„Oldal:Ünnepek & Akik armageddont túlélni fogják 1936.djvu/16” változatai közötti eltérés

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
(Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:m|0|0|0|15|{{raw:data:ai|2|152|}}}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|30|29-33|amidőn ezekről értesült; de nem rendelkezett sem hittel, sem bátorsággal hogy c…”)
 
Oldal (be lesz illesztve):Oldal (be lesz illesztve):
1. sor: 1. sor:
 
{{raw:data:m|0|0|0|15|{{raw:data:ai|2|152|}}}}
 
{{raw:data:m|0|0|0|15|{{raw:data:ai|2|152|}}}}
 
{{raw:data:c|
 
{{raw:data:c|
{{raw:data:p|30|29-33|amidőn ezekről értesült; de nem rendelkezett sem
+
{{raw:data:p|c|amidőn ezekről értesült; de nem rendelkezett sem hittel, sem bátorsággal hogy cselekedni tudott volna, habár tudta, hogy csak Jeremiás adott neki józan tanácsot. Újból felmerült a gyávasága és emberektől való félelme, amidőn így szólt Jeremiáshoz: „Senki se tudjon (senkinek se beszéld el) e szókról és nem halsz meg." (Jeremiás 38:24) Az uralkodótényezők nyilván az emberektől való félelem miatt kerülnek az ördög kelepcéjébe. Több kormánytisztséget viselő ember rokonszenvezik Jehova Isten szervezetével és szívesen is venne részt áldásaiban, de félelmük következtében az Isten ellenségei oldalán maradnak. Armageddonkor mitsem használ az eltitkolt rokonszenv vagy barátságos érzelem. Csak úgy lehet az Úr védelmében részesülni, ha Jehova mellé állunk.
hittel, sem bátorsággal hogy cselekedni tudott
+
{{raw:data:p|33|29-33| A papság és a vezető politikusok mindenkire irigykednek, aki valamily befolyást tud, vagy látszik gyakorolni az uralkodókra. Ha ezek az uralkodók Jehova bizonyságtevőit valamily pártfogásban részesítik, azzal a kisebb tényezők szembeszállnak. Erről Sedékiásnak is tudomása volt, s emberektől való félelmében így szólt Jeremiáshoz: „Ha meghallják a fejedelmek, hogy beszéltem veled és eljőnek hozzád és ezt mondják neked: Mondd meg csak nekünk, mit beszéltél a királynak, ne tagadj el abból tőlünk és nem ölünk meg téged, és mit monda néked a király? — Ezt mondd nekik: Alázatosan könyörgék a királynak, hogy ne vitessen vissza Jonatán házába, hogy meg ne haljak ott." (Jeremiás 38:25, 26) Így igyekeznek eltitkolni ma is az emberektől félő uralkodók, hogy komolyan figyelmükre méltatták Jehova bizonyságtevőinek közleményeit; tényleg és valóban azonban „remegnek a világra következő események láttán". — Lukács 21:26}}
volna, habár tudta, hogy csak Jeremiás adott ne¬
+
{{raw:data:p|34|Jeremiás napjaiban az álszentek tényleg hozzámentek és megkérdezték tőle, hogy mit beszélt a királlyal: „És a fejedelmek mind elmenének Jeremiáshoz és megkérdek őt és egészen úgy felele nekik, amint a király parancsolta vala; és hallgatással elmenének tőle, mert nem hallották vala a beszédet. És ott marada Jeremiás a tömlöc pitvarában mind a napig, amelyen bevevék Jeruzsálemet és ott vala, mikor bevevék Jeruzsálemet." (Jeremiás 38:27, 28) Jehova bizonyságtevői sem tartoznak mindent elbeszélni az ellenség előtt, amiről tudomásuk van, s nem kötelesek újabb alkalmat nyújtani az ellenségnek arra, hogy Isten országának érdekeiben kárt tehessen. Jeremiás válaszát tehát nem kell hazugságnak tekintenünk, miképpen Jehova bizonyságtevőinek a válaszát sem. Mert hiszen az ellenségnek semilyen tekintetben sem állott jogában tudomást szerezni arról, amiről ők egymással beszéltek és semmi káruk sem származott nekik abból, hogy Jeremiás nem közölte velük. Jeremiást tovább is a tömlöc pitvarában hagyták, illetve egészen Jeruzsálem elfoglalásáig hatósági ellenőrzés alatt maradt. Hasonlóképpen folytatják Jehova bizonyságtevőinek gyűlölését az álkereszténység nemzetei, mivel Jehova nevét hirdetik. Ezek a hatalmak újabb korlátok közé szorítják Jehova bizonyságtevőinek tevékenységét, s egészen Armageddon viadaláig így fogják folytatni. Sámsont is a börtönben tartották még azután is, miután}}|
ki józan tanácsot. Újból felmerült a gyávasága
+
{{raw:data:p|c|a haja újból megnőtt, ami ugyancsak erre mutat. — Bírák 16 : 22, 25}}
és emberektől való félelme, amidőn így szólt Je¬
+
{{raw:data:p|35|35-36| Nabukodonozor, Babilónia királya újból ostrom alá fogta Jeruzsálemet, s Jeremiás még akkor is a városban tartózkodott. (Jeremiás 39:11, 12) Ez előre mutatja, amit Jehova, Jézus Krisztus útján angyalainak rendelt hogyan oltalmazzák a maradékot és mit tegyenek vele Armageddon után. Ez nyilván arra mutat, hogy Jehova, Jézus Krisztus útján rendeli a maradék megőrzősét Armageddon alatt, s azután újabb igénybevételét a szolgálatban. Nabukodonozor nyilván értesült Jeremiásnak azon jövendöléséről, hogy a babiloni király győzni fog s arról is, hogy azt tanácsolta Sedékiás királynak, hogy tartsa meg a babiloni királynak tett fogadalmát. Ez mindenesetre arra mutat, hogy Jeremiás hűsége Jehova tetszésével és az ő megbízottjának is a tetszésével találkozott. Az Úr Jézus, Jehova legfőbb tisztviselője természetesen mindenről tudomással bír a hasonmási Jeremiás-osztály munkája felől, s hogy valóban híven és igazán képviseli-e az Urat s ez a tényállás újabbi bátorítást jelent a maradék számára hogy örömmel tovább hirdesse az ország evangéliumát; hiszen ezek immár régen a maradék bátorítására és reménységének fokozására jegyeztettek fel, s most ugyanezen okból nyilatkoztattak ki.}}
remiáshoz: „Senki se tudjon (senkinek se beszéld
+
{{raw:data:p|36|35-36|Jeremiás 39:4 szerint Sedékiás ebben az időben elmenekült Jeruzsálemből, viszont Jeremiást korlátozott helyzetben hagyta. Mire aztán Nabukodonozor seregeinek fővezére bizonyos embereket és babiloni fejedelmeket küldött Jeremiáshoz, hogy a tömlöcből elhozzák és Gedáliásnak adatta át, hogy vigye magával haza és lakjon a saját népe között. (Jeremiás 39:13, 14) Az álkereszténység tényezői soha senkit sem bocsátottak szabadon az Úréi közül, akiket fogságra vetettek. Ezeket a foglyokat Jehova megbízottai szabadítják ki. Nabukodonozor király tisztviselője — Jehova tisztviselőjét példázván — Jeremiáshoz ment, közölte vele, hogy Isten Jeruzsálem pusztulását és megbüntetését elhatározta, mivel a város az Úr ellen vétkezett. Azután szabadonbocsátotta Jeremiást s közölte vele, hogy kedve szerint Babilonba mehet, vagy odahaza maradhat. (40:3—5) „És elméne Jeremiás Gedáliáshoz, Ahikármnak fiához Mispába és ott lakék vele a nép között, akik megmaradtak a földön (Palesztinában) (Jeremiás 46:6). „Gedáliás" „Jehova által felmagasztaltat" jelent s ez a név nyilván bizonyos teremtményekre mutat, akik híven szolgálnak az Úrnak és kedvesek előtte. Az Armageddont túlélő maradék e prófétai dráma szerint azután Jehova részéről újabb szolgálati alkalommal lesz megtisztelve.}}
el) e szókról és nem halsz meg." (Jeremiás 38 :
+
{{raw:data:s|A barát ismét jelentkezik}}
24) Az uralkodótényezők nyilván az emberektől
+
{{raw:data:p|37|37-38| Tartsuk eszünkben, hogy a Bibliában megörökített prófétai drámák, s köztük a vizsgálódásunk tárgyát képező sem a jonadábok vagy más emberek érdekében jegyeztetett fel. Sem pedig valamely személyek vagy személy dicsőítésére és tiszteletére, akiknek kiváltságukban állott az igazsághoz való hűségükért börtönben szenvedniük. Az isteni tudósítást az írás csupán a következők miatt jegyzi fel: „Mert amelyek régen meg-}}
való félelem miatt kerülnek az ördög kelepcéjé¬
+
}}
be. Több kormánytisztséget viselő ember rokon¬
 
szenvezik Jehova Isten szervezetével és szívesen
 
is venne részt áldásaiban, de félelmük következ¬
 
tében az Isten ellenségei oldalán maradnak. Ar-
 
mageddonkor mitsem használ az eltitkolt rokon-
 
szenv vagy barátságos érzelem. Csak úgy lehet
 
az Ür védelmében részesüni, ha Jehova mellé ál¬
 
lunk.
 
A papság és a vezető politikusok mindenkire
 
irigykednek, aki valamily befolyást tud, vagy
 
látszik gyakorolni az uralkodókra. Ha ezek az
 
uralkodók Jehova bizonyságtevőit valamily párt¬
 
fogásban részesítik, azzal a kisebb tényezők szem-
 
beszállnak. Erről Sedékiásnak is tudomása volt,
 
s emberektől való félelmében így szólt Jeremiás¬
 
hoz: „Ha meghallják a fejedelmek, hogy beszél¬
 
tem veled és eljőnek hozzád és ezt mondják ne¬
 
ked: Mondd meg csak nekünk, mit beszéltél a
 
királynak, ne tagadj el abból tőlünk és nem ölünk
 
meg téged, és mit monda néked a király? — Ezt
 
mondd nekik: Alázatosan könyörgék a királynak,
 
hogy ne vitessen vissza Jonatán házába, hogy
 
meg ne haljak ott." (Jeremiás 38 :25 26) így
 
igyekeznek eltitkolni ma is az emberektől félő
 
uralkodók, hogy komolyan figyelmükre méltat¬
 
ták Jehova bizonyságtevőinek közleményeit; tény¬
 
leg és valóban azonban „remegnek a világra kö¬
 
vetkező események láttán". — Lukács 21 : 26
 
’* Jeremiás napjaiban az álszentek tényleg hoz¬
 
zámentek és megkérdezték tőle, hogy mit beszélt
 
a királlyal: „És a fejedelmek mind elmenének Je¬
 
remiáshoz és megkérdek őt és egészen úgy fele¬
 
le nekik, amint a király parancsolta vala; és hall¬
 
gatással elmenének tőle, mert nem hallották va¬
 
la a beszédet. És ott marada Jeremiás a tömlöc
 
pitvarában mind a napig, amelyen bevevék Jeru¬
 
zsálemet és ott vala, mikor bevevék Jeruzsále¬
 
met." (Jeremiás 38:27, 28) Jehova bizonyság¬
 
tevöi sem tartoznak mindent elbeszélni az ellen¬
 
ség előtt, amiről tudomásuk van, s nem kötele¬
 
sek újabb akalmat nyújtani az ellenségnek arra,
 
hogy Isten országának érdekeiben kárt tehessen.
 
Jeremiás válaszát tehát nem kell hazugságnak te¬
 
kintenünk, miképpen Jehova bizonyságtevőinek a
 
válaszát sem. Mert hiszen az ellenségnek semi-
 
lyen tekintetben sem állott jogában tudomást sze¬
 
rezni arról, amiről ők egymással beszéltek és
 
semmi káruk sem származott nekik abból, hogy
 
Jeremiás nem közölte velük. Jeremiást tovább is
 
a tömlöc pitvarában hagyták, illetve egészen Je¬
 
ruzsálem elfoglalásáig hatósági ellenőrzés alatt
 
maradt. Hasonlóképpen folytatják Jehova bizony¬
 
ságtevőinek gyülölését az álkereszténység nemze¬
 
tei, mivel Jehova nevét hirdetik. Ezek a hatal¬
 
mak újabb korlátok közé szorítják Jehova bi¬
 
zonysa gtevőinek tevékenységét, s egészen Ar¬
 
mageddon viadaláig így fogják folytatni. Sámsont
 
is a börtönben tartották még azután is, miután
 
a haja újtól megnőtt, ami ugyancsak erre mutat.
 
— Bírák 16 : 22, 25
 
Nabukodonozor, Babilónia királya újból ostrom
 
alá fogta Jeruzsálemet, s Jeremiás még akkor is
 
a városban tartózkodott. (Jeremiás 39 : 11, 12)
 
Ez előre mutatja, amit Jehova, Jézus Krisztus út- i
 
ján angyalainak rendelt hogyan oltalmazzák a '
 
maradékot és mit tegyenek vele Armageddon
 
után. Ez nyilván arra mutat, hogy Jehova, Jé- i
 
zus Krisztus útján rendeli a maradék megőrző-
 
sét Armageddon alatt, s azután újabb igénybe¬
 
vételét a szolgálatban. Nabukodonozor nyilván ér-
 
tesült Jeremiásnak azon jövendöléséről, hogy a ;
 
babiloni király győzni fog s arról is, hogy azt ta- ;
 
nácsolta Sedékiás királynak, hogy tartsa meg a
 
babiloni királynak tett fogadalmát. Ez mindene¬
 
setre arra mutat, hogy Jeremiás hűsége Jehova
 
tetszésével és az ő megbízottjának is a tetszésé¬
 
vei találkozott. Az Úr Jézus, Jehova legfőbb tiszt¬
 
viselője természetesen mindenről tudomással bír ;
 
a hasonmási Jeremiás-osztály munkája felől, s
 
hogy valóban híven és igazán képviseli-e az Urat
 
s ez a tényállás újabbi bátorítást jelent a mara¬
 
dék számára hogy örömmel tovább hirdesse az
 
ország evangéliumát; hiszen ezek immár régen
 
a maradék bátorítására és reménységének fokozá¬
 
sára jegyeztettek fel, s most ugyanezen okból
 
nyilatkoztattak ki.
 
Jeremiás 39 : 4 szerint Sedékiás ebben az idő¬
 
ben elmenekült Jeruzsálemből, viszont Jeremiást
 
korlátozott helyzetben hagyta. Mire aztán Nabu¬
 
kodonozor seregeinek fővezére bizonyos embere¬
 
ket és babiloni fejedelmeket küldött Jeremiáshoz,
 
hogy a tömlőéből elhozzák és Gedáliásnak adat- |
 
ta át, hogy vigye magával haza és lakjon a sa- |
 
ját népe között. (Jeremiás 39 :13,14) Az álke- ’í
 
reszténység tényezői soha senkit sem bocsátottak
 
szabadon az Úréi közül, akiket fogságra vetettek.
 
Ezeket a foglyokat Jehova megbízottai szabadít¬
 
ják ki. Nabukodonozor király tisztviselője — Je¬
 
hova tisztviselőjét példázván — Jeremiáshoz
 
ment, közölte vele, hogy Isten Jeruzsálem pusz¬
 
tulását és megbüntetését elhatározta, mivel a vá¬
 
ros az Úr ellen vétkezett. Azután szabadonbocsá-
 
totta Jeremiást s közölte vele, hogy kedve szerint
 
Babilonba mehet, vagy odahaza maradhat. (40 :
 
3—5) „És elméne Jeremiás Gedáliáshoz, Ahikárn-
 
nak fiához Mispába és ott lakék vele a nép kö¬
 
zött, akik megmaradtak a földön (Palesztinában)
 
(Jeremiás 46:6). „Gedáliás" „Jehova által fel-
 
magasztaltat" jelent s ez a név nyilván bizonyos
 
teremtményekre mutat, akik híven szolgálnak az
 
Úrnak és kedvesek előtte. Az Armageddont túlé¬
 
maradék e prófétai dráma szerint azután Je-
 
hova részéről újabb szolgálati alkalommal lesz
 
megtisztelve.
 
I
 
A barat ismét jelentkezik
 
3T Tartsuk eszünkben, hogy a Bibliában megö¬
 
rökített prófétai drámák, s köztük a vizsgálódá¬
 
sunk tárgyát képező sem a jonadábok vagy más
 
emberek érdekében jegyeztetett fel. Sem pedig
 
valamely személyek vagy személy dicsőítésére és
 
tiszteletére, akiknek kiváltságukban állott az
 
igazsághoz való hűségükért börtönben szenvedni¬
 
ük. Az isteni tudósítást az írás csupán a követ¬
 
kezők miatt jegyzi fel: „Mert amelyek régen meg-
 
-  .... „    . .
 

A lap 2020. október 17., 14:32-kori változata

A lap nincsen korrektúrázva


152

{{raw:data:c|

amidőn ezekről értesült; de nem rendelkezett sem hittel, sem bátorsággal hogy cselekedni tudott volna, habár tudta, hogy csak Jeremiás adott neki józan tanácsot. Újból felmerült a gyávasága és emberektől való félelme, amidőn így szólt Jeremiáshoz: „Senki se tudjon (senkinek se beszéld el) e szókról és nem halsz meg." (Jeremiás 38:24) Az uralkodótényezők nyilván az emberektől való félelem miatt kerülnek az ördög kelepcéjébe. Több kormánytisztséget viselő ember rokonszenvezik Jehova Isten szervezetével és szívesen is venne részt áldásaiban, de félelmük következtében az Isten ellenségei oldalán maradnak. Armageddonkor mitsem használ az eltitkolt rokonszenv vagy barátságos érzelem. Csak úgy lehet az Úr védelmében részesülni, ha Jehova mellé állunk.
33 A papság és a vezető politikusok mindenkire irigykednek, aki valamily befolyást tud, vagy látszik gyakorolni az uralkodókra. Ha ezek az uralkodók Jehova bizonyságtevőit valamily pártfogásban részesítik, azzal a kisebb tényezők szembeszállnak. Erről Sedékiásnak is tudomása volt, s emberektől való félelmében így szólt Jeremiáshoz: „Ha meghallják a fejedelmek, hogy beszéltem veled és eljőnek hozzád és ezt mondják neked: Mondd meg csak nekünk, mit beszéltél a királynak, ne tagadj el abból tőlünk és nem ölünk meg téged, és mit monda néked a király? — Ezt mondd nekik: Alázatosan könyörgék a királynak, hogy ne vitessen vissza Jonatán házába, hogy meg ne haljak ott." (Jeremiás 38:25, 26) Így igyekeznek eltitkolni ma is az emberektől félő uralkodók, hogy komolyan figyelmükre méltatták Jehova bizonyságtevőinek közleményeit; tényleg és valóban azonban „remegnek a világra következő események láttán". — Lukács 21:26
34 Jeremiás napjaiban az álszentek tényleg hozzámentek és megkérdezték tőle, hogy mit beszélt a királlyal: „És a fejedelmek mind elmenének Jeremiáshoz és megkérdek őt és egészen úgy felele nekik, amint a király parancsolta vala; és hallgatással elmenének tőle, mert nem hallották vala a beszédet. És ott marada Jeremiás a tömlöc pitvarában mind a napig, amelyen bevevék Jeruzsálemet és ott vala, mikor bevevék Jeruzsálemet." (Jeremiás 38:27, 28) Jehova bizonyságtevői sem tartoznak mindent elbeszélni az ellenség előtt, amiről tudomásuk van, s nem kötelesek újabb alkalmat nyújtani az ellenségnek arra, hogy Isten országának érdekeiben kárt tehessen. Jeremiás válaszát tehát nem kell hazugságnak tekintenünk, miképpen Jehova bizonyságtevőinek a válaszát sem. Mert hiszen az ellenségnek semilyen tekintetben sem állott jogában tudomást szerezni arról, amiről ők egymással beszéltek és semmi káruk sem származott nekik abból, hogy Jeremiás nem közölte velük. Jeremiást tovább is a tömlöc pitvarában hagyták, illetve egészen Jeruzsálem elfoglalásáig hatósági ellenőrzés alatt maradt. Hasonlóképpen folytatják Jehova bizonyságtevőinek gyűlölését az álkereszténység nemzetei, mivel Jehova nevét hirdetik. Ezek a hatalmak újabb korlátok közé szorítják Jehova bizonyságtevőinek tevékenységét, s egészen Armageddon viadaláig így fogják folytatni. Sámsont is a börtönben tartották még azután is, miután