Oldal:Az-ő-nyája-rész-1-2-Gyermekek-rész-1-2-Egység-a-cselekedetben-1938.pdf/17

{raw:data:ai|2|146||}

{{{1}}}

{{{2}}}

{{raw:data:p|31|30-32|id=q16|Annak is bizonyos jelentősége van, hogy éppen en­nek a „huszadik esztendőnek“ a végén a Jehova temp­lomáról és királyi házáról szóló kérdés, valamint hogy ki tartozik ahhoz s mi ezek kötelessége és felelőssége lett megtárgyalva s erről egy közlemény Az őrtorony számára előkészítve, amely közlemény közvetlenül e tanulmány megjelenése előtt lett kiadva.. Az is bizo­nyosnak látszik, hogy amiképpen Salamon a „tizenhárom esztendő“ folyamán a királyi palotáját és a tör­vényszéki épületet a Libánon erdőhöz hasonlóan fel­építette, úgy ismerteti Jehova nagy királyi Bírája, Krisz­tus Jézus az 1925-től számított 13 esztendő folyamán ítéleteit, beleértve, a ,szentély megtisztítását‘, valamint a szolgálati szervezet és szolgálati munka berendezését is. Az egyes csoportok egyénisége megszűnt, s Jehova akarata és kegyelme folytán a Társulat elfoglalta az őt megillető helyet Jehova teokratikus kormányzatában. A (elkentek egysége s a társaikkal való harmonikus együttműködés most létrejön, mint soha azelőtt. Ebben a „huszadik esztendőben“ tárta fel Az Őrtorony az irásbizonyitékokat, hogy kik tartoznak a királyi házhoz és kik a “nagy sokasághoz“ s hogy milyen viszonyban állanak egymással és az Orral. A Watchtower 1937 má­jusi számában be lett jelentve, hogy a képességgel meg­áldott Jonadábok a csoportok szolgálati szervezete szá­mára megválaszthatok. Az őrtorony 1937 augusztus 15-i [angol] kiadása [magyarban 1938 januári kiadás] egy cikket közöl „Társak" címen, amelyben a „kicsiny nyájnak“ és a „nagy sokaságnak“ egymáshoz való vi­szonya fel lett tárva. A „huszadik esztendő" vége, Kr.e.1015, [amely huszadik év 1938-nak felel meg] a betelje­sedésnél 1938 április 2-re esik. Az emlékvacsora 1938ban április 15en lett megünnepelve. Az Örtorony 1938 március 1 és 15-i [angol] kiadása [magyarban szintén a márciusi szám] egy cikket közölt az emlékünnepről, amelyben világosan ki lett mutatva, hogy ki vegyen részt, valamint azt a cikket is [magyarban ez a szep­temberi számban jelent meg], amelyben világosan ki lett mutatva a felkentek és a nagy sokaság közötti különbség. így a „húsz-esztendős“-párhuzam véget ér, amit először akkor ismertük fel, amidőn ezt a cikket előkészítettük a kiadásra.

³² Amint az az Úr kegyelme és vezetése alatt már előre elő lett készítve, 1938 április 9-én megkezdődött a nagy nemzetközi bizonyságtevő-időszak. „Társak“ címmel s ez idő alatt’különösen a Gazdagság és Ellen­ségek című könyvek s velük a Gyógyulás füzet lett szé­les körben elterjesztve. Szintén a Vigasz című folyó­irat előtérbe lépett ez időszak folyamán. Teljesen nyil­vánvaló, hogy az Úr vezeti a népét s hogy a teokratikus kormányzata tevékenykedik és a teljes hatalom az ő kezében van a látható szervezetét illetőleg. Az Urat szeretők mindenki alkalmazkodni fog és elfoglalja az őt megillető helyet?

Munkások

³³ Salamon a „húsz-esztendős" építkezés alatt nemzsi­dó vagy külföldi munkásokat alkalmazott. Ezek világo­san a Jonadáboknak vagy nemfelkenteknek látszanak megfelelni, akik most a szolgálati munkában részt vesz­nek. E helyen hasznos és érdekes lesznek megvizsgál­nunk a Szentírás errevonatkozó bizonyságát: „Es elkül­dött Salamon király és elhozatta Hírámot Tirusból [ez nem Kiránt király volt, hanem egy özvegy asszony fia].Ez egy özvegy asszonynak volt a fia a Nafthali nemzet­ségéből; az ö atyja pedig Tírusbeli [külföldi] rézmives ember volt; és ez teljes volt bölcseséggel, értelemmel és tudománnyal, hogy tudna csinálni mindenféle mivet

Felelős J. J. Detrich ml., Praha-Vysocany, Podvini 184. — R. Bfezina Praha, nyomása.