„Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/58” változatai közötti eltérés

Innen: Hu JW United
Jump to navigation Jump to search
(→‎Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|3||{{raw:data:m|0|15|{{raw:data:s|16|A GÖRÖG IRATOK PAPIRUSZ KÉZIRATAI}}}}|57}} {{raw:data:p|c|még nagyobb értékük van, mint a papirusz kéziratokn…”)
 
(→‎Korrektúrázva)
Oldal állapotaOldal állapota
-
Nincs korrektúrázva
+
Korrektúrázva
Oldal (be lesz illesztve):Oldal (be lesz illesztve):
4. sor: 4. sor:
 
{| class="wikitable" style="background-color:#ffffff;margin:0 auto;border-left:0;border-right:0" cellpadding="10"
 
{| class="wikitable" style="background-color:#ffffff;margin:0 auto;border-left:0;border-right:0" cellpadding="10"
 
| style="border-left:0"|'''Szimbólum'''
 
| style="border-left:0"|'''Szimbólum'''
−
|'''A kézirat neve'''
+
|'''A kódex neve (MS.)'''
 
|'''Század'''
 
|'''Század'''
 
'''(Kr.u.)'''
 
'''(Kr.u.)'''
 
|'''Hol őrizik ma'''
 
|'''Hol őrizik ma'''
−
|style="border-right:0"|'''Körülbelüli'''
+
|style="border-right:0"|'''Recenzió'''
−
'''tartalma'''
+
'''(Család)'''
 
|-
 
|-
−
|style="border-left:0"|P<sup>1</sup>
+
|style="border-left:0"|א
−
|Oxyrhynchus 2
+
|Sinai
−
|III. vagy IV.
 
−
|Philadelphia
 
−
| style="border-right:0"|Máté 1
 
−
|-
 
−
|style="border-left:0"|P<sup>8</sup>
 
−
|Aegyptus 8683
 
 
|IV.
 
|IV.
−
|Berlin (?)
+
|London
−
| style="border-right:0"|Csel. 4-6
+
| style="border-right:0"|Alexandrin
−
|-
 
−
|style="border-left:0"|P<sup>10</sup>
 
−
|Oxyrhynchus 209
 
−
|IV.
 
−
|Cambridge, Mass
 
−
| style="border-right:0"|Róma 1
 
 
|-
 
|-
−
|style="border-left:0"|P<sup>11</sup>
+
|style="border-left:0"|A
−
|
+
|Alexandrin
 
|V.
 
|V.
−
|Leningrád
 
−
| style="border-right:0"|1. Kor. 1, 6, 7
 
−
|-
 
−
|style="border-left:0"|P<sup>13</sup>
 
−
|Oxyrhynchus 657
 
−
|IV.
 
 
|London
 
|London
−
| style="border-right:0"|Zsid.2-5,10-12
+
| style="border-right:0"|Bizánci
 
|-
 
|-
−
|style="border-left:0"|P<sup>15</sup>
+
|style="border-left:0"|B
−
|Oxyrhynchus 1008
+
|Vatikán 1209
 
|IV.
 
|IV.
−
|Kairó
+
|Róma
−
| style="border-right:0"|1. Kor. 7, 8
+
| style="border-right:0"|Alexandrin
 
|-
 
|-
−
|style="border-left:0"|P<sup>23</sup>
+
|style="border-left:0"|C
−
|Oxyrhynchus 1229
+
|Ephraemi Rescriptus
−
|IV.
+
|V.
−
|Urbana, III
+
|Párizs
−
| style="border-right:0"|Jakab 1
+
| style="border-right:0"|Alexandrin
 
|-
 
|-
−
|style="border-left:0"|P<sup>32</sup>
+
|style="border-left:0"|D
−
|Rylands 5
+
|Bezae Cantabrigiensis
−
|III. vagy IV.
+
|VI.
−
|Manchester, Anglia
+
|Cambridge, Angl.
−
| style="border-right:0"|Titusz 2
+
| style="border-right:0"|Nyugati
 
|-
 
|-
−
|style="border-left:0"|P<sup>37</sup>
+
|style="border-left:0"|D vagy D2
−
|Michigan 1570
+
|Bezae Claromontanus
−
|III.
+
|IV.
−
|Ann Arbor, Mich.
+
|Párizs
−
| style="border-right:0"|Máté 26, 27
+
| style="border-right:0"|Nyugati
−
|-
 
−
|style="border-left:0"|P<sup>38</sup>
 
−
|Michigan 1571
 
−
|III. vagy IV.
 
−
|Ann Arbor, Mich.
 
−
| style="border-right:0"|Csel. 18, 19
 
−
|-
 
−
|style="border-left:0"|P<sup>45</sup>
 
−
|Chester Beatty 1
 
−
|III.
 
−
|London
 
−
| style="border-right:0"|Rész. Máté,
 
−
Márk, Luk.,
 
−
Ján., Csel
 
−
|-
 
−
|style="border-left:0"|P<sup>46</sup>
 
−
|Chester Beatty 2
 
−
|III.
 
−
|London, Ann Arbor
 
−
| style="border-right:0"|Tízet Pál
 
−
leveleiből
 
−
|-
 
−
|style="border-left:0"|P<sup>47</sup>
 
−
|Chester Beatty 3
 
−
|III.
 
−
|London
 
−
| style="border-right:0"|Jel. 9-17
 
 
|}<br>
 
|}<br>
−
{{raw:data:p|c| Szim-bólum A kódex neve Század
 
−
(Kr.u.) Őrzésének mai helye Recenzió
 
−
(Család)
 
−
א Sinai IV London Alexandrin
 
−
A Alexandrin V London Bizánci
 
−
B Vatikán 1209 IV Róma Alexandrin
 
−
C Ephraemi Rescriptus V Párizs Alexandrin
 
−
D Bezae Cantabrigiensis VI Cambridge, Angl. Nyugati
 
−
D vagy D2 Bezae Claromontanus VI Párizs Nyugati}}
 
−
 
 
{{raw:data:p|nq| E táblázat mutatja a legfontosabb pergamen kéziratokat, nemzetközi szimbólumukat, nevüket, dátumaikat, jelenlegi őrzési helyüket valamint a családot vagy recenziót, amelyhez tartoznak. Mindegyik nagybetűkkel van írva. A legfontosabb bibliai kézirat a Vatikán 1209. Minden oldala három oszlopba van osztva és a Krisztus utáni negyedik század első felében lett írva. Eredetileg az egész Szentírást tartalmazta görög nyelven, vagyis a Mózes első könyvétől a Jelenésekig. Jelenleg e kézirat sok része megrongálódott és hiányos, hiányoznak részek a Mózes első könyvéből, a Zsoltárokból valamint a Zsidókhoz írt levélből, míg Timótheus, Titusz, Filemon és a Jelenések könyvei teljesen hiányoznak. Ezt a Vatikán könyvtárában őrzik. Végül hosszas késedelem és halogatás után, az 1889-1890-es években a Vatikáni hatóság elkészítette az egész kéziratnak hasonmási másolatát.}}
 
{{raw:data:p|nq| E táblázat mutatja a legfontosabb pergamen kéziratokat, nemzetközi szimbólumukat, nevüket, dátumaikat, jelenlegi őrzési helyüket valamint a családot vagy recenziót, amelyhez tartoznak. Mindegyik nagybetűkkel van írva. A legfontosabb bibliai kézirat a Vatikán 1209. Minden oldala három oszlopba van osztva és a Krisztus utáni negyedik század első felében lett írva. Eredetileg az egész Szentírást tartalmazta görög nyelven, vagyis a Mózes első könyvétől a Jelenésekig. Jelenleg e kézirat sok része megrongálódott és hiányos, hiányoznak részek a Mózes első könyvéből, a Zsoltárokból valamint a Zsidókhoz írt levélből, míg Timótheus, Titusz, Filemon és a Jelenések könyvei teljesen hiányoznak. Ezt a Vatikán könyvtárában őrzik. Végül hosszas késedelem és halogatás után, az 1889-1890-es években a Vatikáni hatóság elkészítette az egész kéziratnak hasonmási másolatát.}}
 
{{raw:data:p|nq|A Vatikán 1209 kézirat riválisa a Sinai kézirat, mindkettő a negyedik századból származik. A Sinai kézirat a Bibliából teljes részeket tartalmaz görög nyelven és 376 lapból áll, mindegyik oldala négy oszlopot tartalmaz, kivéve a Héber Iratok költői könyveit, amelyek két oszlopban találhatók. Ez tartalmazza a Jelenések könyvét, ezáltal kitöltve a Vatikán 1209 kézirat hiányát. Különböző pontokban egyezik viszont másokban nem, a híres Vatikáni kézirattal. Nemzetközi szimbóluma a héber ábécé első betűje, vagyis א (alef). Ezt a kéziratot 1859-ben fedezte fel Constantine Tischendorf gróf, német tudós,}}
 
{{raw:data:p|nq|A Vatikán 1209 kézirat riválisa a Sinai kézirat, mindkettő a negyedik századból származik. A Sinai kézirat a Bibliából teljes részeket tartalmaz görög nyelven és 376 lapból áll, mindegyik oldala négy oszlopot tartalmaz, kivéve a Héber Iratok költői könyveit, amelyek két oszlopban találhatók. Ez tartalmazza a Jelenések könyvét, ezáltal kitöltve a Vatikán 1209 kézirat hiányát. Különböző pontokban egyezik viszont másokban nem, a híres Vatikáni kézirattal. Nemzetközi szimbóluma a héber ábécé első betűje, vagyis א (alef). Ezt a kéziratot 1859-ben fedezte fel Constantine Tischendorf gróf, német tudós,}}
−
 
−
the fourth and fifth centuries still rank ahead of the
 
−
papyrus manuscripts in value . Through them Jehovah has
 
−
caused the entire Bible to be reliably preserved .
 
−
TABLE OF LEADING VELLUM MANUSCRIPTS
 
−
Name of Codex (MS .) (Century Now Preserved Recension
 
−
(A. D .)
 
−
at
 
−
(Family)
 
−
London
 
−
Alexandrian
 
−
Sinaitic
 
−
4th
 
−
K
 
−
Alexandrine
 
−
London
 
−
Byzantine
 
−
A
 
−
5th
 
−
B
 
−
Vatican No. 1209
 
−
4th
 
−
Rome
 
−
Alexandrian
 
−
C
 
−
Ephraemi Rescriptus
 
−
5th
 
−
Paris
 
−
Alexandrian
 
−
D
 
−
Bezae Cantabrigiensis
 
−
6th
 
−
Cambridge, Eng. Western
 
−
D or D2 Bezae Claromontanus
 
−
6th
 
−
Paris
 
−
Western
 
−
Symbol
 
−
 
−
This table shows the outstanding vellum manuscripts,
 
−
their international symbol, name, date, place of present
 
−
keeping, and the recension or family to which they belong .
 
−
All of them are written in the majuscule or uncial style
 
−
of letters, that is, in all-capital letters . The first-ranking
 
−
Bible manuscript is the Vatican No. 1209. It has three
 
−
columns to a page and was written in the first half of the
 
−
fourth century after Christ . Originally it contained in
 
−
Greek all the Scriptures, from Genesis to Revelation . Now
 
−
many parts of the manuscript have become damaged and
 
−
there are several gaps, parts of Genesis, Psalms and Hebrews and all of Timothy, Titus, Philemon and Revelation
 
−
being missing . It is kept in the Vatican library . Finally,
 
−
after much delay and show of reluctance, the Vatican authorities had reproduced a photographic facsimile of the
 
−
entire manuscript, in 1889-1890 .
 
−
The Vatican MS. 1209 has a rival in the Sinaitic MS .
 
−
Both are of the fourth century. The Sinaitic MS . comprises
 
−
parts of the entire Bible in Greek, containing 376 leaves,
 
−
four columns to the page, except in the poetic books of the
 
−
Hebrew Scriptures, where it runs in two columns . It contains Revelation, and thus ably fills in a lack in the Vatican MS . 1209 . It agrees, and also disagrees, with the famous Vatican manuscript at several points . Its international symbol is the first letter of the Hebrew alphabet, m
 
−
(aleph) . Count Constantine Tischendorf, the German schol-
 

A lap 2021. április 14., 16:52-kori változata

A lap korrektúrázva van


A GÖRÖG IRATOK PAPIRUSZ KÉZIRATAI
57
még nagyobb értékük van, mint a papirusz kéziratoknak. Jehova ezek által tette lehetővé az egész Biblia megbízható megőrzését.


A LEGFONTOSABB PERGAMEN KÉZIRATOK TÁBLÁZATA
Szimbólum A kódex neve (MS.) Század

(Kr.u.)

Hol őrizik ma Recenzió

(Család)

א Sinai IV. London Alexandrin
A Alexandrin V. London Bizánci
B Vatikán 1209 IV. Róma Alexandrin
C Ephraemi Rescriptus V. Párizs Alexandrin
D Bezae Cantabrigiensis VI. Cambridge, Angl. Nyugati
D vagy D2 Bezae Claromontanus IV. Párizs Nyugati


E táblázat mutatja a legfontosabb pergamen kéziratokat, nemzetközi szimbólumukat, nevüket, dátumaikat, jelenlegi őrzési helyüket valamint a családot vagy recenziót, amelyhez tartoznak. Mindegyik nagybetűkkel van írva. A legfontosabb bibliai kézirat a Vatikán 1209. Minden oldala három oszlopba van osztva és a Krisztus utáni negyedik század első felében lett írva. Eredetileg az egész Szentírást tartalmazta görög nyelven, vagyis a Mózes első könyvétől a Jelenésekig. Jelenleg e kézirat sok része megrongálódott és hiányos, hiányoznak részek a Mózes első könyvéből, a Zsoltárokból valamint a Zsidókhoz írt levélből, míg Timótheus, Titusz, Filemon és a Jelenések könyvei teljesen hiányoznak. Ezt a Vatikán könyvtárában őrzik. Végül hosszas késedelem és halogatás után, az 1889-1890-es években a Vatikáni hatóság elkészítette az egész kéziratnak hasonmási másolatát.
A Vatikán 1209 kézirat riválisa a Sinai kézirat, mindkettő a negyedik századból származik. A Sinai kézirat a Bibliából teljes részeket tartalmaz görög nyelven és 376 lapból áll, mindegyik oldala négy oszlopot tartalmaz, kivéve a Héber Iratok költői könyveit, amelyek két oszlopban találhatók. Ez tartalmazza a Jelenések könyvét, ezáltal kitöltve a Vatikán 1209 kézirat hiányát. Különböző pontokban egyezik viszont másokban nem, a híres Vatikáni kézirattal. Nemzetközi szimbóluma a héber ábécé első betűje, vagyis א (alef). Ezt a kéziratot 1859-ben fedezte fel Constantine Tischendorf gróf, német tudós,
A lap eredeti címe: „https://hu.jwunited.org/index.php?title=Oldal:Equipped-for-every-good-work-1946.pdf/58&oldid=2719”