123 mértétve lett a „juhok“ egy osztálya és azok helyes viselkedése Krisztus legkisebb testvéreivel szemben. (Lásd a Watchtower 1923 nov. 1-i számát.) A Watchtower 1926 november 15-i számában ismertetve lett, hogy a Sátán szervezetében egy egész sereg fogoly van; de akkor úgy értették hogy ezek a foglyok egy alárendelt szellemi osztályt alkotnak, s ezért Isten népének a figyelme nem lett helyesen a jóakaratú emberek földi osztályára terelve, akiket a megtérő ninivébeliek árnyékoltak elő. 1927-ben a „Szabadságot a népnek“ üzenet lett kihirdetve az — addig az ideig — legnagyobb rádióhálózaton, s ugyanez nyomtatott formában is el lett terjesztve az egész világon. Az az üzenet a
jóakaratú emberek előtt utalt, a Szentírásban lefektetett helyes útra, amelyet követniök kellene; s akkor a nagy sokaság mégsem lett még helyesen ismertetve. 1931-ben meg lett állapítva, hogy a jóakaratú emberek a „kereszténységhez“ tartoznak és azok az emberek ők, akik ’sóhajtoznak és jajgatnak mindazon utálatosságokért, amelyeket a vallásoskodók űznek‘. (Ezékiel 9:4) Hogy az ellenjelképes ninivébeliek Jehovához csatlakoztak, felismerhetővé lett, amidőn Isten 1932-ben népe előtt feltárta, hogy az ily nemzsidókat. Jonadáb szemléltette, mégpedig amint Jéhu meghívta Jonadáhot a kocsiba való szállásra. Most pedig az ítélet napján az ellenjelképes ninivébeliek kezdenek felkelni és a „kereszténység“ vallásoskodóit megvetni, akik magukat Krisztus Jézus követőinek vallják: és az Úr „más juhainak“ a viselkedése nyíltan elitéli a „kereszténységet“.
[tíz pénzhez} hasonlított, amely napibérként lett kifi zetve, és a „dénár" kifizetése szemlélteti, hogyan lett minden hűségesnek a szolgálatban ugyanaz az összeg fizetve: az új név. (Máté 20: 1 —Ifi) Á közbeeső évek ben az ellenjelképes ninivéheliek, a jóakaraté emberek
hallgatták az tizenötét és egy jelentékeny részük meg tért. 1931-ben ezek a megtérek kinyilvámiltak és mint
oly emberek lettek felismerve, akik „sóhajtoznak és nyögnek" és az Úr utasítására átvették a „jelt a hom lokukra", amely jelt a „gyolcsba öltözött és íróesz
közzel felszerelt férfi" jegyez homlokukra. Az így meg
jelölt jóakaratnak miatt halasztotta Jehova a „kérész-’ ténység" megsemmisítését későbbi időre, s ez azért tör ténik így, hogy az istefélők felvilágosításban része süljenek, valamit, megtudjanak Isten országáról, igaz ságosságot és alázatosságot keressenek és az ítéletnek
a „kereszténységen" Armageddonkor vsló végrehajtása
kor megkíméltessenek. így ki van mutatva, hogy az
' Úr ezeket az igazságokat, népének fokozatosan tárta fel
és oly munkát végeztetett el velük, amelyet annakide jén nem értettek; és ki van mutatva, hogy Jehova bő ségesen gondoskodott a jóakaratú emberek érdekében s a maradóknak kötelességévé tette, hogy az üzenetet közölje a jóakaratunkkal. A maradék alkalmat nyert,
hogy igazságosságot, gyakoroljon embertársaival, akik
.az igazságot, keresik, az irgalmasságot szeresse s azt ve lük éreztesse és Isten parancsaival összhangban enge visel delmesen járjon el.
” Később a ninivébeliek és más asszírok megtámad Jónás haragja
- " A jövendölés most Jónást a zúgolodók szerepében
ták Isten előképe.* népét, fogságba vitték őket, s ezáltal nagyon meggyalázták Jehova nevét. (83. Zsoltár 9, 10) mutatja: „És igen rossznak látszott ez Jónás előtt, és Ennél a támadásnál Ninivé a „kereszténységet" ábra .megharagudott," (Jónás 4 : 1) Isten még egy pogány zolta, amely most Jehova Isten nevét nyíltan gyalázza néppel is kegyelmet tanúsított, s ez további bizonyítéka és összeesküszik Jehova most földön lévő népének az annak, hogy Isten szeretet. Megmutatta Jónásnak, ho elpusztítására. Jehova most nyilvánosságra hozza vád gyan cselekedett irgalmasságot a pogányokkal. Jónás ját e gonosz tömeg ellen, amint azt Náhum és Sofóniás haragos lett, rosszkedvű és zúgolódott az &T e,icupróféták megjövendölték. Jónás jövendölése egy egész Miért haragudott meg Jónás? Jónás nyilván úgy kö más ülőre vonatkozik. Isten figyelmeztet prófétái által vetkeztetett, hogy ha Ninivének meg iesz engedve a a „kereszténység" ellen irányuló elkövetkezendő harag megtérés és fennmaradás, feltételezhető, hogy az a nem zet Izráel ellen hadat fog indítani, és Jónás úgy gondol jára, és erro az időre való tekintettel az emberek mene kölesre vannak intve: „Mielőtt, szülne a végzés — mint ta, hogy Isten elejét vehette, volna az Izrael elleni ily a polyva száll tova az a nap! —, míg rátok nem jön támadásnak, amennyiben akkor és ott megsemmisíti Jehova haragjának napja! — És kinyújtja kezét, és el Ninivét. Az észszerű következtetés Jónás haragjának veszti Asszíriát, Ninivét pusztasággá teszi,’ kietlenné, okáról — ezt a következtetést a Szentírás és az ese mint, egy sivatag. És nyájak he.verésznek közepette, mények teljesen igazolják — a következő: Jónás csodá mindenféle állatok serege: pelikán és sündisznó hálnak latos módon megszabadult a cethal gyomrából, ö Jeho párkányain, az ablakban azoknak szava hangzik, a kü va Isten meghatalmazott prófétája, volt s úgy a pogászöbön omladék lészen, mert lefosztatott a cédrus! Imé nyok, mint, az izraeliták előtt, mint kiváló személyiség a víg város, a bátorságban lakozó, amely ezt mondta volt ismeretes. Most pedig megjelent, u nagy városban szívében: én vagyok és nincs kívülem más! Milyen pusz és jogosultan kijelentette, hogy Ninivé negyven nap tasággá lett, vadak tanyájává! Aki át megy rajta, mind múlva el lesz pusztítva. Ha tehát Isten elmulasztaná süvöltöz és csapkodja kezét." — Sofániás 2 :2, 13—15. Jónást igazolni, a várost negyven napon belül elpusz ” De térjünk vissza Jónás jövendölésére: Ninivé la títván, Jónásnak mint prófétának a hírneve odavész, kásai, akik akkor Jónás prédikálására megtértek, a és Jónás úgy gondolta, hogy e pogány nép léte vagy nagy sokaságot szemléltették, és őérettük halasztotta el nemléte nem oly fontos, mint saját személyes hírneve. akkor Jehova Ninivé elpusztítását. Ez alkalmat nyúj Jónás nem tudta elszenvedni a megaláztatást, vagy leg tott a megtéröknek az Úr megkeresésére és szolgálatára. alább is oly szerepet játszott, miáltal olyanokat, árnyé ‘"Jehova 1918 óta visszatartotta avagy elhalasztotta kolt elő, akik ily hajlamot tanúsítanak. He ne kritizál a „kereszténység" megsemmisítését;.ezt pedig — amint juk Jónást! Ö csupán egy szerepet játszott ebben a Krisztus Jézus által kijelenti. — a „választottakért" prófétai drámában, s a tények a jövendölés beteljesedő tette. (Máé 24:21, 22) Attól kezdve egészen 1931-ig sében azt mutatják, hogy önzés az indító oka azok vi folytatta az Úr a maradék vagy a választottak össze selkedésének, akiket Jónás e helyen szemléltetett. Szemgyűjtését és szolgálatára való előkészítését, s ez utóbb előft kell tartanunk, hogy Jónás Jehova prófétáinak említett időpontban kinyilatkoztatta nekik Jehova, egyike volt, és kétségkívül azon hithilsök sorához tar hogy egy „új nevet" adományozott nekik. A hű „vá tozik, akik a zsidókhoz írott levél tizenegyedik részé lasztottak", vagyis a maradék tagjai már is az új név ben vannak felsorolva. Ha megértjük, hogy ő egy pró alatt működtek, mindazáltal az csak 1931-ben lett ki- fétai szerepet játszott, röktön felismerjük, hogy maga ’nyilatkoztatva előttük. Ez az új név egy „dénárhoz" az ember nem fontos. De az általa játszott szerep fon
