Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/38

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
A lap korrektúrázva van


A BIBLIAI KÁNON FEJLŐDÉSE
39
nem hozzátartozókat adjon hozzá. (5 Móz. 4:2; Péld. 30:6; Jel. 22:18) Isten elrendelte a héber kánon könyveinek befejezését, s ezek Malakiás próféciájának megírásával fejeződtek be. A héber Biblia Kánonja, ha nem is teljes egészében, de majdnem be volt fejezve Ezsdrás írnok idejében, Krisztus előtt az ötödik században. Valószínűleg, már csak Malakiás próféciája nem volt hozzácsatolva.
Próbálva meghatározni a Biblia egyes könyvei írásának idejét, több „magas kritikus” azt állítja, hogy a könyveket sokkal később írták, amint az valójában történt, s állításaikat arra alapozzák, hogy ezen könyvek olyan eseményeket írnak le, amelyekről az eredeti író nem számolhatott be, hiszen halála után történtek. Ez azonban nem jelenti feltétlenül, hogy mindezeknek megírása egy későbbi időben történt. Egy fontos tény, amelyet mindig szem előtt kell tartanunk az, hogy Isten szent szelleme a Héber Iratok kánonjának teljes befejezéséig közreműködött. Ezért, ha bármilyen kiegészítések volnának ennek könyveiben, amelye kiegészítések anakronizmusok, (az események helytelen elhelyezése az idő sorrendjében), Isten jóvá kellett hagyja ezeket a betoldásokat vagy kiegészítéseket, mivel az Ő szolgái azokat ugyanazon Isteni szellem vezetése alatt írták, mint amely ihlette a könyvek eredeti alkotását.
A Héber Kánon első változata vagy fordítása görög nyelven készült, és Septuaginta néven vált ismertté. Jelenleg a Septuaginta apokrif könyveket is tartalmaz, azonban eredetileg nem voltak benne. Ez valamikor összhangban volt a Szentírás mai zsidó kánonjával.
Ókori bizonyítékokkal rendelkezünk a Héber Kánon pontosságát illetőleg. Mégis némelyek ezt kérdezhetnék: „hogyan lehet pontos a Héber Kánon, ha figyelembe vesszük az ókori kéziratokat és kódexeket, mint például az Alexandrin kézirat Krisztus után az ötödik századból, a Sinai kézirat Krisztus után a negyedik századból, a Vatikán 1209 kézirat Krisztus után a negyedik századból, a Béza kézirat Krisztus után a negyedik századból, amelyek mind tartalmaznak néhány apokrif könyvet?” Erre vonatkozólag a következő