„Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/39” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
(→Korrektúrázva) |
|||
| Oldal (be lesz illesztve): | Oldal (be lesz illesztve): | ||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
{{raw:data:p|nq|A római katolikus „szent” Ágoston volt az, aki Kr.u. 397-ben a karthágói zsinaton benyújtott egy kibővített kánont, amely apokrif könyveket is tartalmazott. Azon zsinat elrendelte, hogy mit kell az „Ószövetség” ihletett kanonikus könyveinek minősíteni. Azonban a fent említett zsinat által létrehozott katalógust nem hagyta jóvá vagy nem fogadta el egyetlen görög tekintély, illetve a Keleti Egyházak egyetlen szervezete sem. Még nyugaton is voltak a Római Katolikus Hierarchiának olyan szövetségesei, az-az egyes egyházi körök vezetői, akik kitartottak a Szentírás héber kánonja mellett, kivéve az apokrif könyveket; míg ezen csoportok hívei fennmaradtak egészen a Protestáns Reformációig.}} | {{raw:data:p|nq|A római katolikus „szent” Ágoston volt az, aki Kr.u. 397-ben a karthágói zsinaton benyújtott egy kibővített kánont, amely apokrif könyveket is tartalmazott. Azon zsinat elrendelte, hogy mit kell az „Ószövetség” ihletett kanonikus könyveinek minősíteni. Azonban a fent említett zsinat által létrehozott katalógust nem hagyta jóvá vagy nem fogadta el egyetlen görög tekintély, illetve a Keleti Egyházak egyetlen szervezete sem. Még nyugaton is voltak a Római Katolikus Hierarchiának olyan szövetségesei, az-az egyes egyházi körök vezetői, akik kitartottak a Szentírás héber kánonja mellett, kivéve az apokrif könyveket; míg ezen csoportok hívei fennmaradtak egészen a Protestáns Reformációig.}} | ||
{{raw:data:p|nq|A tridenti zsinat (1546) a negyedik ülésszakán elrendelte, hogy a kibővített kánon összes könyvei, beleértve az apokrif könyveket is, „egyenlő tiszteletnek” kell örvendjenek. A többség elfogadta ezen rendeletet, de nem ellenállás nélkül. A katolikusok soraiban zűrzavar van a bibliai kánont illetően, de Jehova tanúi bizonyosak abban, hogy az a teljes, ami a legszélesebb körben használt Bibliában található.}}{{raw:data:cc|80|{{raw:data:s-01|2}}}} | {{raw:data:p|nq|A tridenti zsinat (1546) a negyedik ülésszakán elrendelte, hogy a kibővített kánon összes könyvei, beleértve az apokrif könyveket is, „egyenlő tiszteletnek” kell örvendjenek. A többség elfogadta ezen rendeletet, de nem ellenállás nélkül. A katolikusok soraiban zűrzavar van a bibliai kánont illetően, de Jehova tanúi bizonyosak abban, hogy az a teljes, ami a legszélesebb körben használt Bibliában található.}}{{raw:data:cc|80|{{raw:data:s-01|2}}}} | ||
| − | {{raw:data:p|c| | + | {{raw:data:p|c|KÉRDÉSEK: 1. Mi a Bibliai kánon? 2. Milyen tények bizonyítják, hogy a bibliai kánon ma is viták tárgyát képezi? 3. Már kezdetekor ki járult hozzá a kánon írásához? Milyen kiváltsága volt Mózesnek a kánonnal kapcsolatban? 4. Melyek a héber kánon könyvei, amelyeket a héber Biblia tartalmaz? 5. Mikor volt a Héber Íratok kánonja majdnem teljes? Milyen próféciával záródott? 6. Miben akadnak meg a „magas kritikusok”, meg akarva határozni a bibliai könyvek írásának idejét? És ez miért nem képez egy valós akadályt? 7. Melyik volt a héber kánon első írott fordítása? Mit mondanak a kánon tejességéről? 8. Mi bizonyítja, hogy a katolikusok között zűrzavar van a kánon összetételét illetőleg?}} |
A lap 2021. április 14., 08:53-kori változata
A lap korrektúrázva van
40
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
tényt kell megjegyezni: a keresztény korszak első négy századában, tehát a negyedik század végéig (pontosabban Kr.u. 397-ig), a keresztény gyülekezetekben a katalógusok közül, a héber Biblia ihletett könyveinek elfogadott egyedüli keresztény katalógusai azok voltak, amelyek kizárólag a Szentírás héber kánonját tartalmazták. Azok a katalógusok kizárták az apokrif könyveket.
A római katolikus „szent” Ágoston volt az, aki Kr.u. 397-ben a karthágói zsinaton benyújtott egy kibővített kánont, amely apokrif könyveket is tartalmazott. Azon zsinat elrendelte, hogy mit kell az „Ószövetség” ihletett kanonikus könyveinek minősíteni. Azonban a fent említett zsinat által létrehozott katalógust nem hagyta jóvá vagy nem fogadta el egyetlen görög tekintély, illetve a Keleti Egyházak egyetlen szervezete sem. Még nyugaton is voltak a Római Katolikus Hierarchiának olyan szövetségesei, az-az egyes egyházi körök vezetői, akik kitartottak a Szentírás héber kánonja mellett, kivéve az apokrif könyveket; míg ezen csoportok hívei fennmaradtak egészen a Protestáns Reformációig.
A tridenti zsinat (1546) a negyedik ülésszakán elrendelte, hogy a kibővített kánon összes könyvei, beleértve az apokrif könyveket is, „egyenlő tiszteletnek” kell örvendjenek. A többség elfogadta ezen rendeletet, de nem ellenállás nélkül. A katolikusok soraiban zűrzavar van a bibliai kánont illetően, de Jehova tanúi bizonyosak abban, hogy az a teljes, ami a legszélesebb körben használt Bibliában található.
KÉRDÉSEK: 1. Mi a Bibliai kánon? 2. Milyen tények bizonyítják, hogy a bibliai kánon ma is viták tárgyát képezi? 3. Már kezdetekor ki járult hozzá a kánon írásához? Milyen kiváltsága volt Mózesnek a kánonnal kapcsolatban? 4. Melyek a héber kánon könyvei, amelyeket a héber Biblia tartalmaz? 5. Mikor volt a Héber Íratok kánonja majdnem teljes? Milyen próféciával záródott? 6. Miben akadnak meg a „magas kritikusok”, meg akarva határozni a bibliai könyvek írásának idejét? És ez miért nem képez egy valós akadályt? 7. Melyik volt a héber kánon első írott fordítása? Mit mondanak a kánon tejességéről? 8. Mi bizonyítja, hogy a katolikusok között zűrzavar van a kánon összetételét illetőleg?
