„Oldal:Az-ő-háboruja-3-4-rész-1938.pdf/12” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
(→Korrektúrázva) |
(→Korrektúrázva) |
||
Oldal (be lesz illesztve): | Oldal (be lesz illesztve): | ||
3. sor: | 3. sor: | ||
{{raw:data:p|c|annyian együtt kell álljanak az Úr Jézus Krisztusban és egymást teljesen támogatniuk kell. Még a felkentek is csak akkor képesek megérteni ezeket az erősítésükre | {{raw:data:p|c|annyian együtt kell álljanak az Úr Jézus Krisztusban és egymást teljesen támogatniuk kell. Még a felkentek is csak akkor képesek megérteni ezeket az erősítésükre | ||
feljegyzett dolgokat, ha tanulmányoznak, hogy magukat elfogadhatókká tegyék Isten előtt, illetve tanulmányozzák Isten Igéjét és annak kinyilatkoztatásait, amelyeket most nyújt az őt szeretők és szolgálók megvilágosítására és erősítésére. Az itt a csatáról — vagyis Isten csatájáról — feljegyzett prófétai kép mostan nagyon megvigasztalja Isten népét, megerősíti s a reménységét megeleveníti.}} | feljegyzett dolgokat, ha tanulmányoznak, hogy magukat elfogadhatókká tegyék Isten előtt, illetve tanulmányozzák Isten Igéjét és annak kinyilatkoztatásait, amelyeket most nyújt az őt szeretők és szolgálók megvilágosítására és erősítésére. Az itt a csatáról — vagyis Isten csatájáról — feljegyzett prófétai kép mostan nagyon megvigasztalja Isten népét, megerősíti s a reménységét megeleveníti.}} | ||
− | {{raw:data:p|14|14|Jehova így felelt Jósafát imájára, midőn szolgája, Jaháziel által a néphez szólott „Álljatok veszteg és lássátok Jehova szabadítását rajtatok!" Jehova minden tekintetben megtartotta a nekik adott ígéretét. Most tehát ott állottak és szemlélték, hogyan morzsolja fel egymást az ellenség. A prófétai képnek e része arra figyelmezteti Isten felkent népét, amely most szemben találja magát az egyesült ellenséggel, hogy | + | {{raw:data:p|14|14|Jehova így felelt Jósafát imájára, midőn szolgája, Jaháziel által a néphez szólott „Álljatok veszteg és lássátok Jehova szabadítását rajtatok!" Jehova minden tekintetben megtartotta a nekik adott ígéretét. Most tehát ott állottak és szemlélték, hogyan morzsolja fel egymást az ellenség. A prófétai képnek e része arra figyelmezteti Isten felkent népét, amely most szemben találja magát az egyesült ellenséggel, hogy 'ne féljen, se meg ne rettenjen az ellenség nagy tömegétől', amely az Ördög szellemétől van eltelve és minden oldalról Isten népe ellen nyomul. Isten népének minden tagja tartsa elméjében, hogy a közeledő ,harc nem a tiétek, hanem Istené'... „Nem kell néktek harcolnotok [ebben a harcban], ... álljatok ellent, és lássátok Jehova szabadítását rajtatok." Jehova e szavai most teljes bizalmat és bátorságot nyújt a templomsereg minden tagjának és társaiknak, akik hűségesen és állhatatosan kitartanak Isten szervezetén belül. Ne énekelje tehát hangosan minden ilyen még a győzelem előtt Jehova dicsőségét?}} |
{{raw:data:p|15|15-17| A csatának vége volt, és a Júdabeliek hozzá láttak a hatás megállapításához. Elmentek azért az őrtoronyhoz a pusztába, amelyből jobb áttekintést nyerhettek: „A Júda népe pedig elment Mispába a puszta felé [a pusztában lévő őrtoronyhoz; angol Biblia], és mikor a sokaság felé fordultak: ímé csak elesett holttestek voltak a földön, és senki sem menekült meg." — Krón. II. 20:24.}} | {{raw:data:p|15|15-17| A csatának vége volt, és a Júdabeliek hozzá láttak a hatás megállapításához. Elmentek azért az őrtoronyhoz a pusztába, amelyből jobb áttekintést nyerhettek: „A Júda népe pedig elment Mispába a puszta felé [a pusztában lévő őrtoronyhoz; angol Biblia], és mikor a sokaság felé fordultak: ímé csak elesett holttestek voltak a földön, és senki sem menekült meg." — Krón. II. 20:24.}} | ||
{{raw:data:p|16|15-17|Ez egy további biztosíték a felkenteknek, hogy közülük egyesek átvitetnek Armageddonon s azután életben maradnak a földön. Miután a vallásoskodók teljes megsemmisítését előidéző e nagy csata megkezdődött, az az Ördög egész szervezetének a pusztulását fogja végrehajtani. A Júdabeliek felmentek az „őrtoronyhoz" — kétségkívül a Jéruel pusztájában lévő toronyhoz — s ott meglátták a csata eredményét, illetve a „hallatlan dolog" következményét, melyet Jehova az ő védelmükre és szabadításukra, valamint a nagy, neve igazolására okozott. Az „őrtoronyra" való hivatkozás nem tereli a figyelmet az Őrtorony-Társulatra, sem az ezt a nevet viselő folyóiratra, hanem azt a tényt hangsúlyozza, hogy az életben maradó hátramaradottak és társaik Armageddonkor látni fogják Jehova nagy és csodálatos aktusát, amelyet Kirsztus Jézus által hajt végre, s akkor végig kell nézzék, hogyan semmisítik meg egymást az ellenségek. Mivel ők az „őrtoronyban" vannak, illetve Isten kegyelmének a felemelt állapotában és a kár elleni biztonságban, végig nézik az Úr teljes győzelmét az ő neve igazolására. Mindazáltal már most is igaz, hogy Az őrtorony és Társulat hasonló iratai Jehova népének hitáltal bepillantást nyújtanak az eljövendő harcba és annak kimenetelébe.}} | {{raw:data:p|16|15-17|Ez egy további biztosíték a felkenteknek, hogy közülük egyesek átvitetnek Armageddonon s azután életben maradnak a földön. Miután a vallásoskodók teljes megsemmisítését előidéző e nagy csata megkezdődött, az az Ördög egész szervezetének a pusztulását fogja végrehajtani. A Júdabeliek felmentek az „őrtoronyhoz" — kétségkívül a Jéruel pusztájában lévő toronyhoz — s ott meglátták a csata eredményét, illetve a „hallatlan dolog" következményét, melyet Jehova az ő védelmükre és szabadításukra, valamint a nagy, neve igazolására okozott. Az „őrtoronyra" való hivatkozás nem tereli a figyelmet az Őrtorony-Társulatra, sem az ezt a nevet viselő folyóiratra, hanem azt a tényt hangsúlyozza, hogy az életben maradó hátramaradottak és társaik Armageddonkor látni fogják Jehova nagy és csodálatos aktusát, amelyet Kirsztus Jézus által hajt végre, s akkor végig kell nézzék, hogyan semmisítik meg egymást az ellenségek. Mivel ők az „őrtoronyban" vannak, illetve Isten kegyelmének a felemelt állapotában és a kár elleni biztonságban, végig nézik az Úr teljes győzelmét az ő neve igazolására. Mindazáltal már most is igaz, hogy Az őrtorony és Társulat hasonló iratai Jehova népének hitáltal bepillantást nyújtanak az eljövendő harcba és annak kimenetelébe.}} | ||
− | {{raw:data:p|17| | + | {{raw:data:p|17|15-17|A Júdabeliek útban voltak és útközben énekeltek; most pedig elérték a hadszíntért, és csendben szemlélték az Isten által szerzett szabadulásukat. A csata véget ért és a megsemmisítő munka teljeségre jutott. Kétségtelenül hallották a csata zaját, most pedig megszűnt az, mivel az öldöklés befejezést nyert. Feltehető, hogy Jósafát őrállókat küldött előre, hogy az ellenség mozdulatait megfigyeljék, s ezek az őrállók nyilván látták a csata előmenetelét és jelentették annak egyes részleteit |
− | parancsnokuknak, Jósafátnak. Jehova vezette a harcot; hiszen a harc Istené; és a prófétája szavaival meghívja a népét, hogy nézze végig a végzett pusztítást. Figyeljük meg a következő, Armageddonra vonatkozó szavakat: „Jöjjetek, lássátok Jehova tetteit, aki pusztaságokat szerez a földön! Hadakat | + | parancsnokuknak, Jósafátnak. Jehova vezette a harcot; hiszen a harc Istené; és a prófétája szavaival meghívja a népét, hogy nézze végig a végzett pusztítást. Figyeljük meg a következő, Armageddonra vonatkozó szavakat: „Jöjjetek, lássátok Jehova tetteit, aki pusztaságokat szerez a földön! Hadakat némít el a föld széléig; ívet}}| |
− | {{raw:data:p|c|tőn, kopját [a Moáb, Ammon és a Seir hegyén lakozókét] ront, hadi szekereket [Sátán egész szervezetét, vagyis a régen feljegyzett bírói ítélettel elítélt egész, szervezetet] éget el tűzben." Ezért mondja Jehova az egész teremtett világnak „Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön." És Isten népe így felel: „A Seregek Jehovája velünk van, Jákob Istene a mi várunk." (46. zsoltár 9—12) Ily módon jelenti be Jehova előre, hogy mit látnak hűségesei Armageddonkor, ha annak vége lesz: „ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezús messze földön minden főt. „Akkor" néped biztosan teljes készséggel lesz a hatalmad napján, a szentség szépségében." {angol Biblia) Ha a hűségesek meglátják a nagy csata eredményét, | + | {{raw:data:p|c|tőn, kopját [a Moáb, Ammon és a Seir hegyén lakozókét] ront, hadi szekereket [Sátán egész szervezetét, vagyis a régen feljegyzett bírói ítélettel elítélt egész, szervezetet] éget el tűzben." Ezért mondja Jehova az egész teremtett világnak „Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön." És Isten népe így felel: „A Seregek Jehovája velünk van, Jákob Istene a mi várunk." (46. zsoltár 9—12) Ily módon jelenti be Jehova előre, hogy mit látnak hűségesei Armageddonkor, ha annak vége lesz: „ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezús messze földön minden főt. „Akkor" néped biztosan teljes készséggel lesz a hatalmad napján, a szentség szépségében." {angol Biblia) Ha a hűségesek meglátják a nagy csata eredményét, örömmel fogják dicsőíteni Jehovát és Királyát. Amiképpen Jehova a Júda ellen felvonuló egyesült haderő megsemmisítését felidézte, úgy fogja felidézni Armageddonban Sátán bandáinak a megsemmisítését is. Erről mondja: „És azon a napon Jehovától levágatnak a föld egyik végétől fogva a föld másik végéig; nem sirattatnak meg, össze sem hordatnak és el sem temettetnek, olyanok lesznek a föld színén, mint a ganéj."— Jeremiás 25:33.}} |
{{raw:data:p|18|18-20| Isten megparancsolta szövetséges népének szolgája, Jaháziel által, hogy csendben maradjon és lássa az Úr szabadítását, és csendben állottak az őrtoronynál és végig nézték az Úr által rendezett vérfürdőt, amely a népe megszabadításának a következménye volt. Jehova harcolt érdekükben s ők megmenekültek. Éppen úgy fog Jehova Armageddonban népéért harcolni, népét megszabadítja és biztonságba helyezi.}} | {{raw:data:p|18|18-20| Isten megparancsolta szövetséges népének szolgája, Jaháziel által, hogy csendben maradjon és lássa az Úr szabadítását, és csendben állottak az őrtoronynál és végig nézték az Úr által rendezett vérfürdőt, amely a népe megszabadításának a következménye volt. Jehova harcolt érdekükben s ők megmenekültek. Éppen úgy fog Jehova Armageddonban népéért harcolni, népét megszabadítja és biztonságba helyezi.}} | ||
{{raw:data:p|19|18-20|A fenti jövendölés előképe annak, ami a mindenható Isten nagy napjának a csatájában lejátszódik. Bemutatja, hogy mily rettenetes látványt nyújt a túlélők szemeinek, akiket Isten a rettenetes csatán keresztül viszi, illetve a maradéknak és a nagysokaságnak, s ezek között kétségkívül sokan lesznek a hű próféták közül, akik ezeket a dolgokat feljegyezték. Az ellenség számára nem lesz menekülés, mintahogy a Moábiták és Ammoniták sem menekülhettek meg, amint írva van: „Nem volt menekülés." (Krónika II. 20:24; az angol B. széljegyzete szerint.) összhangban azzal a prófétai képpel, Armageddon eredménye a következő szavakkal van leírva: „És nincs hová futniuk a pásztoroknak és menekülniük a nyáj vezéreinek [vagyis a fejbolintó Jánosoknak, politikusoknak, kereskedelmi óriásoknak és hasonló másoknak]." — Jeremiás 25:35.}} | {{raw:data:p|19|18-20|A fenti jövendölés előképe annak, ami a mindenható Isten nagy napjának a csatájában lejátszódik. Bemutatja, hogy mily rettenetes látványt nyújt a túlélők szemeinek, akiket Isten a rettenetes csatán keresztül viszi, illetve a maradéknak és a nagysokaságnak, s ezek között kétségkívül sokan lesznek a hű próféták közül, akik ezeket a dolgokat feljegyezték. Az ellenség számára nem lesz menekülés, mintahogy a Moábiták és Ammoniták sem menekülhettek meg, amint írva van: „Nem volt menekülés." (Krónika II. 20:24; az angol B. széljegyzete szerint.) összhangban azzal a prófétai képpel, Armageddon eredménye a következő szavakkal van leírva: „És nincs hová futniuk a pásztoroknak és menekülniük a nyáj vezéreinek [vagyis a fejbolintó Jánosoknak, politikusoknak, kereskedelmi óriásoknak és hasonló másoknak]." — Jeremiás 25:35.}} | ||
− | {{raw:data:p|20| | + | {{raw:data:p|20|18-20|A mindenható Isten nagy napja csatájának az előmenetelét tovább vázolván, mondja az Úr: „És megfogatott a fenevad [most már lovas nélkül, mivel a vén |
szajha, a vallásos társaság lerakatott] és vele együtt a hamis próféta, aki a csodákat tette ő előtte, amelyekkel elhitette azokat, akik a fenevad bélyegét felvették, s akik imádták annak képét; ők ketten elevenem a kénkővel égő tüzes tóba vettettek: A többiek pedig [az emberek, beleértve a nácikat, fasisztákat, kommunistákat és hasonlókat] megölettek a lovon ülő [Krisztus Jézus, az ítéletvégrehajtó és Jehova igazolója] kardjával, amely az ő szájából jő ki; és a madarak mind megelégedtek azoknak húsával." (Jelenések 19:20, 21) Ezután következik magának az Ördögnek a pusztulása, miután a szervezete ott megsemmisíttetett a ,belsejéből származó tűzzel, a mi egész szervezetét 'megemészti'. — Ezék. 28:18.}} | szajha, a vallásos társaság lerakatott] és vele együtt a hamis próféta, aki a csodákat tette ő előtte, amelyekkel elhitette azokat, akik a fenevad bélyegét felvették, s akik imádták annak képét; ők ketten elevenem a kénkővel égő tüzes tóba vettettek: A többiek pedig [az emberek, beleértve a nácikat, fasisztákat, kommunistákat és hasonlókat] megölettek a lovon ülő [Krisztus Jézus, az ítéletvégrehajtó és Jehova igazolója] kardjával, amely az ő szájából jő ki; és a madarak mind megelégedtek azoknak húsával." (Jelenések 19:20, 21) Ezután következik magának az Ördögnek a pusztulása, miután a szervezete ott megsemmisíttetett a ,belsejéből származó tűzzel, a mi egész szervezetét 'megemészti'. — Ezék. 28:18.}} | ||
{{raw:data:p|21|21-22|Júda ellenségei fosztokatók voltak. Ezek betörtek az ígéret földjére, hogy kifosszák Jehova népét; Jehova azonban visszafordította a lándzsát és elvette tőlük a zsákmányt: „Akkor elment Jósafát és az ő népe, hogy azoknak jószágait megzsákmányolják, és találtak náluk temérdek gazdagságot és a holttesteken drága szép ruhákat, melyeket lefosztottak róluk, oly sokat, hogy alig vihették el, és harmadnapig kapdosták a zsákmányt, mert felette igen sok volt." — Krónika II. 20:25.}} | {{raw:data:p|21|21-22|Júda ellenségei fosztokatók voltak. Ezek betörtek az ígéret földjére, hogy kifosszák Jehova népét; Jehova azonban visszafordította a lándzsát és elvette tőlük a zsákmányt: „Akkor elment Jósafát és az ő népe, hogy azoknak jószágait megzsákmányolják, és találtak náluk temérdek gazdagságot és a holttesteken drága szép ruhákat, melyeket lefosztottak róluk, oly sokat, hogy alig vihették el, és harmadnapig kapdosták a zsákmányt, mert felette igen sok volt." — Krónika II. 20:25.}} | ||
{{raw:data:p|22|21-22|Sátán és cinkostársai most a legvégsőkig ragaszkodnak Jehova népének a megsemmisítéséhez; azonban}}}} | {{raw:data:p|22|21-22|Sátán és cinkostársai most a legvégsőkig ragaszkodnak Jehova népének a megsemmisítéséhez; azonban}}}} |
A lap jelenlegi, 2024. február 28., 19:00-kori változata
A lap korrektúrázva van
204
annyian együtt kell álljanak az Úr Jézus Krisztusban és egymást teljesen támogatniuk kell. Még a felkentek is csak akkor képesek megérteni ezeket az erősítésükre
feljegyzett dolgokat, ha tanulmányoznak, hogy magukat elfogadhatókká tegyék Isten előtt, illetve tanulmányozzák Isten Igéjét és annak kinyilatkoztatásait, amelyeket most nyújt az őt szeretők és szolgálók megvilágosítására és erősítésére. Az itt a csatáról — vagyis Isten csatájáról — feljegyzett prófétai kép mostan nagyon megvigasztalja Isten népét, megerősíti s a reménységét megeleveníti.
14 Jehova így felelt Jósafát imájára, midőn szolgája, Jaháziel által a néphez szólott „Álljatok veszteg és lássátok Jehova szabadítását rajtatok!" Jehova minden tekintetben megtartotta a nekik adott ígéretét. Most tehát ott állottak és szemlélték, hogyan morzsolja fel egymást az ellenség. A prófétai képnek e része arra figyelmezteti Isten felkent népét, amely most szemben találja magát az egyesült ellenséggel, hogy 'ne féljen, se meg ne rettenjen az ellenség nagy tömegétől', amely az Ördög szellemétől van eltelve és minden oldalról Isten népe ellen nyomul. Isten népének minden tagja tartsa elméjében, hogy a közeledő ,harc nem a tiétek, hanem Istené'... „Nem kell néktek harcolnotok [ebben a harcban], ... álljatok ellent, és lássátok Jehova szabadítását rajtatok." Jehova e szavai most teljes bizalmat és bátorságot nyújt a templomsereg minden tagjának és társaiknak, akik hűségesen és állhatatosan kitartanak Isten szervezetén belül. Ne énekelje tehát hangosan minden ilyen még a győzelem előtt Jehova dicsőségét?
15 A csatának vége volt, és a Júdabeliek hozzá láttak a hatás megállapításához. Elmentek azért az őrtoronyhoz a pusztába, amelyből jobb áttekintést nyerhettek: „A Júda népe pedig elment Mispába a puszta felé [a pusztában lévő őrtoronyhoz; angol Biblia], és mikor a sokaság felé fordultak: ímé csak elesett holttestek voltak a földön, és senki sem menekült meg." — Krón. II. 20:24.
16 Ez egy további biztosíték a felkenteknek, hogy közülük egyesek átvitetnek Armageddonon s azután életben maradnak a földön. Miután a vallásoskodók teljes megsemmisítését előidéző e nagy csata megkezdődött, az az Ördög egész szervezetének a pusztulását fogja végrehajtani. A Júdabeliek felmentek az „őrtoronyhoz" — kétségkívül a Jéruel pusztájában lévő toronyhoz — s ott meglátták a csata eredményét, illetve a „hallatlan dolog" következményét, melyet Jehova az ő védelmükre és szabadításukra, valamint a nagy, neve igazolására okozott. Az „őrtoronyra" való hivatkozás nem tereli a figyelmet az Őrtorony-Társulatra, sem az ezt a nevet viselő folyóiratra, hanem azt a tényt hangsúlyozza, hogy az életben maradó hátramaradottak és társaik Armageddonkor látni fogják Jehova nagy és csodálatos aktusát, amelyet Kirsztus Jézus által hajt végre, s akkor végig kell nézzék, hogyan semmisítik meg egymást az ellenségek. Mivel ők az „őrtoronyban" vannak, illetve Isten kegyelmének a felemelt állapotában és a kár elleni biztonságban, végig nézik az Úr teljes győzelmét az ő neve igazolására. Mindazáltal már most is igaz, hogy Az őrtorony és Társulat hasonló iratai Jehova népének hitáltal bepillantást nyújtanak az eljövendő harcba és annak kimenetelébe.
17 A Júdabeliek útban voltak és útközben énekeltek; most pedig elérték a hadszíntért, és csendben szemlélték az Isten által szerzett szabadulásukat. A csata véget ért és a megsemmisítő munka teljeségre jutott. Kétségtelenül hallották a csata zaját, most pedig megszűnt az, mivel az öldöklés befejezést nyert. Feltehető, hogy Jósafát őrállókat küldött előre, hogy az ellenség mozdulatait megfigyeljék, s ezek az őrállók nyilván látták a csata előmenetelét és jelentették annak egyes részleteit
parancsnokuknak, Jósafátnak. Jehova vezette a harcot; hiszen a harc Istené; és a prófétája szavaival meghívja a népét, hogy nézze végig a végzett pusztítást. Figyeljük meg a következő, Armageddonra vonatkozó szavakat: „Jöjjetek, lássátok Jehova tetteit, aki pusztaságokat szerez a földön! Hadakat némít el a föld széléig; ívet
tőn, kopját [a Moáb, Ammon és a Seir hegyén lakozókét] ront, hadi szekereket [Sátán egész szervezetét, vagyis a régen feljegyzett bírói ítélettel elítélt egész, szervezetet] éget el tűzben." Ezért mondja Jehova az egész teremtett világnak „Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön." És Isten népe így felel: „A Seregek Jehovája velünk van, Jákob Istene a mi várunk." (46. zsoltár 9—12) Ily módon jelenti be Jehova előre, hogy mit látnak hűségesei Armageddonkor, ha annak vége lesz: „ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezús messze földön minden főt. „Akkor" néped biztosan teljes készséggel lesz a hatalmad napján, a szentség szépségében." {angol Biblia) Ha a hűségesek meglátják a nagy csata eredményét, örömmel fogják dicsőíteni Jehovát és Királyát. Amiképpen Jehova a Júda ellen felvonuló egyesült haderő megsemmisítését felidézte, úgy fogja felidézni Armageddonban Sátán bandáinak a megsemmisítését is. Erről mondja: „És azon a napon Jehovától levágatnak a föld egyik végétől fogva a föld másik végéig; nem sirattatnak meg, össze sem hordatnak és el sem temettetnek, olyanok lesznek a föld színén, mint a ganéj."— Jeremiás 25:33.
18 Isten megparancsolta szövetséges népének szolgája, Jaháziel által, hogy csendben maradjon és lássa az Úr szabadítását, és csendben állottak az őrtoronynál és végig nézték az Úr által rendezett vérfürdőt, amely a népe megszabadításának a következménye volt. Jehova harcolt érdekükben s ők megmenekültek. Éppen úgy fog Jehova Armageddonban népéért harcolni, népét megszabadítja és biztonságba helyezi.
19 A fenti jövendölés előképe annak, ami a mindenható Isten nagy napjának a csatájában lejátszódik. Bemutatja, hogy mily rettenetes látványt nyújt a túlélők szemeinek, akiket Isten a rettenetes csatán keresztül viszi, illetve a maradéknak és a nagysokaságnak, s ezek között kétségkívül sokan lesznek a hű próféták közül, akik ezeket a dolgokat feljegyezték. Az ellenség számára nem lesz menekülés, mintahogy a Moábiták és Ammoniták sem menekülhettek meg, amint írva van: „Nem volt menekülés." (Krónika II. 20:24; az angol B. széljegyzete szerint.) összhangban azzal a prófétai képpel, Armageddon eredménye a következő szavakkal van leírva: „És nincs hová futniuk a pásztoroknak és menekülniük a nyáj vezéreinek [vagyis a fejbolintó Jánosoknak, politikusoknak, kereskedelmi óriásoknak és hasonló másoknak]." — Jeremiás 25:35.
20 A mindenható Isten nagy napja csatájának az előmenetelét tovább vázolván, mondja az Úr: „És megfogatott a fenevad [most már lovas nélkül, mivel a vén
szajha, a vallásos társaság lerakatott] és vele együtt a hamis próféta, aki a csodákat tette ő előtte, amelyekkel elhitette azokat, akik a fenevad bélyegét felvették, s akik imádták annak képét; ők ketten elevenem a kénkővel égő tüzes tóba vettettek: A többiek pedig [az emberek, beleértve a nácikat, fasisztákat, kommunistákat és hasonlókat] megölettek a lovon ülő [Krisztus Jézus, az ítéletvégrehajtó és Jehova igazolója] kardjával, amely az ő szájából jő ki; és a madarak mind megelégedtek azoknak húsával." (Jelenések 19:20, 21) Ezután következik magának az Ördögnek a pusztulása, miután a szervezete ott megsemmisíttetett a ,belsejéből származó tűzzel, a mi egész szervezetét 'megemészti'. — Ezék. 28:18.
21 Júda ellenségei fosztokatók voltak. Ezek betörtek az ígéret földjére, hogy kifosszák Jehova népét; Jehova azonban visszafordította a lándzsát és elvette tőlük a zsákmányt: „Akkor elment Jósafát és az ő népe, hogy azoknak jószágait megzsákmányolják, és találtak náluk temérdek gazdagságot és a holttesteken drága szép ruhákat, melyeket lefosztottak róluk, oly sokat, hogy alig vihették el, és harmadnapig kapdosták a zsákmányt, mert felette igen sok volt." — Krónika II. 20:25.
22 Sátán és cinkostársai most a legvégsőkig ragaszkodnak Jehova népének a megsemmisítéséhez; azonban