„Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/32” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
(→Korrektúrázva) |
|||
| Oldal (be lesz illesztve): | Oldal (be lesz illesztve): | ||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | {{raw:data:ai|3| | + | {{raw:data:ai|3|33|{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|BIBLIAI NYELVEK: GÖRÖG}}}}|}} |
{{raw:data:p|c|szónok, történész, filozófus és tudós élt, akik mind az attik nyelvjárást használták. | {{raw:data:p|c|szónok, történész, filozófus és tudós élt, akik mind az attik nyelvjárást használták. | ||
Kr.e. 330-tól Kr.u. 330-ig volt a görög ''koiné'' vagy ''közös'' nyelvjárás időszaka. Ennek kialakulása főleg Nagy Sándor katonai hadjáratainak tulajdonítható. Görög hadserege, Görögország minden részéből származó katonákból tevődött össze, akik különböző görög nyelvjárásokat beszéltek. A különböző nyelvjárások közös keveredése által épült ki és került használatba a közös nyelvjárás, amelyben a különbözők mindegyikéből volt valami. Nagy Sándor meghódította Egyiptomot és Ázsiát egész Indiáig, a görög nyelvet és kultúrát elterjesztve ezen a hatalmas területen. A Nagy Sándor által alapított egyiptomi Alexandria, görög nyelvű volt, ott még a zsidók is görögül beszéltek. Idővel az Alexandriai és Egyiptomi görög nyelvű zsidók nem tudták olvasni a Héber Iratokat. Szerencsére Kr.e. a 280. év körül elkezdték a Héber Iratok görögre fordítását. Ezen változat, amelyet a Krisztus előtti első században fejeztek be, ''Septuaginta'' néven vált ismertté. Figyelembe véve a görög ''koiné'' fontosságának növekedését, ez létszükségletet töltött be. Még a Palesztinai zsidók is a görög kultúra hatása alá kerültek.}} | Kr.e. 330-tól Kr.u. 330-ig volt a görög ''koiné'' vagy ''közös'' nyelvjárás időszaka. Ennek kialakulása főleg Nagy Sándor katonai hadjáratainak tulajdonítható. Görög hadserege, Görögország minden részéből származó katonákból tevődött össze, akik különböző görög nyelvjárásokat beszéltek. A különböző nyelvjárások közös keveredése által épült ki és került használatba a közös nyelvjárás, amelyben a különbözők mindegyikéből volt valami. Nagy Sándor meghódította Egyiptomot és Ázsiát egész Indiáig, a görög nyelvet és kultúrát elterjesztve ezen a hatalmas területen. A Nagy Sándor által alapított egyiptomi Alexandria, görög nyelvű volt, ott még a zsidók is görögül beszéltek. Idővel az Alexandriai és Egyiptomi görög nyelvű zsidók nem tudták olvasni a Héber Iratokat. Szerencsére Kr.e. a 280. év körül elkezdték a Héber Iratok görögre fordítását. Ezen változat, amelyet a Krisztus előtti első században fejeztek be, ''Septuaginta'' néven vált ismertté. Figyelembe véve a görög ''koiné'' fontosságának növekedését, ez létszükségletet töltött be. Még a Palesztinai zsidók is a görög kultúra hatása alá kerültek.}} | ||
{{raw:data:p|c|Jézus és apostolai napjaiban a görög nyelv a Római Birodalom nemzetközi nyelve volt. Ezt a tényt a Biblia is igazolja. Amikor Jézust fára feszítették szükség volt, hogy a feje felé helyezett felirat ne csak a zsidó köznép nyelvén héberül vagy arámul írassék fel, hanem latinul is, mint az ország akkori hivatalos nyelve, valamint görög nyelven, amelyet Jeruzsálem utcáin beszéltek, akár csak Rómában, Alexandriában és Athénban. (Ján. 19:20) Az Apostolok Cselekedetei 9:29 igazolja, hogy Pál a Jeruzsálemben élő hellenistáknak, vagyis a görög nyelvet beszélő zsidóknak prédikálta az Evangéliumot. (...) Abban az időben Róma a hatodik világhatalom volt, miután már sok évvel korábban leigázták a görögöket; mindazáltal a rómaiakat meghódította}} | {{raw:data:p|c|Jézus és apostolai napjaiban a görög nyelv a Római Birodalom nemzetközi nyelve volt. Ezt a tényt a Biblia is igazolja. Amikor Jézust fára feszítették szükség volt, hogy a feje felé helyezett felirat ne csak a zsidó köznép nyelvén héberül vagy arámul írassék fel, hanem latinul is, mint az ország akkori hivatalos nyelve, valamint görög nyelven, amelyet Jeruzsálem utcáin beszéltek, akár csak Rómában, Alexandriában és Athénban. (Ján. 19:20) Az Apostolok Cselekedetei 9:29 igazolja, hogy Pál a Jeruzsálemben élő hellenistáknak, vagyis a görög nyelvet beszélő zsidóknak prédikálta az Evangéliumot. (...) Abban az időben Róma a hatodik világhatalom volt, miután már sok évvel korábban leigázták a görögöket; mindazáltal a rómaiakat meghódította}} | ||
A lap 2021. április 13., 13:04-kori változata
A lap korrektúrázva van
33
BIBLIAI NYELVEK: GÖRÖG
szónok, történész, filozófus és tudós élt, akik mind az attik nyelvjárást használták.
Kr.e. 330-tól Kr.u. 330-ig volt a görög koiné vagy közös nyelvjárás időszaka. Ennek kialakulása főleg Nagy Sándor katonai hadjáratainak tulajdonítható. Görög hadserege, Görögország minden részéből származó katonákból tevődött össze, akik különböző görög nyelvjárásokat beszéltek. A különböző nyelvjárások közös keveredése által épült ki és került használatba a közös nyelvjárás, amelyben a különbözők mindegyikéből volt valami. Nagy Sándor meghódította Egyiptomot és Ázsiát egész Indiáig, a görög nyelvet és kultúrát elterjesztve ezen a hatalmas területen. A Nagy Sándor által alapított egyiptomi Alexandria, görög nyelvű volt, ott még a zsidók is görögül beszéltek. Idővel az Alexandriai és Egyiptomi görög nyelvű zsidók nem tudták olvasni a Héber Iratokat. Szerencsére Kr.e. a 280. év körül elkezdték a Héber Iratok görögre fordítását. Ezen változat, amelyet a Krisztus előtti első században fejeztek be, Septuaginta néven vált ismertté. Figyelembe véve a görög koiné fontosságának növekedését, ez létszükségletet töltött be. Még a Palesztinai zsidók is a görög kultúra hatása alá kerültek.
Jézus és apostolai napjaiban a görög nyelv a Római Birodalom nemzetközi nyelve volt. Ezt a tényt a Biblia is igazolja. Amikor Jézust fára feszítették szükség volt, hogy a feje felé helyezett felirat ne csak a zsidó köznép nyelvén héberül vagy arámul írassék fel, hanem latinul is, mint az ország akkori hivatalos nyelve, valamint görög nyelven, amelyet Jeruzsálem utcáin beszéltek, akár csak Rómában, Alexandriában és Athénban. (Ján. 19:20) Az Apostolok Cselekedetei 9:29 igazolja, hogy Pál a Jeruzsálemben élő hellenistáknak, vagyis a görög nyelvet beszélő zsidóknak prédikálta az Evangéliumot. (...) Abban az időben Róma a hatodik világhatalom volt, miután már sok évvel korábban leigázták a görögöket; mindazáltal a rómaiakat meghódította
