A lap korrektúrázva van
60
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
a Sinai hegyen levő Szent Katalin görög katolikus kolostorban. A vatikáni hatóságokkal ellentétben, akik önző módon több évszázadon át „véka” alá rejtették a Vatikán 1209 kézirat teljes fényét, 1862-ben az Orosz cár arra utasította Tischendorfot, hogy hozza nyilvánosságra a teljes Sinai Kódexet. Fényének ragyogása gyorsan meg volt engedve, ez a lépés pedig arra indította a Vatikán papjait, hogy a híres kéziratot teljesen és pontosan hozzák nyilvánosságra, hogy a háttérbe el ne halványodjon.
Az Alexandrin kézirat a harmadik helyet foglalja el az ókori pergamen kéziratok között. Tartalmazza a Biblia legnagyobb részét beleértve a Jelenések könyvét is. Ez a kézirat az ötödik századból való és minden oldala két oszlopba van írva. Az alexandrin kézirat evangéliumok részén, megjelenik a Görög Iratok szövegének első átdolgozott változata. Ezen átdolgozási folyamat hozta létre végül a bizánci szöveget, amely alapul szolgált az angol Jakab Király Változatnak. Az Alexandrin kéziratot Cyril Lucar először az egyiptomi Alexandriából Konstantinápolyba vitte. Ő volt az, aki a kéziratot be kelet volna mutassa I. Jakab királynak, aki jogosította a nevét viselő népszerű angol Biblia előállítását. A kézirat Angliába lett küldve, de nem ért oda csak 1627-ben, Jakab király halála után, ezért az 1611-es Jakab Király Változat fordításánál nem állott rendelkezésre. Mindenesetre, az „A” (az Alexandrin kézirat szimbóluma) kézirat Angliába jutása, az ókori kéziratok kutatásának kezdetét jelentette a szövegkritikusok részéről.
Egy másik régi pergamen kézirat, az ötödik századból és körülbelül azonos korú az Alexandrin kézirattal, az (a „C”-vel szimbolizált) Ephraemi Rescriptus Kódex. Ez egy úgynevezett „palimpszeszt”. E kifejezés a palin és psao szavakból áll, amelyeknek jelentése „újra” illetve „kitörlés”; és olyan kéziratot jelent, amelyből az eredeti szöveget kitörölték, hogy majd felülírják egy új és más szöveggel. Így lett „újra írott”. A „C” kézirat eredetileg
