Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/60

Innen: Hu JW United
A lap korábbi változatát látod, amilyen Katomozes (vitalap | szerkesztései) 2021. április 14., 17:08-kor történt szerkesztése után volt. (Korrektúrázva)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


A GÖRÖG IRATOK PAPIRUSZ KÉZIRATAI
59
a Görög Iratokat tartalmazta, majd ezt kitörölték és a tizenkettedik században felülírták egy Ephraem nevű szírnek (Ephraem Sírus) görög műveivel. Ezen okok miatt nevezik Ephraem Rescriptus Kódexnek. Vegyszeres kezelés által lehetővé vált az eredeti szöveg olvasása, ami nagyon értékessé tette e kéziratot. 64 lapján tartalmaz részeket a görög Septuagintából, míg 145 lapján töredékeket a Keresztény Iratok minden részéből. Oldalai csak egyoszloposak.
Az ötödik fontos kézirat a Bezae Cantabrigiensis vagy Cambridge szöveg. Teodore Beza 1562-ben fedezte fel újra a kézíratott a Franciaországi Lyoni Szent Irenaeus kolostorban, a város hugenottáinak kifosztása eredményeképpen. Majdnem teljes egészében tartalmazza az evangéliumokat és a Cselekedeteket. Ez kétnyelvű, mivel görögül és latinul van írva, és a nyugati recenzió legfontosabb kézirata. Pál leveleiért Beza egy másik kéziratát említsük, a Claromontanus Kódexet vagy Clermont Kéziratot. Ez tartalmazza Pál apostol tizennégy levelét, és szintén görögül és latinul van.
Ebben és az előző leckékben csak a legfontosabb pergamen és papirusz kéziratok kerültek szóba. A Görög Iratok eredeti kéziratainak másolata több ezer példányban volt készítve és terjesztve. Ma több mint 12.000 példány létezik. De nincs két pontosan azonos példány. Számos kisebb eltérés van, és ezen kéziratok nagyobb csoportjaiban vannak meghatározva a csoportra jellemző sajátos eltérések. Az azonos sajátosságúak, egy bizonyos „recenzióhoz”, vagy megfelelőbb elnevezése, „családhoz” tartozóként kapcsolódnak egymáshoz. Modern értelemben a „recenzió” átdolgozást jelent, azonban a kéziratokra vonatkozólag azon kéziratcsaládokat jelenti, amelyeknek az írások eredeti kéziratai közül egy közös ősi kéziratuk van.
Hogy értékelni tudjuk a kézirat családok kialakulását, emlékezzünk például Pálnak, Rómából a Kolossébeliekhez írt levelére, amelyben ezt az utasítást adja, (Kol. 4:16): „És mikor felolvastatik nálatok e levél, cselekedjétek meg, hogy a laodiceaiak gyülekezetében is felolvastassék”. A Kolossébeliek megőrizték az eredeti levelet, de