„Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/57” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
| Oldal (be lesz illesztve): | Oldal (be lesz illesztve): | ||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{raw:data:ai|3|58|{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”}}}}|}} | {{raw:data:ai|3|58|{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”}}}}|}} | ||
| − | {{raw:data:p|c|problémák a szövegkritikusok dolga és nem tartozik mi reánk, hogy ezzel pazaroljuk időnket. Mégis érdekes lesz számunkra tudni, hogy e kis eltérések hogyan szűrődtek be a kéziratok ezreibe és így megismerjük ezen bibliai kéziratok „recenzióinak” vagy „családjainak” kialakulását. Ezek valamint a fontosabb pergament kéziratok, lesznek figyelmünk tárgyai a következő leckében.}}{{raw:data:cc|80|{{raw:data:s-01|2}}}} | + | {{raw:data:p|c|problémák a szövegkritikusok dolga és nem tartozik mi reánk, hogy ezzel pazaroljuk időnket. Mégis érdekes lesz számunkra tudni, hogy e kis eltérések hogyan szűrődtek be a kéziratok ezreibe és így megismerjük ezen bibliai kéziratok „recenzióinak” vagy „családjainak” kialakulását. Ezek valamint a fontosabb pergament kéziratok, lesznek figyelmünk tárgyai a következő leckében.}}{{raw:data:cc|80|{{raw:data:s-01|2}}}}{{raw:data:s|13.7|{{raw:data:p|c|{{raw:data:cap|16px|K|ÉRDÉSEK:}} 1. A Görög Iratok kéziratainak hány másolata létezik ma? Közülük melyik érdekel különösképpen minket ezen tanulmányozásban? 2. Mi tulajdonképpen a papirusz és mikor volt használva anyagként az írásban? 3. Hol és mikor találtak papirusz kéziratokat? 4. Milyen fontos kézirat felfedezés volt ismertetve 1931-ben? Milyen időszakra vonatkozik ez? 5. Melyek a fontosabb papirusz kéziratok, ezeken szimbólumai és milyen időből származnak ezek? 6. Mit tartalmaz a „P46”? Miért oly különösen fontos? 7. Miért van nagy értéke a „P47”-nek? 8. Mit határoz meg a János „Negyedik Evangélium”-át tartalmazó papirusz részlet? 9. Mily következtetésre jutunk mindezen részletek után? 10. Milyen kielégítő következtetésre jutott Sir Frederik G. Kenyon, a kiváló tudós?}}}}<br> |
| − | {{raw:data:p|c| | ||
{{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:id|lesson-12|{{raw:data:m|0|8|{{raw:data:s|bold|16|12. Lecke}}}}}}}} | {{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:id|lesson-12|{{raw:data:m|0|8|{{raw:data:s|bold|16|12. Lecke}}}}}}}} | ||
{{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:m|0|10|{{raw:data:s|bold|16|PERGAMEN KÉZIRATOK ÉS KÉZIRAT CSALÁDOK}}}}}} | {{raw:data:ai|1|c|{{raw:data:m|0|10|{{raw:data:s|bold|16|PERGAMEN KÉZIRATOK ÉS KÉZIRAT CSALÁDOK}}}}}} | ||
{{raw:data:p|nq|A napjainkban meglevő, ismert legfontosabb Bibliai kéziratok, pergamen-nek nevezett, kiváló minőségű borjúbőrre vannak írva. A Biblia szövegének másolói, ezt az anyagot Krisztus után a negyedik század első felében kezdték használni. Ez sokkal tartósabb, mint az írásra korábban használt anyag, a papirusz, és pergamenen voltak megőrizve a Biblia fontosabb kéziratai, amelyek közül a „Sinai” és „Vatikáni 1209”, mindkettő a negyedik századból. Ugyanakkor a tizenkilencedik és huszadik században felfedezett papirusz kéziratok töltik ki a Szentirat megőrzött másolatainak láncolatában egykor fennálló hiányosságokat. Ezek töltötték ki a második és harmadik századi hiányt, amely elválasztotta az eredeti Görög Iratokat a negyedik századi pergament kéziratoktól. Ma a papirusz kéziratok alkotják a láncolatot hiánytalanná tevő kapcsot (összekötőt). Ennek ellenére a negyedik és ötödik századi híres pergamen kéziratoknak}} | {{raw:data:p|nq|A napjainkban meglevő, ismert legfontosabb Bibliai kéziratok, pergamen-nek nevezett, kiváló minőségű borjúbőrre vannak írva. A Biblia szövegének másolói, ezt az anyagot Krisztus után a negyedik század első felében kezdték használni. Ez sokkal tartósabb, mint az írásra korábban használt anyag, a papirusz, és pergamenen voltak megőrizve a Biblia fontosabb kéziratai, amelyek közül a „Sinai” és „Vatikáni 1209”, mindkettő a negyedik századból. Ugyanakkor a tizenkilencedik és huszadik században felfedezett papirusz kéziratok töltik ki a Szentirat megőrzött másolatainak láncolatában egykor fennálló hiányosságokat. Ezek töltötték ki a második és harmadik századi hiányt, amely elválasztotta az eredeti Görög Iratokat a negyedik századi pergament kéziratoktól. Ma a papirusz kéziratok alkotják a láncolatot hiánytalanná tevő kapcsot (összekötőt). Ennek ellenére a negyedik és ötödik századi híres pergamen kéziratoknak}} | ||
A lap jelenlegi, 2021. április 18., 18:03-kori változata
A lap korrektúrázva van
58
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
problémák a szövegkritikusok dolga és nem tartozik mi reánk, hogy ezzel pazaroljuk időnket. Mégis érdekes lesz számunkra tudni, hogy e kis eltérések hogyan szűrődtek be a kéziratok ezreibe és így megismerjük ezen bibliai kéziratok „recenzióinak” vagy „családjainak” kialakulását. Ezek valamint a fontosabb pergament kéziratok, lesznek figyelmünk tárgyai a következő leckében.
KÉRDÉSEK: 1. A Görög Iratok kéziratainak hány másolata létezik ma? Közülük melyik érdekel különösképpen minket ezen tanulmányozásban? 2. Mi tulajdonképpen a papirusz és mikor volt használva anyagként az írásban? 3. Hol és mikor találtak papirusz kéziratokat? 4. Milyen fontos kézirat felfedezés volt ismertetve 1931-ben? Milyen időszakra vonatkozik ez? 5. Melyek a fontosabb papirusz kéziratok, ezeken szimbólumai és milyen időből származnak ezek? 6. Mit tartalmaz a „P46”? Miért oly különösen fontos? 7. Miért van nagy értéke a „P47”-nek? 8. Mit határoz meg a János „Negyedik Evangélium”-át tartalmazó papirusz részlet? 9. Mily következtetésre jutunk mindezen részletek után? 10. Milyen kielégítő következtetésre jutott Sir Frederik G. Kenyon, a kiváló tudós?
12. Lecke
PERGAMEN KÉZIRATOK ÉS KÉZIRAT CSALÁDOK
A napjainkban meglevő, ismert legfontosabb Bibliai kéziratok, pergamen-nek nevezett, kiváló minőségű borjúbőrre vannak írva. A Biblia szövegének másolói, ezt az anyagot Krisztus után a negyedik század első felében kezdték használni. Ez sokkal tartósabb, mint az írásra korábban használt anyag, a papirusz, és pergamenen voltak megőrizve a Biblia fontosabb kéziratai, amelyek közül a „Sinai” és „Vatikáni 1209”, mindkettő a negyedik századból. Ugyanakkor a tizenkilencedik és huszadik században felfedezett papirusz kéziratok töltik ki a Szentirat megőrzött másolatainak láncolatában egykor fennálló hiányosságokat. Ezek töltötték ki a második és harmadik századi hiányt, amely elválasztotta az eredeti Görög Iratokat a negyedik századi pergament kéziratoktól. Ma a papirusz kéziratok alkotják a láncolatot hiánytalanná tevő kapcsot (összekötőt). Ennek ellenére a negyedik és ötödik századi híres pergamen kéziratoknak
