{{raw:data:c|
Aggodalom ” A prófétai kép vagy dráma e részén a helyzet nagyon feszült volt, és nagy aggodalom fogta el az egész ott összegyűlt népet. Jósafát befejezte az imáját. „És a Júdabeliek mindnyájan Jehova előtt állottak, gyerme keikkel, feleségeikkel és fiaikkal egyetemben.“ (Krón. II. 20 :13) Vájjon kapnak feleletet, amely az egész ott összegyűlt népnek bátorságot nyújt? Jósafát- imája egy egységes fohász volt Jehovához. Várakozásteljesen ál lott a nép, a templom keleti részén, az udvaron a szen tek szentélye arany kapuje előtt, és minden szem a szen tek szentélye felé volt irányítva, ahol Jehova lakott,
amennyiben ‘te reád [Jehova] néznek szemeink*. Aggo dalommal vártak, hogy meglássák, mit válaszol nekik az Űr. Ez valóban nagy szívszorongás ideje volt min denkire nézve. Hasonló képet nyújtott Márdokeus: Amidőn „mindent megtudott, ami történt“ a gonosztevő Hámán, Ézsau vagy Edom leszármazottja által, „Márdokeus“ megszaggatta ruháit, zsákba és hamuba öltözött;... és kiálta nagy és keserves kiáltással és eljött a király kapuja elé.'* Ez egy aggodalmas óra volt számára. (Lásd Eszter 4:1,2) Márdokeus ez állapotában mondott imájának az értelmét Isten világo san feltárta népe előtt 1931-ben. Ezek a képek a mara dék javára lettek szerezve. ■ al Visszatérve a Júdabeliek által szerzett prófétai képre: Ott állottak a templom előtt, tehát Jehova előtt „gyermekeikkel** [a legkisebbekkel] a férfiak „a felesé geikkel és fiaikkal egyetemben“, tehát a csecsemőikkel a karjaikon és a nagyobb gyermekeikkel. Ez egy magá val tehetetlen sereg volt. „A feleségeik“ gyengébbek voltak, mint a harcképes férfiak, és nagy aggodalommal. figyeltek és vártak az Úrra. Ezek nein az egyház női tagjait szemléltették, hanem az olyanokat, akik gyen gébbek az Úrban, mint mások, azonban mégis a Király ság előrelátható örököseihez tartoznak. (Péter I. 3 :7) „És fiaikkal“: ezek (botűszerint) a család „feuntartói“, a fiatalabbak, akik még kiskorúak voltak, akikre az atyák Izráelben támaszkodtak, hogy Izráel nevét fenntartsák. A Júdabeliek e megfé lemlített serege tudta, hogy az összeesküvő ellenség az ő megsemmisítésükre való elhatározással vonult fel. hogy többé ne emlegessék Izrael nevét. (83. zsoltár 5) A hivő jóakaraté emberek, akik most a földön tartóz kodnak és a felkentek mellett foglaltak állást, a való ságban „fenntartók“ vagy építők, akik — Isten kegyel me folytán az armageddoní nagy csatán keresztülvitet nek — Jehova Isten és Királya nevét a földön fenntart ják. Ezek az „idegenek“ s mégis azok társai, akik a templomsereghez tartoznak s most az Űr előtt állanak, s akik ellen most felvonul az egyesült ellenség, a keres kedelmi. politikai és vallásos elem, hogy pusztulásukat előidézzék. " A prófétai kép e ponton világosan vázolja Isten népének mostani helyzetét és. állapotát a földön. A Jó safát áltól elöárnyékolt Krisztus Jézussal, n nagyobb Jósafáttól most a felkentek összegyülekeztek a Sión hegyén. A „más juhokat“ az Űr most az ö aklyába gyűj ti, s ezek a maradék vagy a szellemi Izráeliták látják most ebben az aggasztó órában, hogyan nyomul fel ellenük a szövetkezett ellenség. Az 1938. év tanú bizonysága az ellenség felvonulásának, amely azzal az istentelen gonosz kívánsággal nyomul fel, hogy telje sen megrontsa azokat, akik Istent és Királyát szeretik és nekik szolgálnak Akik az Űr oldalán összegyűltek és neki szentelték magukat, mindannyian látják az ördögi hadsereg felvonulását. Tisztában lóvén azzal, hogy ön magukban képtelenek volnának feltartoztatni egy ily egyesült horda ellenséget, az Űr e hű szolgái Jehovához és Krisztus Jézushoz kiáltanak. A tcmplomscrcghez tar tozók biztosan mindannyian felismerik e nagy veszede lem idejét és a fenyegető helyzetet és azért megértik, hogy ez az az idő, midőn mindannyian szilárdan keil álljanak az Úrban és az igazságosság ügyében mindanynyian teljes egységben kell legyenek. Mindenkinek a szeme Jehova és Királya felé .van fordítva, s mindanynyian vállvetve és szilárd elhatározással mennek Isten szolgálatára, tudván, hogy egyedül és kizárólag Jehová tól és Királyától függnek. Bizonyára a most templomhoz tartozók mindannyian el kellett ismerjék, hogy c sereg ből valaki, aki a templomsereg egy más tagját megsér teni vagy megkárosítani próbálja, közvetlenül az Úr haragját vonná a saját fejére. A templomscrcg egyetlen tagjának sincs oka vagy mentsége arra, hogy a tem plomban lévő testvérei valamelyikével ellenséges vi szonyban éljen. Erre nincs semmi, ok, mert senki sem igazolható, ha a Krisztusban lévő testvérének kárt akar okozni, sem nem lehet ezt tudatlansággal kimenteni,