résztvehetnek. Az olasz királyi házhoz való viszony kedvezőbb volt mint az elődeié 1870 óta és a "római kérdést" a legjobb módon tudta háttérben tartani. XV. Benedek "uralkodása" kezdetén mintegy husz nemzet tartott diplomáciai összeköttetést a Vatikánnal. 1922 végén immár mintegy 31-en. A franciaországi kapcsolat is helyre lett állítva és a Brittbirodalom is lépéseket tett egy bennsőséges kapcsolat kiépítésére. Követek küldésére tárgyalásokat indítottak Tokióval (Japán) is. (The Americana, III Köt. "XV. Benedek").
46 1919 március 11: A párizsi tudósító iroda a következőket jelentette: "Benedek pápa a hírek szerint fellterjesztéssel élt a hatalmakhoz, amelyben a Németországgal való béke megkötését sürgette. A pápa állítólag azt mondta, hogy a Vatikán jól értesült helyről tudja, hogy Németországban a gazdasági és szociális helyzet nagyon komoly és a bolsevizmus gyors terjedésétől kell tartani, ami bolsevista állam keletkezésével járhat, s amely a bolsevista Oroszországgal fog egyesülni". (WT 1919 jún. 85. old.)
47 1919 március 23: A fasiszták első gyűlése Milánóban, Olaszországban. Május: Hitler Adolf első náci gyűlése Münchenben, Németországban. Szeptember: A nemzeti katholikus jóléti konferencia (NCWC National Catholic Welfare Conference; azelőtt Council, megszervezése az Egyesült-Államokban.
48 1918, a világháború vége után a római-katolikus hierarchia elérkezettnek látta az időt világi hatalmának visszaszerzésére való törekvések megindítására. A hierarchia törekvése aztán arra irányult, és 1929 febr. 11-én sikerrel is végződött, amidőn közzétették, hogy a pápa világi hatalmát visszaállították.
49
Most pedig annak a megállapítása a fontos, mit jelent a próféciában említett „hetven év”; mit jelent az, hogy ,,a parázna 70 évig elfelejtetik” s mit értsünk a „parázna nő éneke” alatt? Itt csak annyit óhajtunk leszögezni, hogy a 15. és 16. versekben foglaltak az 1—14-ig említett részben foglalt „jajgatást” megelőzik, amely „jajgatás” fogja világosan jelenteni a Mindenható Isten nagy napjának kezdetét. Most a prófécia ezen részét fogjuk megvizsgálni.
TANULMÁNYKÉRDÉSEK
(Angol W. 1937 április 15.)
„A parázna nő éneke"
3. rész.
„Végy citerát, járd be a várost, elfeledett parázna nő; pengesd szépen, dalolj sokat, hogy így emlékezetbe jöjj!" — Ésaiás 23:l6.
1 JEHOVA napja azon megjelölés, amely a próféciában előfordul s azon időre utal, amidőn Jehova megbízott királyát a trónra emeli és uralkodásra utasítja.
(2. zsoltár 2:6; 110 :2) Az írás arra mutat „ama nap” megjelölés alatt is. Ez a megjelölés jellemzi azt az időt, amidőn Jézus Krisztus, a király, Sátán uralmát,
140
amelyet ő oly sokáig zavartalanul folytatott, meg fogja szakítani. Ezt az időt jellemzi a mennyei háború kezdete, aminek következtében Sátán és angyalai kivettettek a mennyből erre a földre. (Jelenések 12:7) Úgyszólván abban az időben tört ki a világháború is a földön. Ebben az időben kezdődött meg Sátán leigázása, ami Armageddonkor fogja elérni tetőpontját. Erre az időre mutat Ésaiás 23:15, ahol írva van: „És lesz ama napon, hogy Tírusz elfelejtetik hetven esztendeig egy király napjai szerint; hetven esztendő múltán Tírusz sorsa a parázna nő éneke szerint lesz.“ A prófécia teljesülésének ezen a pontján az Armageddonkor bekövetkező dolgokról visszatér azon dolgokra, vagy okok vizsgálására, amelyek a harcot előidézték. Azon időpont, amidőn Ésaiás 23:15 egy része beteljesült, 1914 Kr. u., amidőn az ellenség kivettetett a mennyből. Amint azt az előző számban felsoroltuk, 1914-ben és több évvel azelőtt is, a róm. kat. hierarchia nem bírt világi hatalommal a földön. Azon idő alatt azt állították, hogy a pápa a „Vatikán fehér rabja".
2 Ha látjuk, hogy a hajdani Tírusz a róm. kat. hierarchia szervezetét példázza, s ez a mai Tírusz, a prófécia megvizsgálásában segítségünkre lesz, ha a hierarchia főszándékát szemünk előtt tartjuk, amely a kővetkező: "Krisztus állítólagos helytartója a világ nemzetei felett uralkodni kezdett, mégpedig azon hamis állítása folytán, hogy „Krisztus a király", ami alatt a pápát értik, a róm. kat. hierarchia jurisdiktio fejét. A róm. kat. szervezetnek eleitől kezdve ez volt a szándéka; ámde időről-időre visszaveretett, amit ez a szervezet ellenfelei ellenzékiségének tulajdonít.
3 Jehova prófétája mondja: „Ama napon történik majd, hogy Tírusz (t. i. a mostani, illetve a r. kat. hier. szervezete) ... elfelejtetik" Ki fog megfeledkezni róla? A korábbi törvénytelen ágyasai, akikkel paráználkodott. Ezek megfeledkeztek róla mint világi hatalomról. A politikai uralkodók nem számoltak vele mint világi hatalommal és a pápát pusztán lelki tanácsadónak tekintették, olyannak, akinek nincsen hatalmas befolyása és nem veszélyes. Ebből szükségképpen nem kell arra következtetni, hogy mintha hetven évig megfeledkeztek volna a hierarchiáról. A prófécia pontosan meghatározza azt az időt, amidőn teljesen megfeledkeznek róla, azt mondja: „Ama napon Tírusz feledésbe merül! „A 15. verset a 17. kel összehasonlítva világosan kitűnik, hogy a paráznáról egy ideig megfeledkeznek s az idő, amely alatt megfeledkeznek „ama nap", illetve Jehova napjára esik. S hogy az Úr a hetven év végén megemlékszik majd Tíruszról. Ez a látogatás, melyben az Úr fogja részesíteni, nyilván nem a felépítése érdekében fog történni, hanem az ő megítéltetésére s ez a látogatás a „szokatlan munkával" fog kezdődni, illetve Jehova „rendkívüli munkájával" fog végződni.
A hetven éves idő
4 Ésaiásnak itten vizsgált próféciája a Jeremiás próféciájában találja meg párhuzamát Jeruzsálem hetven éves pusztulásával kapcsolatban. Erről mondja Jeremiás, Jehova prófétája: „Ímé kiküldők én és felveszem északnak minden nemzetségét, azt mondja az Úr, és Nabukodonozort, a babiloni királyt, az én szolgámat és behozom őket a földre és ennek lakóira és mind e körül való nemzetekre (Tiruszra is) és elveszítem őket és csudává és szörnyűséggé teszem őket (a jelképben hetven évig) és örökkévaló pusztasággá... És ez az egész föld pusztasággá és csudává lészen és e nemzetek a babiloni királynak szolgálnak hetven esztendeig
(Tírusz is). És mikor eltelik a hetven esztendő, meglátogatom a babiloni királyon és az ö népén az ő álnokságukat, azt mondja az Úr, és a káldeai földön és örökkévaló pusztasággá teszem azt (ami Sátánnak a mennyből való kivetésével kezdődött Kr. u. 1914-ben). Mely földet fogja Jehova mindörökre elpusztítani? (9. vers) Kétségtelenül Tírusz is ahhoz tartozik, mert meg van írva: „És Tirusznak és Szidonnak minden királyait"; és a szigetek királyait, akik a tengeren túl laknak." — Jeremiás 25:9—22.
5 Zakariás, Isten prófétája e próféciának hasonmási teljesüléséről beszélvén a Jeruzsálemben példázott lelki Izraelt illetőleg s ez az idő világosan meg van nevezve. (Zakariás 14:1—2) A lelki Izraelnek szükségkép nem kellett hetven évig elpusztulva hevernie a hasonmás beteljesülése céljából. A lelki Izrael elpusztulása 1914 és 1919 között teljesült be, tehát mintegy négy éves idő alatt. Abban az időben teljesítette be a lelki Izrael, a maradék, a babiloni fogságból Sionba való hazavonulás képletét is s így a hasonmási pusztulás hetven évének teljesülése megtörtént. A fontos tehát a pusztán való heverés volt, nempedig az időhossz.
6 Figyeljük meg tehát, hogy Jeremiás a hetven éves pusztulást, illetve Tírusz pusztulását a jeruzsálemi pusztulással egy időben való eseménynek számítja; következőleg a modern Tíruszon való teljesülés esetében, a r. kat. hierarchiára alkalmazva, éppen úgy áll a dolog, mint a lelki Izrael esetében. A pusztulás vagy a világi hatalom hiányzása, vagy a róla való megfeledkezés ideje szükségképpen nem kellett hogy hetven betűszerinti évig tartson. A fontos itt a pusztulás, nem pedig az időhossz. Azonkívül a pusztulás ezen időtartama „ama napon" következik be, következőleg nem következhetett be Jehova napja, azaz 1914 előtt.
7 Mivel a hasonmásban és az előképben is ez a két idő egymással párhuzamos, a modern Tíruszon, a r. kat. hierarchián a hetven év körülbelül azon időben végződőnek kell számíttasson, mint az új Jeruzsálem pusztulása, illetve 1918 végén vagy 1919 kezdetén. Semmikép sem szükséges tehát 1918 nov. 24-től visszaszámolni 1848 november 24-ig az idő megállapítására. Elég, ha tudjuk, hogy a r. kat. hierarchia „ama napon", illetve 1914-től 1919-ig feledésben volt, mégpedig az ő korábbi politikai szövetségesei feledkeztek meg róla, akikkel paráználkodott s akik őt világi hatalomnak elismerték. Ha tehát a látható tények azt mutatják, hogy a r. kat. hierarchia feledésben volt 1914—1919-ig a politikai hatalmak részéről, vagy el volt hanyagolva, ez megerősíti azt a következtetést, hogy a hetven év úgy teljesült, ahogyan fentebb említettük.
Feledésben
8 A r. kat. hierarchia a világháború alatt kimagasló szerepet akart betölteni; ez azonban nem sikerült neki. Azon idő alatt a pápát mindenütt haragosan nézték, főkép a szövetséges hatalmak, s erre okuk is volt. Habár a pápa azon kijelentés mögé bújt, hogy semleges és szigorúan megőrzi a semlegességét, állításait mindazáltal nem tartották igaznak. Nézzük meg a következő történelmi tényeket: „Londonban, 1915-ben kelt szerződés. Titkos szerződés, amelyet április 26-án Itália, Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország kötöttek s végül 1915 május 9. én aláírtak, megszabva azon feltételeket, melyek szerint Itália hajlandónak nyilatkozott a szövetségesek oldalán beleavatkozni a háborúba. A kötendő békeszerződés által Olaszország-
141
nak ígérték Trentinót és egész Dél-Tirolt, egészen a Brenner-szorosig; a pápai széknek nem engedték meg, hogy diplomáciai, lépésekkel beleavatkozzon a békekötés ügyeibe vagy a háborúból keletkező kérdésekbe." („The Encyklopedia Americana", 17. kötet 632—33. old.).
9 Látjuk, hogy a szövetséges hatalmak egy titkos szerződést követtek, miszerint a r. kat. hierarchiát, s főkép annak fejét mellőzték. Egy folyóirat, amelyet Washingtonban (D.C.) 1929 márciusában adtak ki, címe „The Protestant" (9. köt. 1. sz. 1. old.) a következőket írja: „A hierarchia egyházi folyóiratai a világháború alatt Amerikában azt írták a pápai becsvágy felől, hogy békebíró szerepét fogja vinni és ítélkezni fog a háborúskodók felett. Itália azonban véget vetett ezeknek a törekvéseknek, A londoni paktum (a fentemlített, 1915-ben kelt szerződés)-ban Itália kötelezte magát, hogy a pápát kizárja az ellenségeskedésből és a békefeltételek felállításából is. Itália kizárta a pápaságot mindkét hágai békekonferenciáról. De az 1929-ben kötött konkordátum által ezt az akadályt eltávolították. Itália, a pápai szék határozott ellensége, fontos szövetséges lett a pápaság részén. „Ez bizonyítja, hogy a pápa a világháború alatt a politikai hatalmakkal érintkezést keresett, de azon idő alatt, illetve 1914-1919 között mellőzték, és megfeledkeztek róla s ez teljesen megfelel annak az időnek, mikor a szellemi Izrael a sátáni szervezet fogságában volt. A parázna nő bájai a háború alatt nem vonzották a kapzsi nemzeteket, mert ezeknek egész vágyakozása a nagy zsákmány felosztására volt irányítva, amelyre kilátásuk volt. Ezek a tények teljesen az elfelejtett parázna nőről szóló próféciát töltik be. Az öreg nőszemély ezen idő alatt lehorgasztotta a fejét és hosszú fekete ruhát hordott. De lásd csak, ezen idő végén felébredt, úgy, amint azt a jövendölés előremutatta.
10 A jövendölések írják (Ésaiás 23:15): „Egy király napjai szerint". Az előképben az „egy király" volt a babiloni királyi ág, Nabukodonozortól Belsazárig, a káldeusok országából. A hasonmásban azonban, illetve a prófécia teljesülésekor (ama bizonyos napon), azaz 1914-től kezdve Jézus Krisztus, Jehova trónra emelt királya, uralkodni kezdett s azóta uralkodik. „Egy király napjai szerint" (Rotherham ford, szerint) „Egy király ideje szerint" (Párhuzamos bibliafordítás) Ez a két utóbbi fordítás segít a dolgot megvilágítani és nyilvánvalóan „a káldeusok királyára" és a hasonmási pusztulás idejére vonatkozik, amely amint fentebb megmagyaráztuk 1914-től 1918-ig teljesedett be. A világháború 1918 nov. 11-én ért véget; nemsokára azután a pápa kezdett kijönni mellőzött helyzetéből és „az elfeledettség" ideje véget ért. Amikor a béketárgyalások folytak, a pápa azonnal megmozdult és igyekezett helyet szerezni magának a tárgyalásokon. A new-yorki "Evening World" 1918 nov. 30-án egy nyilatkozatot tett közzé arravonatkozólag hogy a pápa (az időben XV. Benedek) a békekonferencián résztvenni óhajt, hogy egy bizonyos világi hatalomhoz jusson; ugyanakkor azt is jelentették, hogy a Vatikán-épületben egy saját távíróhivatalt, saját kábelekkel akar létesíteni, „hogy magánösszeköttetése legyen az összes kormányokkal anélkül, hogy az olasz vonalakat használnia kelljen. “ (Lásd Watch Tower 1919 jan. 1.) Az olasz kormány ezen ideig az öreg hölgyet a háttérbe szorította. A békekonferenciát 1919 jan. 18-án nyitották meg s ekkor terjesztették elő a Népszövetségi szerződést, amelyet később el is fogadtak. Ennél a konferenciánál a pápa erőfeszítéseket tett, hogy a politika kormányokkal egyenjogúan helyet nyerjen; ez
azonban nem sikerült neki. Mindezek a tények mutatják, hogy a fent említett időszak alatt az öreg hölgyről megfeledkeztek.
11 A fent említett események körülbelül hetven évvel 1848 nov. 24-ike után következtek be, amely napon az álruhába öltözött pápa Rómából elmenekült. 1848 febr. 8-án az olasz kormány a pápát minden világi hatalmától megfosztotta, de ezek a tények látszólag csak lazán függnek össze a jövendöléssel és ennek nem képezik beteljesülését. Ezek a tények alkalmasak lehettek arra, hogy a jövendölés igazi jelentőségét egy ideig elrejtsék, addig, míg Isten kellő ideje elérkezik, hogy azokat megértsék. A jövendölés továbbá azt mutatja (15. vers): „A hetven év végén, (az előképi és a hasonmási pusztulás) Tirusz énekelni fog, illetve a parázna nő" (angol fordítás). Más fordítások a jövendölés ezen részét a következőképpen adják vissza: „Tirusszal az fog történni, amit a parázna nőről szóló ének mond" (Miniatűr fordítás); „Tirusz a parázna nő éneke szerint fog járni" (Elberfeldi fordítás); „ahogyan a parázna nőről szól az ének" (Zunz-ford.); „ahogyan a parázna nőről szóló ének mondja" (Menge-ford.). Figyeljünk arra, hogy itt nem egy a parázna nő által énekelt dalról van szó, hanem egy a parázna nőről szóló dalról. Ez lehet az oka annak, hogy a 16. vers szövegének fordításában egy idézőjel van elhelyezve. Ennek következtében a 16. vers „A dal". Ez a „parázna nőről szóló ének" kétségtelenül az Úrnak jövendölése a paráználkodó vallásrendszerről, azaz a r. kat. szervezetről, ennek szövetségeseiről és támogatóiról s kétségkívül ez így is van. Ez a prófécia előre mutatja, hogyan fog a parázna nő közvetlenül azon idő után viselkedni, amely alatt el volt feledve. Az ének kezdi újból feleleveníteni tevékenységét és közbenjárását, úgyszintén fáradozásait főcéljának elérése érdekében, ami nem más, mint a diktatórikus uralkodás a föld nemzetei felett Krisztus helytartójaként.
12 „A parázna nőről szóló ének" szavai magához a parázna nőhöz vannak intézve, vagyis a r. kat. hierarchiához, éspedig a világháború végét követő időszak alatt 1918-ban, tehát, miután Sátán és törvényszegő angyali seregei a mennyből ki, és a földre taszíttattak és midőn Sátán látható és láthatatlan hadait Armageddonra felgyűjteni kezdte. Sátán ezen eljárásánál vagy munkájánál vallásos berendezését, a r. kat. szervezetet működteti és állítja előtérbe. Ez jellemzi azt az időt is, amikor az Úr Siont felépíti és a maradékot mint, bizonyságtevőit kiküldi, hogy nevét és királyságát világszerte hirdesse. A „parázna nőről szóló ének" szavai a következőképpen szólnak: „Végy citerát, járd be a várost, elfeledett parázna nő; pengesd szépen, dalolj sokat, hogy így emlékezetbe jöjj!" (Ésaiás 23:16) Ezt a dalt nem Jehova nevének a dicsőítésére éneklik, hanem az ellenkező célzattal. „És citera, lant, dob, síp és bor van lakodalmukban, de az Úrnak dolgát nem tekintik meg és nem látják kezeinek cselekedetét." — Ésaiás 5:12.
13 A parázna nő egy „uccai nő" és a legvonzóbb ruhájában mutatkozik, festi az arcát és útra kél, hogy üzletet csináljon. Ehhez citerát vagy "hárfát" használ, vagyis egy hangszert, amely kedves hangjaival szeretőjét csalogatja éspedig úgy régi vendégeit, mint az újabb lépremenőket, mint az Egyesült-Államokat és a hivatásos politikusokat, akik azt vezetik. Bájait mindazzal felékesíti, amivel tudja és kifejti minden csábító művészetét és így a zenéje által elhódító légkört teremt. A jövendölésben említett citera (a miniatűr ford, szerint hárfa) példázza a parázna nő felszerelését vagy
142
eszközeit, amivel ő vallásos nyafogását és hazugságait megerősíteni, illetve benyomáskeltövé tenni igyekszik, hogy mások is kelepcéjébe essenek és fennhatósága alá kerüljenek. Ilyen eszközök a hasonmásban többek között, a jezsuiták, fasiszták, nácik, a „szentév kudarca“, a Holy Name Society (a Szent Név Társasága), a Kat. Akció, a Columbus Lovagok, a kommunista ellenes iskolák, a kat. sajtó, a National Catholic Welfare Conference (Nemzeti kat. Jóléti Konferencia), a Legion of Decency (Illem Légió), a film ellenőrzése a filmcenzura által, ál- illetve hamis hazafiasság, amely a zászlóüdvözlését kényszeríti, emlékművek és szobrok építése valláskodók költségére, és hasonló vállalkozások, melyek által „felfuvalkodottan lim-lomjait mutogatja" és a hiszékeny népet félrevezeti és megcsalja, azt remélve, hogy ezáltal a saját ügyét előmozdítja és nagy célját eléri, vagyis diktatúra útján az uralmat a föld népei felett. A világháború óta ez a parázna nő napról-napra felfuvalkodottabb, gúnyolódóbb, követelődzőbb módon mutogatja magát a föld népei előtt.
14 A parázna nő, vagyis a r. kat. szervezet az ördög vezetése alatt és Krisztus hű követői elleni ellenségeskedésben, akik most Jehovának és az ő királyának dicséretét éneklik, a földet bejárja hangszereivel. A parázna nő rendkívül megerőlteti magát, hogy mindent elpusztítson, amit az igazság, melyet Isten az ő szavaiban lefektetett, hirdet. A parázna nő viselkedésével feltűnően ellentétben Jehova leírja az Úr hű bizonyságtevőit a következő gyönyörű jelképes nyelven: "És láték úgymint üvegtengert tűzzel elegyítve és azokat, akik diadalmasok a fenevadon és az ő képén és bélyegén és az ő nevének számán, látám állani az üvegtenger mellett, akiknek kezében valának az Istennek hárfái. És éneklik vala Mózesnek, az Isten szolgájának énekét és a Báránynak énekét, ezt mondván: Nagyok és csodálatosak a te dolgaid, mindenható Úristen; igazságosak és igazak a te útaid, ó szentek Királya!" — Jelenések 15:2, 3.
15 A Felségest dicsőítő ének azt hirdeti, hogy a királyság képezi a világ egyetlen reménységét s Krisztus most igazságosan uralkodik és minden képmutatást és törvénytelenséget ki fog irtani; ez az ének nagyon nyugtalanítja az öreg paráznát s most teljes erejéből pengeti citeráját, s minden befolyását és hatalmát felhasználja az Úr hárfásainak elpusztítására. Jehova tanúinak minden országban való üldözése meggyőző erővel bizonyítja ennek az állításnak helyességét. A most lejátszódó közismert tények teljesen ráillenek a próféciára s ez mutatja, hogy a jelen azon idő a világháború után, amidőn az öreg parázna minden bájait felhasználja, hogy az országokat és a népeket a maga fennhatósága alá kerítse és önző kapzsiságának kielégítésére kíván uralkodni.
16 Hova megy parázna dalának éneklésére? A prófécia a következőket mondja: „Járd be a várost te elfelejtett parázna nő!“ Egykor világi hatalom felett rendelkezett; de aztán egy ideig el volt feledve, amidőn a politikusok szövetsége úgy látta jónak, hogy az öreg paráznát magára hagyja; a világháború után azonban fordulat állott be s ez most úgy látja, hogy elérkezett a kedvező idő arra, hogy kiálljon és régi szeretőit felkeresse s néhányat, újat is szerezzen, vonzó külsőbe öltözve s így csábítgatva szeretőit. Mely „városban" fogja mutogatni magát? Nem az Isten hű népe között, nem a Sion templomában, hanem abban a városban, amely a jelképben "kereszténységnek" van nevezve, nevezetesen azon nemzetek között, akik üzleti célokból szívesen használják Krisztus nevét. Ez a „tíz királyok
városa". Az öreg parázna mint „uccai nő" minden nemzet királyát vagy uralkodó hatalmát megszólítja, dalol nekik, illetve olyasmikkel áltatja őket, amivel azt véli, hogy el tudja őket varázsolni. A parázna nő, a r. kat. hierarchia a világháború vége óta mutogatja magát, jellemző ruháiba öltözik, festett ábrázattal és hízelgő beszédekkel jelenik meg, nagy költségek árán, amely pénzt a katolikus néptől szedett össze s így folytatja csábító és félrevezető hadjáratát. Ezt „katolikus akciónak" nevezi. Ámde azt az „ördög látható akciójának“ is lehetne nevezni. A zsidó rabbik és az úgynevezett „protestáns" papság minden ellenkezés nélkül az öreg parázna karjaiba veti magát, utasításokat fogad el tőle s közösen járnak el, a politikusokat és a gazdasági tényezőket azzal akarván áltatni, hogy csak javukra fog válni, ha e „vallásos", illetve parázna szervezettel összeköttetésben fognak állani.
17 Az öreg parázna a világháború óta teljes hatalmat nyert Olaszország és Németország felett s amely országban cselfogásai és megtévesztő beszédeivel nem jut sikerre, ott fegyveres erőt vesz igénybe. Magát tünteti fel a becsületesnek és kétszínűen azt állítja, hogy Istent és Krisztust, a nagy Békefejedelmet képviseli; de ugyanekkor lázadást szít a spanyol kormány ellen, mivel ez a kormány megvetette és nem akarja követni félrevezetéseit. Papjai és egyéb papi ruhás alárendeltjei fegyveresen a spanyol nép lemészárlására vonulnak s így akarják megvalósítani a parázna gaz tervét, mely a nemzet leigázására irányul. Az öreg „parázna" éppen most mutatkozik Washingtonban (D.C.) és diplomáciai kapcsolatokat akar létesíteni az Egyesült-Államok és a Vatikán között és Washington részeg lesz az ő paráznaságának borától. Az Egyesült-Államok még fiatal s még nem ismeri eléggé az öreg paráznát, úgy, ahogyan a többi nemzetek ismerik, s ezt a nemzetet tehát találóan írja le a prófécia mint fiatalembert, aki a tapasztalatokból tanul. Gyakran megtörténik, hogy a mitsem tapasztalt fiatalember egy ámító parázna csábjainak áldozata lesz, amely parázna nyilvános helyen mutogatja magát és énekel. Úgylátszik, hogy az Egyesült-Államok egy ily balga osztályhoz tartozik.
18 Amennyiben Jehova Isten előrelátta a mai viszonyokat és a vallásszervezet parázna tevékenységét, immár régen megfelelő mondatot is jegyeztetett fel: „És láték a bolondok (balgák) között, eszembe vevék a fiak között, egy bolond (balga) ifjat (az Egyesült¬Államokat), aki az uccán jár, annak szeglete mellett, a házához menő (vezető) úton lépeget, alkonyatkor, napestéjén és setét éjfélben. És ímé, egy asszony eleibe jő, paráznának öltözetében, álnok az ő elméjében. Mely csélcsap és vakmerő, akinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai; néha az uccán, néha a tereken van és minden szegletnél leselkedik. — És megragadá őt és megcsókolá őt és szemtelenségre vetemedvén monda neki: „Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadalmaimat, azért jövők ki elődbe szorgalmatosan keresni a te orcádat és reád találtam. Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, egyiptomi szövésű szőnyegekkel. Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal. No foglaljuk magunkat bőségesen mind virradtig a szerelemben; vigadjunk szerelmeteskedésekkel; mert nincs otthon a férjem, elment messze útra... És elhiteté őt az ő mesterkedésének sokaságával, ajkainak hizelkedéseivel elragadá őt. Utána megy, mint az ökör a vágóhídra és mint a bolond, egyszercsak fenyítő béklyóba, mígnem átjárja nyíl az ő máját. Miképpen siet a madár a tőrre és nem tudja, hogy az ő élete ellen van... Sírba vivő út az ő háza, amely le-
143
visz a halálnak hajlékába." — Példb. 7:7—19, 21—23, 27.
19 Vajjon hajlani fog az Egyesült-Államok a parázna hízelgéseire és áldozatául esik csábításainak? A dolog így néz ki. Az öreg parázna eszközei mindenütt dolgoznak az országban és éjjel-nappal azon fáradoznak, hogy az Egyesült-Államokat hatalmába kerítsék a kormányzat minden ágában, s a politikusok bedőlnek csábításaira s a nép között sokkal könnyebben elbolondítható pojácák is kelepcéjébe kerülnek és engedelmeskednek neki. A fasiszták és a nácik azonosak egymással és a római katolikus hierarchia kezében oly eszközök, melyek útján könnyebben kezébe kerítheti a nemzet feletti hatalmat. Ennek a szervezetnek hatalma mindinkább növekedik az Egyesült-Államokban. A nép általában alszik és közömbös a fenyegető veszéllyel szemben. A parázna kerítette kezébe a filmgyártás ellenőrzését is és a nép figyelmét eltereli, hogy ne vegye észre a nemzetet fenyegető veszélyt. Ez valóban borzalmas idő. Éjszaka van és az emberek alszanak. „Sötétség borítja a földet és nagy sötétség a népeket." (Ésaiás 60:2) A parázna szervezete azonban eszközeivel együtt az éjszaka minden órájában is működik.
20 Az öreg „parázna" prófétai dalát zengi, amint írva van: „Játszál, amint csak játszani tudsz, dalold a dalokat egymásután, hogy reád gondoljanak!" Így is tesz s ezzel igyekszik fokozni csábjait és hatalmát. Arra törekszik, hogy a politikusok tömegét eláltassa, hogy ő nemcsupán az ő lelki vezetőjük, s hogy neki kell gyakorolnia a világi hatalmat és felsőbbséget is minden politikai szervezet felett. Amennyiben a politikusokat hízelgéseivel félrevezeti, üzleteket köt velük és általuk s így szerzi meg a népek felett a hatalmat és Krisztus utánzataképpen uralkodik a nemzeteken s végül a „kereszténység" összes nemzetei felett.
21 A római katolikus hierarchia agresszív tevékenységét most „katolikus akciónak" nevezi s kétségtelenül kimutatja, hogy az öreg parázna a jelent tekinti azon alkalmas pillanatnak, amidőn világi hatalmat nyerhet a nemzetek felett. Emiatt cincogja el nótáit — természetesen ezek hazugságot tartalmaznak-, mert amint Isten előre megmondotta, ez hozzátartozik az ő üzletéhez. Azzal dicsekszik, amit az Úr prófétája előre megmondott: „A hazugságot választottuk rejtekhelyül és hamisságban rejtőztünk el, semmi sem győzhet le minket“ (t.i. a paráznát). (Ésaiás 28:15) Nyilvános és szemtelen kétszínűséggel hívja fel a közfigyelmet állítólagos vonzó erejére. A valódi tényeket elrejti az emberek elől s magát az igazság jogosult cenzorának adja ki. Előírja a Federal Communication Commissionak (az U.S.A. rádió ügyeit ellenőrző hatóságnak) és a rádióállomások tulajdonosainak és vezetőinek, mit közöljenek s mit ne közöljenek a rádión. Diktálni akarja a népnek, hogy mit hallgasson meg s mit ne hallgasson meg. Törvényhozó testületeknek, bíráknak és az ország egyéb tisztviselőinek diktál, ő vezeti az alkotmányellenes zászlóüdvözlés kényszerű bevezetésére vonatkozó mozgalmat Amerikában. Nagyon hazafiasnak tünteti fel magát s azt akarja, hogy a tanítókat feleskessék, ami azelőtt még az eszébe sem jutott senkinek sem Amerikában, s kétszínű fogásaival a törvényhozó és végrehajtó hatóságokat a maga támogatására tudja rászedni. Habár hazafiasnak is tünteti fel magát, a világ minden országában hazaáruló. Hűséget esküszik a kormányoknak azon kikötéssel, hogy mihamar megszegi azon esküit. A nép és a szociális helyzet őrének tünteti fel magát, titokban és a kulisszák mögött azonban mocskos dolgokkal foglalkozik. Eszközeiül használja a nagyon önző embereket is, akiket „zsidóknak"
hívnak, akik azonban csak személyes haszonra törekesznek s készségesen a hierarchia szolgálatába szegődnek és szívesen működnek vele közre bármily becstelen terv keresztülvitelében is. A filmgyártást tényleg a katolikus szervezet tartja kezébe s minden lehetséges alkalommal a filmeken és a heti események bemutatásában is a római katolikus hierarchia érdemeit magasztalja. Nagy lármát csap a kommunistaveszély felől s ezáltal akarja a nép figyelmét elterelni a saját gonoszságairól s igyekszik oly helyzetbe emelni magát, hogy a népet kizsákmányolhassa és a saját eszközeit emelje a hatalom tisztségeibe. Úgylátszik se vége se hossza az ő eszközeinek s így a prófécia teljesüléseképpen sokféle dalt tud énekelni s a tátott szájjal körülötte álló politikai pojácákat így teljesen elbűvöli s kelepcéjébe keríti. A prófécia tehát most hirtelen teljesül.
22 Mi a tulajdonképpeni célja a római katolikus hierarchia akciójának? A próféta megmondja: „Hogy reá gondoljanak"; azaz, hogy világi hatalmát visszanyerhesse. Világi hatalomra, a világ nemzetei felett való uralkodásra áhítozik s emiatt szükséges, hogy politikai szeretői ismét reá gondoljanak. A világi hatalom, megszerzésére használja fel a vallást, amelyet hamisan „kereszténységnek" nevez. Most azon fáradozik, hogy a szerződések kötésénél maga is jelen legyen és szerződéseket kössön a nemzetekkel s minden vallásgyakorlatot ellenőrzése alá kerítsen, mindenkit elnyomjon, aki nem ismeri el, hogy az Isten helytartója a földön. Határozottan mindenkit el akar nyomni a földön, aki hirdetni merészeli Isten igéjének igazságát. Jehova tanúi tartoznak közzétenni az igazságot s emiatt tekinti őket szálkának az öreg parázna; mert ők magasra emelik az Úr zászlaját és a népnek megmutatják Jehova azon kijelentéseit, hogy csak az ő országa és az ő királya nyújthat reménységet a világnak, s azon kívül semmiben sem reménykedhetik. Isten országa Krisztus uralkodásának idejében, amit Jehova tanúi hirdetnek az egyetlen dolog, amitől most a római katolikus hierarchia tényleg fél. Az öreg „parázna" most mindenáron elrejteni igyekszik véres cselekedeteit és egyéb sok bűntényeit, melyeket az inkvizíció hosszú ideje alatt elkövetett; s amidőn társait és piszkos múltját a világtörténelem feljegyzései szerint szellőztetik és Isten igéjének arról szóló igazságait feltárják, borzasztóan siránkozni kezd és krokodilus-könnyeket hullat. „Ez a beszéd sérti a mi vallásos érzésünket" — mondja. A tények tehát teljesen azt igazolják, hogy a prófécia beteljesül.
„Útálatosság”
23 „A pusztítás útálatossága", amit Dániel próféta és az Úr is megemlít azon intézmény, amely azt állítja, hogy Isten országa helyett és helytartójaképpen Jézus Krisztus helyében uralkodik. A Népszövetséget ezzel a célzattal létesítették s azt követeli, hogy neki adják a jogot és a hatalmat a világ kormányzására. Nézzük meg azonban miből áll s kik uralkodnak a Népszövetségen! A római katolikus hierarchia nyomban a Népszövetség megszervezésének kezdetén tagságot vagy helyet igyekezett biztosítani magának abban; akkor kezdte meg csábításait, hogy bejuthasson a Népszövetségbe és uralkodni tudjon afelett. Amidőn nyomban a világháború után az a „fenevad a mélységből előjött", (Jelenések 17:8), az öreg „parázna" a hátára mászott s azóta a fenevadon lovagol, amennyiben vezető szerepet vitt a Népszövetségben, azt állítván, hogy neki áll jogában uralkodni és erélyesen kormányozni törek-
144
szik a világot Jézus Krisztus helyet. A „pusztító útálatosság" ennek folytán a Népszövetség, amelyet a
szervezett vallás „Isten országa földi politikai megnyilatkozásának" nevezett. A „szervezett vallás", melynek a római katolikus hierarchia áll az élén, azon kötelék, amely a Népszövetséget összefűzi, tehát a főrésze neki s ez a szövetség magának követeli a világ feletti uralkodás jogát és Krisztus helyében akarja kormányozni. A római katolikus hierarchia, a „szervezett vallás" vezetője a vezető hatalom a Népszövetség mögött, s azt reméli, hogy még nagyobb hatalomra fog jutni, amit a közel jövőben kétségtelenül meg is fog tenni, arra való tekintet nélkül, hogy mily néven fogják is nevezni majd az a szövetséget. Az öreg „parázna" a fenevad hátán ül, tehát uralkodó része neki. A Népszövetség célja az, hogy a világ feletti hatalmat Isten szándékával ellentétben gyakorolja; emiatt a Népszövetség és a hierarchia egyetért egymással s együtt alkotja a „pusztító útálatosságot", amely ott áll, ahol nem kellene állania; ez figyelmeztetés legyen mindenki számára, aki szereti az Istent és Jézus Krisztust, hogy a Krisztus kezelése alatt álló Isten szervezetéhez meneküljön. — Máté 24:15, 16; Márk 13:14.
Tirusz meglátogatása
24 A prófécia azután azt mondja, hogy Jehova meg fogja látogatni Tituszt; ez biztosan nem Tirusz java érdekében fog történni, hanem ama gonosz szervezet megítélésére. Mikor fogja meglátogatni az Úr? A prófécia így szól: „És lesz hetven esztendő múltán, meglátogatja az Úr Tiruszt és az ismét megkapja a maga parázna bérét és paráználkodik a föld minden országaival a földnek színén." (Ésaiás 23:17) „És a hetven év elteltekor meglátogatja Jehova Tituszt." (Párhuzamos-biblia-ford.) Ez mutatja, hogy Jehova 1918 óta látogatta meg Tiruszt, illetve azon időben, amidőn az Úr maradékát visszahozza Babilonból és szándéka szerint használja. Amiképpen Jehova az ördögöt életben hagyta, az öreg „paráznát", a római katolikus hierarchia szervezetét is életben hagyta s hagyta, hadd működjön az ő országa és tanúival szemben. Jehova azonban meglátogatja, először az igazság hirdetése útján, amidőn azt parancsolja tanúinak, hogy „keljenek hadra ellene". (Abd. 1) Ez Jehova „szokatlan munkája", s amidőn ez a szokatlan munka befejeződik, fogja meglátogatni s hajtja végre rajta büntető ítéletét s ez fogja képezni a „rendkívüli munka" vagy meglátogatás második részét. A látogatás első részében, miként Sodoma esetében is, Jehova bizonyítékokat gyűjt a parázna ellen, aki citerával játszik és dalol. A látogatás első szakában a próféta kijelentése szerint „megkapja parázna jutalmát". Ismét parázna keresetéhez jut, amit a föld királyaival való paráználkodásra fog felhasználni.
25 Figyeljük meg a prófécia e része így szól: „És a föld minden királyaival paráználkodni fog a föld egész színén"; illetve az amerikai átdolgozott bibliafordítás így szól: „a világ minden országaiban parázna szerepet fog játszani". A római katolikus hierarchia most éppen így cselekszik 1918 óta s ezt egészen Armageddonig fogja folytatni; s mialatt így viselkedik, fogja elvégezni Jehova az ő „szokatlan munkáját", illetve pőrére vetkezteti az ő rútságát. Az öreg parázna tevékenysége a föld királyaival való paráználkodás terén nyilván többet jelent a világ nemzeteivel való diplomáciai érintkezés felvételénél és a maga elismertetésénél. Biztosan a római katolikus hierarchia végső céljának megvalósítását is fogja jelenteni, azt ti.: hogy
fasiszta kormányzatot fog létesíteni a világ nemzetei felett, amely útján a hierarchia diktatórikusan és erőszakosan uralkodhatik a nemzeteken.
Az ördög létesítménye
26 A Népszövetség az ördög gyermeke, azt az ő „felesége", a „szervezett vallás" szülte, mégpedig Jehova „fiú gyermekével" ellentétben, aki a föld felett uralkodni van hivatva. (Jelenések 12:5) A Népszövetség összetétele vallás, politika és kereskedelem, amelyben a vallás az összekötő eszköz; az a fenevadon lovagol s azt állítja, hogy őt illeti meg az uralkodás joga. Az öreg „parázna" ebben a szervezetben nyeri el az uralkodó szerepet, amidőn megnyeri „parázna keresetét (bérét)" és a világ összes országaiban parázna szerepet tölt be. Ez is további bizonyítéka annak, hogy ez a szövetkezés a pusztító útálatosság. Most pedig figyeljük meg miképpen támogatja ezt a következtetést Jelenések 17:1, 2: „És jőve egy a hét angyal közül, akinél a hét pohár vala és szóla velem, mondván nékem: Jövel és megmutatom neked a nagy paráznának kárhoztatását, aki a sok vizeken ül vala; akivel paráználkodtak a föld királyai, és az ő paráznnságának borával megrészegedtek a föld lakosai" (miként a hajdani Tirusz is sok vizeken ült) s amiként a római kat. hierarchia 1918 óta cselekedett. Isten országát, a „Sionban lefektetett alapkövet megvetvén.
27 A fasiszták és a nácik az utóbbi néhány év alatt hirtelen megszaporodtak, ami arra mutat, hogyan „részegedtek meg a föld lakosai" a római kat. hierarchia mérgező tanaival vagy „borából", a paráználkodás és az italozás pedig tovább folyik: „Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép és a földnek királyai ővele paráználkodtak és a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak." — Jelenések 18:3
28 A nemzetek szövetkezése a „szervezett vallás" befolyására a hágai nemzetközi döntőbíróság támogatására sietett, amelyet a világháború alatt figyelmen kívül hagytak, de a világháború után újból előtérbe helyeztek: „A fenevad pedig, amely vala és nincs, az maga a nyolcadik, és a hét közül való; és a veszedelemre megy Armageddonkor." — Jelenések 17:11
29 Miközben az öreg „parázna" a fenevadon lovagol s ezen a jelképes nyelven szólva, uralkodik, a protestáns papság az ő nyomában jár, ezt mondván: „Ez az Isten országának politikai kinyilatkozása a földön!" S az elbolondított tudatlan nép velük kiabál, de nem tudja miért. Az öreg „parázna" tehát ismét keresetéhez jut, illetve üzletét arra használja, hogy másokat félrevezessen, velük paráználkodjon és parázna módjára tud hízelegni, hogy így a nemzetek feletti hatalmat megnyerje és a népek szövetségének hátára üljön s ezáltal lesz teljes a „pusztító utálatosság".
30 Mussolini, a fasisztavezér volt az, aki a világháború alatt ellenezte a pápa elismerését; s most ugyanő gondoskodott róla, hogy a pápa visszakapja 1929-ben világi hatalmát. Azóta mitsem lehetett hallani arról, hogy a pápa tagság nyerésére törekedett volna a Népszövetségben, aminek az az oka, hogy raffinált módszert választott, ami által az egész fenevad lovagja akar lenni s az egész banda az ő nagy lábujját csókolgatja.
31 Az Egyesült-Államok, amint a nép hiszi, nem tagja a Népszövetségnek; ámde a prófécia azt mondja: „A parázna a világ minden országaiban az egész föld színén paráználkodni fog", s ez természetesen az Egyesült-Államokat is magában foglalja. Amerikában min-
145
den gondolkodó ember jól tudja, hogy, a római kat. hierarchia elhatározta, hogy megszerzi magának az Egyesült-Államok feletti hatalmat s ott az olaszországi vagy németországi kormányzathoz hasonló kormányt fog létesíteni. Rövidesen az elnökválasztás előtt, 1936-
ban, Pacelli bíboros, a Vatikán-állam pápai titkára meglátogatta az Egyesült-Államokat, aminek az lett az eredménye, hogy minden római katolikus Rooseveltre szavazott, arra az emberre, aki azt mondotta volt, hogy mihelyt az amerikai nép előtt az ügy megérett, azonnal fel fogják venni a diplomáciai összeköttetést a Vatikánnal.
Anglia és Amerika
32 Senki sem tudja pontosan megmondani, mi fog történni; az Úr hívei mindazáltal, ha az isteni szabály értelmében a közismert tényeket Isten most teljesülő próféciáival összemérik, észszerű következtetést vonhatnak belőle arra nézve, hogy mi fog következni. A kérdés a következő: Anglia és Amerika a római katolikus hierarchia fennhatósága alatt fasisztává lesz-e? A Szentírás és az események mintha ezt a feltevést támogatnák. Az Isten országáról szóló igazság az angol világbirodalom és Amerika határain belül terjesztetett a legszélesebb mértékben, ott történt a legnagyobb bizonyságtevés, s a római katolikus hierarchia éppen ezt gyűlöli a leginkább. Éppen az Isten országáról szóló igazság az, amennyiben azt hirdetik, ami a hierarchia-klikk „vallásérzelmét sérti"; mert gyűlöli az Isten világosságát, amely őt pőrére vetkőzteti. A hierarchia éppen emiatt igyekszik elfojtani a rádiónak és egyéb eszközöknek az Isten országának üzenetére való igénybevételét. Az Úr próféciája kimutatja, hogy a modern Tirusz, a katolikus szervezet minden nemzettel paráználkodik és vágyainak célját el fogja érni. Amidőn a hierarchia teljes hatalmat nyer a földön, teljesen megerősítve fogja érezni magát azon feltevésében, hogy vágya egészen beteljesült s akkor fogja mondani: „Béke és biztonság!" Akkor fog a „tíz szarv", illetve a „nemzetek hatalmai" „hatalmat" nyerni a „fenevaddal", a Népszövetséggel; tényleg azonban az a római katolikus hierarchia által uralt fasiszta szövetség, illetve a fasiszta kormányok szövetsége lesz. „És az asszony (az ördög látható szervezete, a parázna), amelyet láttál, ama nagy város (a hierarchia szervezete), amelynek királysága van a földnek királyain (fasiszta szövetsége felett)." — Jelenések 17:12, 18
33 A közel jövőben jobban meg fogják érteni azt is, hogy tulajdonképpen mi okozta VIII. Eduárd király lemondását. A legcsekélyebb kétség sem állhat fenn aziránt, hogy most Angliában a fasizmus rohamosan fejlődik. A fasiszták és a nácik most Amerikában is gyorsan terjeszkednek. A római katolikus hierarchia nagyon jól tudja, hogy eszközei útján sikerülni fog neki minden oly tevékenységet elnémítani, ami az ő gonoszságait leleplezi és ami Jehova szándékait feltárja. A legtőbb ember számára most éjszaka van s mialatt az emberek alszanak, az öreg „parázna" annál nagyobb elbizakodottsággal megyen előre. A prófécia egész beteljesülése közeledik. Isten éppen Pál apostol útján, íratta meg a kővetkező irányszabó kijelentést erről az időről: „Az időkről és az időszakokról pedig, atyámfiai, nem szükség, hogy írjak nektek; mert igen jól tudjátok ti magatok, hogy az Úrnak napja úgy jő el, mint a tolvaj éjjel; mert amikor azt mondják: Békesség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jön reájuk, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra; és semmiképpen meg nem menekednek." — Thess. I. 5:1—3.
34 Jehova most végrehajtja „szokatlan munkáját", ami arra szolgál, hogy a jóindulatú emberek felvilágosodjanak és a menekülés egyetlen útját meglássák; s csak az fog megmenekülni, aki ezt az utat megtalálja. Feltehető, hogy a fenevad hátán ülő öreg "parázna“ rövidesen így fog szólni: „Béke és biztonság! mert minden ellenfeleinket elnémítottuk". Akkor fog azonban Jehova felkelni és fogja „rendkívüli munkáját" megkezdeni s így hirtelen veszedelem következik reá, mint a szülő asszonyra a fájdalom. Akkor fog kitörni a sírás és fogcsikorgatás, amiről Ésaiás 23:1—14 szól s a Sátán vallásintézménye elpusztul, amely a népeket elámította s belőlük árucikket csinált. A parázna győzelme csak rövid életű lesz és a teljes pusztulása bizonyos. — Ezékiel 27:12—34; Jelenések 17:16, 17.
„Jehova szent"
35 A „hazugság menedékhelye", a római katolikus hierarchia nem fog védelmet nyújtani, erődítményei teljesen elsöprődnek, amidőn megtudják, hogy tévesek az ő tanításai. Egy bizonyos időben, a prófécia teljesülése alatt fog történni, ami írva van: „S lészen az ő nyeresége és keresete szent az Úrnak, mely nem halmoztatik fel, sem el nem rejtetik, mert az Úr előtt lakozóké lészen az ő nyeresége, hogy egyenek eleget és szép ruházatuk lészen." — Ésaiás 23:18.
36 Természetesen azon kijelentés alatt, hogy „keresete és parázna bére szent lesz az Úrnak" nem vonatkozhatik anyagi javakra, amiket az anarchisták rabolnak el tőle; mert Isten igéjében meg van írva: „Ne vidd be a parázna nő bérét és az eb-bért az Úrnak, a te Istenednek házába akárminemü fogadás fejében, mert mind a kettőt útálja az Úr, a te Istened." (Mózes V. 23:18) Mit kell tehát „keresete", vagy „parázna bére" alatt értenünk? Jehova prófétája Samária hűtlenségéről beszélve, mondja: „Faragott, képei mind össze töretnek és minden ajándékát tűz égeti meg. Minden bálványait semmivé teszem; mert paráznaság béréből gyűjtögette azokat, azért ismét paráznaság bérévé legyenek." — Mikeás 1:7.
37 A római katolikus hierarchia álszent ábrázattal és nagyhangú szavakkal közelítette meg (hálózta be) a királyokat, azt állítva, hogy Istentől nyerte hatalmát és tekintélyét, s mintegy így szólott hozzájuk: „Mi isteni meghatalmazásban részesítünk az uralkodástokat illetőleg; felszentelünk és az ég áldását adjuk reátok; tisztségtekben tehát minden politikai uralkodók meg vagytok szentelve és Istentől vagytok rendelve, így tehát ti vagytok a nép szemében a földi „felsőbb hatalmak", mi pedig, a hierarchia vagy papság a lelki fennhatóságot képezzük s minden földi hatalom felett állunk". Ezen hamis állítás következtében s ekképpen a parázna hatalmába keríti a hiszékenyeket. Ez képezi a parázna szerzeményét vagy bérét, amivel karmai közé keríti az embereket. A római katolikus hierarchia hamisan Isten helytartójának tüntette fel magát, mely korlátlan isteni meghatalmazást élvez, hogy uralkodókat megáldjon, holott a valóságban tényleg az ördögöt képviseli. A hierarchia „parázna keresetét" a politikai hatalmak elhitetésére fordítja, hogy neki kellene megszabnia a világ politikáját s így akarja megvalósítani szándékát s akar diktatúrát létesíteni a földön.
38 Most azonban közeledik az idő, amidőn Jehova megváltoztatja a dolgok folyását az öreg paráznát illetőleg. Jehova a „parázna bérét és üzérkedését" nem viszi be a templomába, hanem „szokatlan munkájának" végrehajtása útján leleplezi a római katolikus hierarchia, vagy képmutatóskodók elvetemültségét és paráz-
146
nálkodásaival s annak következményeivel szemben fog lépéseket tenni s így a végeredmény azoknak a jóléte érdekében fog végződni, akik szeretik az igazságot és gyűlölik a hamisságot. Jehova ezt azáltal fogja mivelni, hogy a nép szemét megnyitja az igazsággal szemben s világosan meglátják, hogy a római katolikus hierarchia, a vallásrajongók vezetője, Sátán szervezetének képezte részét; s így a jóindulatú emberek, akik így meglátják és felismerik, hogy a római katolikus szervezet Sátán szervezetének egy része, elszakadnak attól a romlott szervezettől és „Jehova menedék városába, a szentélybe" menekülnek. Amidőn tehát a parázna „bérét vagy keresetét és üzérkedéseit" az igazság feltárja, az igazság feltárása a jóindulatú embereket „az Úr szentélyébe (templomába)" fogja terelni. Ebben a „szokatlan munkában" Jehova tanúi abban az értelemben vesznek részt, hogy mint Isten szolgái elviszik a „kereszténység" népeihez a figyelmeztetést, amely igazság a „kereszténységen" belül és kívüllevőknek is, akik a helyes úton kívánnak járni, igazi vezetőjéül fog bizonyulni. Amidőn a jóindulatúnk látni és érteni fogják az igazságot, akkor a hierarchia által tanított hamis tanok éppen Sátán szervezete ellen lesznek kihatással és Jehovát, a szentet fogják dicsőíteni s Így „szent lesz az Úrnak (Jehovának)".
39 A próféta így szól: „Nem halmoztatik fel, sem el nem rejtetik." (Ésaiás 23:18) Áruja és hazugságai nem vitetnek Jehova templomába, hanem a parázna ellen lesznek igénybe véve. A római katolikus hierarchia „parázna keresete" pedig, illetve minden földi vagyona itt marad a földön, amidőn az öreg „parázna" Armageddonkor elpusztul. Tulajdonképpen minden vagyon az Úré; mert övé a föld teljességével együtt (24. zsoltár 1) Ezek a földi dolgok mindig az Úréi voltak; de a képmutatóskodók visszaéltek azzal. Akik túlélik Armageddont, sokkal jobban fogják annak hasznát venni; mert az anyagi javakat is Isten dicsőítésére fogják alkalmazni. „Javai azoké lesznek, akik az Úr előtt lakoznak." A „lakozás" szó, amely ebben a próféciában előfordul azt jelenti, hogy itt marad, illetve a maradék itt marad. (Ésaiás 7:3; 27. zsoltár 4; 61:6, 7) Jehova megígérte, hogy a jóindulatú emberek, akik „igazságra és alázatosságra törekesznek", Armageddon alatt védve lesznek s azután ezen a földön fognak élni. (Sofóniás 2:1—3) Az Úr Jézus ezeket vezeti az
élet forrásához, ő legelteti őket és teljesíti be vágyaikat, s ezek dicsőítik Jehovát éjjel és nappal. — Jelenések 7:10—17
40 Amidőn a világháború alatt a lelki Jeruzsálem, Isten hű maradék népe a földön látszólag nem bírta tovább, a modern Tírusz nagyon örvendett (a fent leírt vallásszervezet), amint írva áll: „Embernek fia, mivelhogy ezt mondá Tírusz Jeruzsálemre: Hahaha! eltört a népek kapuja, felém fordulva, nyitva van; én megtelek, ha ő elpusztul." (Ezékiel 26:2) Ámde nemsokára az Isten kitűzött idejében fordulatot hoz az Isten a római katolikus hierarchiát illetőleg; ez a gonosz szervezet „elpusztul", s Jehova tanúi úgy vannak bemutatva, amint Jehovát dicsőítik a hierarchia pusztulása után. Amidőn ez a csapás bekövetkezik a képmutató-vallásoskodókon, akkor a jóindulatúak fogják alkotni a nagyokaságot és beigazolják tisztaságukat, amennyiben engedelmeskedni fognak Jehova parancsainak, s akkor az Úr színe előtt laknak és mindörökké fogják dicsőíteni őt: „Az igazak magasztalják a te nevedet és orcád előtt lakoznak az igazságosak." — 140. zsoltár 14.
41 A prófécia aztán ismét így szól: „Az Úr előtt lakozóké lészen az ő nyeresége (szerzeménye), hogy
egyenek eleget." (Ésaiás 23:18) A római kat. hierarchia által készített „lelki és vallási eledelek" — s ez az ő árucikke — most lelepleződnek Jehova igéjének feltárulása és világossága által s így lesznek ezek az igazságok most prófétai eledeléül azoknak, akik az Úr asztala körül ülnek, ami természetesen a nagysokaság tagjait is magában foglalja, amelyet Isten Báránya fog táplálni. (Jelenések 7:17) Jehova próféciájának feltárása, ami a felekezeti csalókat pőrére vetkőzteti, hogy Jehova ítélete beteljesüljön ezen hamis „árucikken" esedékes időben való lelki eledel azok számára, akik szeretik Jehovát. A beteljesülő prófécia, amit megértünk, erősítő lelki táplálék Isten szeretői számára. Amidőn a jóindulatú emberek ezeket a dolgokat látják, akkor az öreg „parázna" s a társai többé nem tudja kalmárkodásaival s hazugságaival megakadályozni, hogy azok, akik Jehovát szeretik és neki szolgálnak, jóllakásig ne egyenek és ne örvendezzenek.
42 Azonkívül a próféta így szól: „Hogy szépen ruházkodjanak". A ruha a jelképben ismertető jel. Amidőn ezek a jóindulatúak tudomást szereznek az igazságról s aszerint járnak el, meglátva, hogy az öreg „parázna" „parázna szerzeménye és keresete" tőr és csalás volt, haladéktalanul megmosakodnak azaz „tisztára mossák ruháikat a Bárány vérében." (Jelenések 7:14) Azáltal mint Jehova szolgái megismertetik magukat. Az Úr pártjára állanak s többé nem ápolnak közösséget a parázna szervezettel. Jehovát és az ő királyát fogják szolgálni és dicsőíteni, hozzá ragaszkodnak, aki a trónon ül és örökké igazságosan fogja kormányozni a világot. Így jelenik meg szép ruhában a nagysokaság.
Összefoglalás
43 Ha tehát Ésaiás 23. fejezetének próféciáját röviden összefoglaljuk, a következőket látjuk, akik szeretjük Jehovát és neki szolgálunk:
44 A hajdani Tírusz az üzérkedő vagy kalmárkodó vallást és felekezetieskedőket példázza, akik között a római katolikus hierarchia, a modern Tírusz viszi a vezetőszerepet. „Tírusz királya" maga az ördög, viszont „Titusz fejedelme" az ördög földi látható vallásképviselete.
45 „Szidon" ugyancsak az ördög vallását példázza, mégpedig azokat is beleértve, akik „pogány vallások", illetve a pogányságot és a római kat. hierarchia többi vallásoskodó társait is beleértve.
46 „Társis hajói (edényei) a római kat. szervezet különböző alárendelt szervezeteit példázza, amelyek a hierarchiát támogatják, utasításait végrehajtják és alantas szolgálatokat végeznek.
47 A „parázna" kicsapongó asszony, Sátán szervezetét példázza, amelyben a vallás játsza a legraffináltabb szerepet, az az emberek előtt látható rész, amit az emberek elámítására és Jehova Istentől való elfordítására használnak.
48 A római kat. hierarchia szándéka vagy célja kezdet óta a föld nemzetei felett való hatalom és uralkodás megszerzésére irányult.
49 A római kat. hierarchia sok ideig el volt ismerve mint világi hatalom a világ királyai felett. Ezt a hatalmát egy ideig elveszítette, de 1929-ben ismét visszanyerte. A római kat. hierarchia a világháború alatt, t.i. a parázna ismét döntő szerepet akar szerezni magának a béke és a háború ügyeiben és ő akarta megszabni a békét a népek között, ámde félrelökte az útból és el-
147
felejtkeztek róla. De a világháború vége után megkezdődött a prófécia teljesülése s a római kat. hierarchia hozzákezdett üzelmeihez, hogy a világi hatalmat ismét visszanyerje s most mint az elfelejtett parázna jár a nemzetek között és „dalolja parázna dalait", azaz minden csábító eszközét igénybeveszi a nemzetek politikai uralkodóinak behálózására, hogy elismerjék az ő volt világi hatalmát.
50 A fasizmus és nácizmus egymással azonosak, az ördög fajzatának, a római kat. hierarchiának a szüleménye, amely által a világ feletti hatalom megnyerését reméli s minden embert Isten és az ő országa ellen fordíthat. A római katolikus hierarchia mindenkiről azt mondja, aki neki ellenfele, hogy „vörös" vagy „kommunista" s így akarja azok ellen lázítani a népet, akik az igazságos dolgok mellett síkra szállnak. Ez a hierarchia főképpen Jehova tanúinak ellensége és üldözője, mivel ők ismertetik az Isten országáról és nevéről szóló igazságokat és Isten országát állítják a világ elé mint egyedüli reménységet.
51 A prófécia, úgylátszik, világosan megmutatja, hogy a római kat. hierarchia a fasizmus szervezete útján működvén egyéb vallásbeli társaival szövetkezve fogja kezébe keríteni a világ vezető nemzetei felett való hatalmat. Angliát és az Egyesült-Államokat is beleértve, s akkor ez az álszent vallásszervezet így fog szólani, amint prófétailag Írva van: „Béke és biztonság!" — Ésaiás prf. 23:15—18-ban erről van szó.
52 Amidőn a hierarchia vélt dicsőségének tetőpontjára jut és látszólag teljesen biztonságban érzi magát, akkor Isten teljesen le fogja rombolni az öreg „paráznát" Jézus Krisztus útján s ez jelenti Armageddon kezdetét. Amidőn ez a „nagy csapás" Sátán szervezetének felekezeti ágára következik, minden támogatója meg fog rettenni s a prófécia ezeket úgy írja le, amint sírnak és jajveszékelnek; mivel akkor tisztán fogják látni, hogy aztán rajtuk lesz a sor és az Isten haragja reájuk fog következni. A próféciának ez a része az 1—12 versekben van leírva Ésaiás 23. fejezetében, s ez fog következni a felekezeti szervezetre látszólagos győzelmének rövid időszaka után.
53 Jehova most tovább vezeti „szokatlan munkáját" a földön s azáltal pőrére vetkőzteti Sátán elvetemült szervezetét. Tanúinak teszi kötelességévé és kiváltságává s nekik nyújt alkalmat, hogy az ő nevét és országát hirdessék s ők ezáltal működnek közre az ő „szokatlan munkájában". Amidőn ez a szokatlan munka bevégződik; fog kezdődni az ő „rendkívüli munkája", illetve a Mindenható Isten nagy napjának viadala. Az ő szokatlan munkájának idejében a „nagysokaság" Jehova és az ő királysága pártjára tartozik állani, be kell bizonyítania hűséges engedelmességét és meg kell őriznie tisztaságát Istennel szemben. Jehova most azokkal ismerteti meg ezeket az értékes igazságokat, akik őt szeretik, hogy ebben a veszélyes időben megerősödjenek általa és nagyobb legyen a reménységük. Őrizzék meg tehát szeretetüket iránta és az ő királya iránt mindazok, akik szeretik Jehova Istent s engedelmeskedjenek most örömmel a Felséges parancsainak. „Hadd keljetek fel tehát hadra ő (a parázna) ellene!" — Abdiás 1.
TANULMÁNYKÉRDÉSEK
(Angol W. 1937 május 1.)
