3 641
szerkesztés
„Oldal:Az-ő-háboruja-1-2-rész-1938.pdf/5” változatai közötti eltérés
Jump to navigation
Jump to search
→Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|2|182|}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c| gödi felé kellett meneteljenek, s ez nyilvánvalóan annak az útnak látszik, amelyen felvonultak. Erről szö…”
(→Nincs korrektúrázva: Új oldal, tartalma: „{{raw:data:ai|2|182|}} {{raw:data:c| {{raw:data:p|c| gödi felé kellett meneteljenek, s ez nyilvánvalóan annak az útnak látszik, amelyen felvonultak. Erről szö…”) |
(Nincs különbség)
|
A lap 2025. augusztus 18., 09:34-kori változata
A lap nincsen korrektúrázva
182
{{raw:data:c|
gödi felé kellett meneteljenek, s ez nyilvánvalóan annak az útnak látszik, amelyen felvonultak. Erről szövetséges összeesküvő tömegről van megírva, hogy felvonultak „Jósafát ellen, hogy hadakozzanak vele". Jósafát Jehova felkent királya volt Isten szövetséges népe felett Jeruzsálemben s ezért találóan szemléltette Isten most földön élő népének a parancsolóját és uralkodóját. Nagyon találóan alkalmazható erre a zsoltáros következő prófétai szavai: „Miért dühösködnek a pogányok [nemzetek], és gondolnak hiábavalóságot a népek? A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak Jehova ellen és az ő felkentje ellen: 'Szaggassuk le az ő bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!" (2. zsoltár 1—3) Ezek a prófétai szavak most kétségkívül arra vonatkoznak, amit az ellenség Isten felkent Királya és annak királyi népe ellen beszél.
19 „Jósafát“ jelentése „Jehova ítélt“, vagyis igazolt.
(McClintock and Strong) Következetesen Jósafát Krisztus Jézust szemléltette, Jehova felkentjét, aki 1914 óta a trónon ül, a királyi hivatalába iktattatott s aki Jehova nevét igazolja. Erről a Jósafátról van megírva, hogy „...Jósafát ... teljes szívvel kereste Jehovát". őt követte a hűtlen Akházia, akit Jéhú megölt. (Krónika II. 22:9) Az előbb mondottak képesítenek bennünket megállapítani az egyesült ellenséget, amely összeesküvést szőtt Isten felkent népének a megsemmisítésére, s ezt éppen ezért tárjuk fel itten.
20 A Krónika II. könyve huszadik részének a jövendölése az összefüggésében vizsgálva, azt mutatja, hogy
a „Jehova napjára“ vonatkozik s az a Jehova napján teljesedik, amidőn Jehova a maga nevét igazolja. A fentemlített egyesült haderő, amely Jósafát királyt kihívta a harcra, Sátán szervezetének mostani egyesült haderőit szemléltette, amely az Úr ellen és az őt képviselő felkent népe ellen a földön vonul fel. Moábot a Júda és Izráel királyaitól elszenvedett lesújtó vereség mélyen megalázta. Moáb és a szövetséges összeesküvő társai látták azt a jólétet, amelyet a hű Jósafát által kormányzott ország népe élvezett, megkívánták az ottan látottakat és megkísérelték azt a maguk számára megszerezni. Hasonlóképpen kívánta meg Góg és gonosz haderői a világ feletti uralmat, amely most Krisztus Jézus alatt áll s amely ez igazságos Király uralma alatt virágzani fog. A kapzsiság e szelleme hajtotta Moáb népét és szövetségeseit Jósafát ellen és azon város ellen, ahova Jehova a nevét helyezte, még pedig az Ördög, a nagy kapzsi ültette ama helytelen szellemet az összeesküvők szívébe. Éppenígy ma is: az Ördög a kapzsiság és gyűlölet szellemével töltötte el a képviselőit a földön és egyesíti őket Jehova szervezete ellen, ahova Jehova a nevét helyezte s amely fölött most Krisztus Jézus, a Király uralkodik. Ily módon állapítja meg Jehova ebben a prófétai képben véglegesen, hogy ma ki az ellenség.
{{raw:data:p|21|21|id=q12|
Jósafát megőrizte Jehova előtti tisztaságát,, s Jo
liévá azért gondoskodott az ellenségtől való megszaba dításáról. E célból kellett felsorakoztassa Jehova az összeesküvőket Jósafát és Jeruzsálem elleni felvonulá sukban, s ezt meg is tette. Ez továbbá azt bizonyítja, hogy Jehova gondoskodik a népe oltalmáról és az el lenséget oly helyzetbe kényszeríti, amely azt a romlásba eiszi. Kétségkívül oly harcmozdulatokat végeztet most Jehova az ellenséges haderőkkel és oly helyzetbe kény szeríti őket, amelyből az Űr felkenteiL megtámadják. Az események és állapotok most a felkenteknek alkal mat szolgáltatnak, hogy az Isten iránti ragaszkodásu kat. és tisztaságukat bebizonyíthassák, s akik Isten szö vetséges népe közül bebizonyítják Isten iránti tiszta ságukat, megfelelő és jó okot és alkalmat szolgáltatnak Istennek, hogy a népe ellen felvonuló ellenséges hade rőket megsemmisítse. ” Egy régebbi hasonló példáról a. Józsiié 11 :20-ban van feljegyezve: ..Mert Jehovától volt az, hogy megkeményitvén szíveiket, haddal menjenek Izráel ellen, hogy eltörölje őket.; hogy ne legyen nékik irgalom, ha nem hogy elpusztítsa őket, amint megparancsolta Je-
bova Mózesnek.** (Lásdd Zakariás 14:1—3-at is arravonatkozólág, amit Jehova a Sátán bandájával cseleke dett, valamint Ezékiel 38 és Jelenések 10:13-— 111.) Jehova a maga alkalmas idejében és a maga módján gondoskodik a népéről, s mivel ezt most felként népé vel ismerteti, ennek szilárd reménységet és bátorságot kölcsönöz a szolgálatában való előretörésre. " Az ellenség kétségkívül azt gondolta, hogy Jósafátot a támadás által nagyon meglepi, de az Úr Isten meg akadályozta őt ebben: „Eljöttek pedig a hírmondók és megmondották Jósafátnak, mondván: A tenger tulsó részéről nagy sokaság jön ellened Siriából, és már 11aséson Tamárban vannak; ez az Engedi." — Krónika II. 20:2. 'Mivel Jósafát így értesítve lett, elegendő ideje volt a támadásra előkeszülni. Éppígy tud Krisztus Jézus elő re a Sátán haderői támadásáról, amelyet az armageddoni csatában Isten népe ellen intéznek, és az Úr Jézus az angyalai által közvetíti ezt a figyelmeztetést a most földön élő hű népének, s ez a figyelmeztetés továbbítva van a társaikhoz is. A próféta a közelgő támadásról írja, amidőn Góg, Sátán hadvezére a haderőit Jehova felkentei ellen vezeti: „És lészen azon a napon, amely napon Góg eljő Izráel földje ellen, ezt mondja Jehova Isten, felszáll haragom orromban.** — Ezékiel 38 :18. ’’ Jehova most előre figyelmezteti hű népét a közel gő támadásra, s ezt azáltal teszi, hogy Krisztus Jézus által a templomban feltárja a templom-sereg előtt eze ket az igazságokat, s általuk másokat is felvilágosit a jövendölések értelmére. Az Űr figyelmeztetését a föl dön a hű hírnökei és szolgái által hirdetteti, s ezek megszívlelik ezt. A félénkek és közömbösek, valamint a „gonosz szolga** azonban — noha egy bizonyos mér tékben a Szentírásban ismerősek — nem szólnak sem mit, hogy legalább a jóakaratét embereket figyelmeztes sék; mert attól félnek, hogy az ellenség megharagszik a leleplezése miatt, valamint attól is félnek, hogy ők, a közömbösek, a „gonosz szolga" és a félénkek a saját kárukra rossz hírbe kerülnek. Jósafátnak mondotta a hozzá jövő hű hírnök: „Egy nagy sokaság jön ellened." Ma az Ördög egész szerve zete döntő támadásra készül Isten népe ellen, amely most Krisztus Jézus, a Király parancsnoksága alatt áll. A közvetlenül a Góg, az Ördög hadvezére parancsnok sága alatt állé) ellenség, amelynek a soraiban egy egész sereg démon és Sátán összes földi képviselői vannak, a kereskedelmi, politikai és vallásos elemek, a „gonosz szolga’*-osztáiy és mások, együtt vonulnak fel most mint egy hatalmas tömeg, elhatározván azok megsemmisí tését, akik Jehovát szolgálják. Erről az istentelen tö megről van megírva: „Es eljössz helyedről, a messze északról te és sok nép veled, lovonülők mindnyájan, nagy sokaság és hatalmas sereg. És feljössz az én népem, Izráel ellen, mint a felleg, hogy beborítsd a föl det, az utolsó időkben lészen ez, és hozlak téged az én földemre, hogy a pogányok [nemzetek] megismerjenek engem, mikor megszentelem magamat rajtad az ő sze mük láttára, Góg!" (Ezékiel 38 :15,16) Egy másik pró fétája útján is leírja Jehova a harc e napját. (Jód 3: 9—14) E napot vázolván, mondja az Úr: ,.És látóm, hogy a fenevad és a föld királyai és az ö seregeik egybe gyűltek, hogy hadakozzanak az ellen, aki a lovon ül és az ő serege ellen. És megfogatott a fenevad és vele együtt a hamis próféta, aki a csodákat tette ő előtte, amelyekkel elhitette azokat, akik a fenc.vad bélyegét felvették s akik imádták annak kópét: ők kelten ele venen a kénkővel égő tüzes tóba vettettek." — Jelenések 19 :19. 20. ” Annak bizonyítékául, hogy a hatalmas, a Jeruzsá lem ellen felvonuló) sereg nem Isten népéhez tartozott, hanem ezek az Űr összeesküdt ellenségei voltak, mondja a Jósafátnak eljuttatott jelentésről szók) feljegyzés: Egy nagy tömeg jön ..a tenger túlsói okin Iáról'*, ahol az bdcnelleiies lakosok tartózkodtak. Az Klbcrfeldi, Luther es KrfroZi-forditás szerint „Szíriából, de a Scludchtcrforditáshan ezt olvassuk: „Edomból". A feljegyzés egyetlen helye sem mondja, hogy Szíriáink lettek volna