A lap korrektúrázva van
149
léviták a nép oktatására voltak rendelve, egyáltalán nem mentesíti a szülőket azon kötelességüktől, hogy gyermekeiket odahaza vagy máshol oktassák. Még a
nagy nyilvános gyülekezetek, ahol Isten szövetséges népe összejön Isten igéjének a tanulmányozására és hallgatására, sem mentik fel a szülőket azon kötelességüktől, hogy gyermekeiket otthon oktassák. Ennek az isteni szabálynak vonatkoznia kell a nagy bizonyságtevő gyülekezetekre, a csoport-bibliakutatásra és Isten szövetséges népe más összejöveteleire is. Sem az előképben, sem az ellenképben nem kaptak Isten felszentelt népe csoportjai kifejezett megbízást arra, hogy a gyermekek elkülönített oktatásáról gondoskodjanak; hanem a felnőttek és gyermekek együtt gyülekezzenek.
6
1935-ben nyilatkoztatta ki Jehova szeretett népe előtt, hogy a nagy sokaság egy földi osztály, amely sereget az Úr „más juhai" alkotják. Ettől az időtől kezdve az Úr népe az ellenjelképes sátoros ünnepet ünnepli, s ezen az ünnepen az Isten igéje a nagy tanítóik, Jehova és Krisztus Jézus által soha nem tapasztalt módon feltárul. Ne felejtsük el, hogy az előképes sátoros ünnepen az ifjúság is jelen volt azok között, akik a nyilvános gyülekezeteken a Jehova törvényeiben való oktatásra megjelentek: „És Mózes megparancsolta nékik, mondván: A hetedik esztendő végén, az elengedés esztendejének idején, a sátorok ünnepén: mikor eljön az egész Izrael, hogy megjelenjék Jehova előtt, a te Istened előtt azon a helyen, amelyet kiválaszt: olvasd fel e törvényt az egész Izrael előtt fülük hallására. Gyűjtsd egybe a népet, a férfiakat, az asszonyokat, a kicsinyeket és a jövevényedet, aki kapuidon belöl van, hogy hallják és tanuljanak és féljék Jehovát, a ti Isteneteket, és tartsák meg és teljesítsék e törvénynek minden igéjét. És az ő fiaik is, akik nem tudják még, hallják és tanulják meg, hogy Jehovát, a ti Isteneteket kell félni mindaddig, amíg éltek azon a földön, amelyre általkeltek a Jordánon, hogy bírjátok azt.“ (Mózes V. 31:10-13) Ezáltal nyilván példa lett mutatva, miszerint a gyermekek a felnőttekkel kell legyenek, hogy meghallják az Úr tanítását, s nem kell őket egy másik, privát helyen elkülöníteni.
7 Hogy egy hasonló intézkedés a gyermekekre vonatkozólag ma is összhangban van Isten akaratával, határozottan kitűnik a Szentírásból. Az Úr Jézusnak 1918-ban történt templomba jövetele óta Sión felépült és Jehova neve színhelyévé tétetett, ahol ezt a nevet korra való tekintet nélkül tisztelni kell mindazoknak, akik az Urat szolgálni kívánják. Ez volt a változhatatlan szabály az előképes népe számára „Akkor arra a helyre, amelyet kiválaszt Jehova, a ti Istenetek, hogy ott lakozzék az ő neve, oda vigyetek mindent, amit parancsolok néktek: egészen égőáldozataitokat, véres áldozataitokat, tizedeiteket és kezeiteknek felemelt áldozatát, és minden megkülönböztetett fogadástokat, amelyeket fogadtok Jehovának. És örvendezzetek Jehova, a ti Istenetek színe előtt, mind ti, mind fiaitok és leányaitok, mind szolgáitok és szolgálóleányaitok, mind a lévita, aki kapuitokon belöl lészen; mert nincs része vagy öröksége tiveletek." „Hanem Jehova, a te Istenednek színe előtt egyed azokat azon a helyen, amelyet kiválaszt Jehova, a te Istened: te és a te fiad, leányod, szolgád, szolgálóleányod és a lévita, aki kapuidon belöl van: és örvendezzél Jehova, a te Istened színe előtt mindenben, amire kezedet veted." „Vigyázz és hallgasd meg mindezeket az igéket, amelyeket én parancsolok néked, hogy jól legyen dolgod, néked és gyermekeidnek
utánnad mind örökké; mivelhogy azt cselekszed, ami jó és igaz Jehova, a te Istened szemei előtt." (Mózes V. 12:11, 12, 18, 28) A gyermekeknek lehetővé kell tenni, hogy részt vehessenek szüleikkel az öröm és áldás alkalmaiban. A gyermekek nyilván kérdéseket tesznek fel e dolgok jelentősége felől, s őket ki kell oktatni.
8
" De mi a helyzet a jonadábok, illetve azok gyermekeivel, akik a nagy sokaságot alkotják? E gyermekeket nem kellene a maradék külön és privát oktassa? A jonadábok által követendő szabály szükségszerűen ugyanazok kell legyenek, amelyekhez a felkenteknek
is alkalmazkodniuk kell. A gyermekekkel rendelkező jonadábok szintén felelőssé tétetnek gyermekeiknek az Isten igéjére vonatkozó dolgok házi oktatásában: hogy az Úr ezt helyesli, mutatják azok a szavak, amelyeket Jehova Jonadáb leszármazottaihoz intézett. Azok a fiak azt a tanítást vették irányvonalnak, amelyet atyjuktól, Jonadábtól nyertek. Jehova kipróbálta őket affelől, hogy milyen oktatásban részesültek szüleiktől, s ezért van megírva a Szentírásban: „És felelének: Nem iszunk bort, mert Jonadáb, Rékáb fia, a mi atyánk parancsolta nekünk, mondván: Ne igyatok ti bort soha, se a ti fiaitok. Se házat ne építsetek, se vetést ne vessetek, se szőlőt ne ültessetek, se ne tartsatok; hanem sátorokban lakjatok teljes életetekben, hogy sok ideig éljetek e földnek színén, amelyben ti jövevények vagytok. És hallgattunk Jonadábnak, a Rékáb fiának, a mi atyánknak szavára mindabban, amiket parancsolt nékünk, hogy teljes életünkben bort ne igyunk mi, a mi feleségeink, fiaink és leányaink, se házakat ne építsünk, hogy azokban lakjunk, se szőlőnk, se mezőnk, se vetésünk ne legyen nékünk, hanem lakozzunk sátorokban. Hallgattunk azért és a szerint cselekedtünk, amint
nékünk Jonadáb, a mi atyánk megparancsolta." — Jeremiás 35 :6—10.
9 Jehova helyeselte azt, amit az atya a gyermekeknek tanított és az atyjuk iránti viselkedésüket, s azért az ily oktatás feletti elismerését a következő szavakkal fejezte ki: „A Rékábiták házának pedig monda Jeremiás: Ezt. mondja a Seregek Jehovája, az Izrael Istene: Mivelhogy hallgattatok Jonadábnak, a ti atyátoknak, parancsolatjára, és megtartottátok minden parancsolatját, és úgy cselekedtetek, amint meghagyta volt néktek: Azért ezt mondja a Seregek Jehovája, az Izrael Istene: Nem fogyatkozik el Jonadábnak, a Rékáb fiának maradéka, aki előttem álljon mindenkor." — Jeremiás 35:18, 19.
10 Jehovának ez emberek iránti elismerése és ezek megáldása előárnyékolta a Jonadábok és gyermekeik megáldását, azok megáldását, akik most oktatásban részesülnek és engedelmeskednek s azért Armageddonkor megoltalmaztatnak. Miért kísérelné meg valaki magára venni azt a kötelességet, amelyet Isten a szülőkre ruházott, különösen, ha Isten nem parancsolta meg felkent szolgáinak ily kötelesség átvételét?
11
A szülők hű engedelmessége és Istennek a gyermekeikre vonatkozó előírt szabályai pontos megtartása, jóltevőleg hathat a gyermekekre. Míg a gyermek eléri a személyes felelősség korát, a gyermek oktatásának a kötelessége a házaspár felszentelt tagján nyugszik, az apa vagy anya helyes eljárását az ily kötelesség teljesítésében Isten az ily felszentelt szülők gyermekeinek a javára fordítja, s az apostol következő szavai világosan erre mutatnak „Mert meg van szentelve a hitetlen férj az ő feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az ő férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek." (Kor. I. 7:14) Mivel ez a szabály a felkent szülők felelőtlen gyermekeire vonatkozólag, amely szülők az Úr parancsai szerint oktatják gyermekeiket a szellemi dolgokban, az Úr bizonyára megoltalmazza a „szent gyermekeket szüleikkel együtt Armageddonkor. (Sofóniás 2:3) Az Úrnak ezen ígérete szerint, az Úr Armageddonkor kegyelmesen gondol a Jonadábok gyermekeire, akik szüleiktől oktatásban részesültek, mivel a szülők követték az Úr utasításait és szorgalmasan közölték Igéjét gyermekeikkel. A Jonadábokra vonatkozó szabályok ugyanazok kell legyenek, mint a felkentekre vonatkozóak, s a felkentek hűen engedelmeskednek az Úrnak a gyermekeikre vonatkozólag. Ez azt mutatná, hogy a Jonadábok, akik bele egyeztek Isten akaratának a cselekvésébe, szintén felelősek gyermekeiknek a Szentírásban való oktatásáért. Ha tehát elmulasztják a gyermekeiknek az Úr parancsai szerinti helyes oktatását azok, akik magukat Isten akarata cselekvésére szentelték — legyenek azok felkentek vagy Jonadábok —, akkor az ilyenek kötelességüket mulasztják el, s azért viselniük kell a felelősséget. A mások gyermekeire vonatkozó e felelős-