A lap korrektúrázva van
97
nak megvalósulását keresztezzék. Most így szól az ő királyához, a nagy Dávidhoz: „Összetöröd őket vasvesszővel; széjjel zúzod őket, mint a cserépedényt." — 2. zsoltár 9
34 Úgylátszik, hogy tényleg ez az idő az esedékes idő, amidőn Jehova „fölkel" és érvényt szerez magának, miképpen a Perázim hegyénél és a Gibeon völgyében az ő népe érdekében. A jövendölés szerint mi határozottan abban az időben élünk, amidőn Jehova jégesővel fogja elsöpörni a hazugság oltalmát és az ő vizei az ellenséget elsodorják és gonoszságát föltárják, hogy azután a pusztítás munkája következzen rájuk.
35 Miért fogja ez képezni Jehova „idegen vagy rendkívüli szokatlan munkáját"? Dávid előtt egyáltalán nem lett volna szokatlan, hogy Jehova vívjon háborút érte, a királyért, mivel Dávid tudta magáról, hogy Jehovának eszköze az izraeliták megszabadítására a filiszteusok kezéből. Dávid nyilván azt is tudta, amiről Sámuel II. 3:18 szól: „Mert az Úr Dávid felől szólott és mondotta: Dávidnak, az én szolgámnak a keze által fogom kiszabadítani Izraelt a filiszteusok kezéből." Dávid kérdése, amelyet az Úrhoz intézett, ugyancsak azt bizonyítja, hogy ami bekövetkezett, Dávid előtt nem volt szokatlan és az ő teljes bizalmát is föltárja, amellyel Jehova iránt viseltetett. Ezen okokból tehát nem volt szokatlan vagy meglepő Isten népe előtt az, amit Jehova a filiszteusokkal cselekedett. Mert a filiszteusok előtt szokatlan és meglepő volt, még pedig nyilván amiatt, mivel éveken keresztül sanyargatták az izraelitákat a saját kényelmük érdekében; amit Jehova hosszú türelme folytán cselekedtek, de most Jehova vereséget hozott rájuk az izraeliták részéről és őket teljesen kipusztította, ami szokatlan (meglepő) lehetett az ő részükre.
36 Most pedig lássuk meg, mily találóan illik rá ez a kép a jelenre, a valóságra. A római katolikus hierarchia hosszú időn keresztül ment a maga útján. A leghatalmasabb szervezet lett a világon, hatalmával és befolyásával minden országban érvényesült. A hierarchia tagjai felfuvalkodott, beképzelt, szigorú és utálatos emberek lettek. A katolikus hierarchia mindazáltal csak néhány emberből álló kicsi testület, mert a nagy katolikus néptömegeket, amelyek ezt a szervezetet támogatják, nem tekintik a katolikus egyház tagjainak, hanem csak „az egyház gyermekeinek" vagy a „katolikus népnek" nevezik. A hierarchia híveit, illetve a „nép" számát több millióra becsülik. Most a hierarchia minden erejéből Jehova bizonyságtevőinek elpusztítására törekszik, hogy a világ nemzeteit a maga fennhatósága alá kerítse. A hierarchia abban reménykedik, hogy rövidesen el fogja seperni a földről a „pestises bizonyságtevőket". Azt beszélik mindenfelé, hogy a „Jehova bizonyságtevőinek társasága már nem bírja magát sokáig fönntartani". De midőn eljön az idő és Jehova felkél mint a Perázim hegyénél és a Gibeon völgyében az ellenséggel szemben, amely az ő népét sanyargatja, jogos felindulásában érvényt fog szerezni magának és amidőn a római katolikus hierarchiát le-
veri, az oly szokatlan, rendkívüli és meglepő lesz a múltakhoz viszonyítva, hogy milliók így fognak felkiáltani, akik azelőtt a római katolikus hierarchiát támogatták: „Mily különös, hogy Isten elpusztította ezt a szervezetet!" Akkor meglátják, hogy az nem származhatott emberektől, hanem csak a Mindenhatótól és azért lesz ez a dolog nekik „szokatlan" (meglepő). Akik ezt az eseményt túlélik, nyilván ehhez hasonlóan fognak szólani: „Mily csodálatos [meglepő], hogy ez a hatalmas szervezet, amely évszázadokon keresztül úgy szerepelt, mintha Istent és Krisztust képviselte volna a földön, most teljesen elpusztíttatott az Úr által! Mily szokatlan ez, ami történt és mi nem tudjuk megérteni." Jehovának ez a munkája meglepő lesz mindenki előtt, aki nem tudja megérteni és azt csak azok fogják megérteni, akik teljesen hűségesek Jehova és az ő országa iránt. A fölkentek előtt Jehova munkája egyáltalán nem lesz szokatlan, mivel tudósítást nyertek az Úrtól a történő események felől; miután arról értesültek, szót fogadnak neki és megtartják az ő parancsait. Most értesültek arról, hogy Jehova el fogja pusztítani a gonosz római katolikus hierarchiát és azt is tudják, hogy Jehova szándéka meg is fog valósulni. — Ézsaiás 46:11
37 Most a római katolikus hierarchia világszerte üldözi a hűségeseket. Ez az üldözés oly erős és borzasztó, hogy a hűségesek tudatában vannak annak, hogy semilyen emberi hatalom sem tudna sikeresen megküzdeni ezen gonosz szervezet hatalmával. Aki nem bízik teljesen Istenben és az ő ígéreteiben nem is merészeli közölni az igazságot a gonosz hierarchia ezen szervezete felől, de a hűségesek teljesen az Úr mellé állottak és neki fognak szolgálni és nem embereknek. Tudják, hogy Isten közbe fog lépni őérettük. Azt is tudják, hogy a földön a római katolikus hierarchia az ördög látható képviselője, és Isten összes ellenségeit meg fogja látogatni és el fogja pusztítani, tehát ezt a hierarchiát is. Mivel a hűségesek ezt felismerték Isten igéjéből és erre nézve ígéretet nyertek, teljes hittel arra kérik Istent, hogy elhozza azt a napot, amelyen az ellenséget elsöpri a földről, és tovább is örömmel hirdetik Jehova dicsőségét, tudván, hogy az ellenség nem tehet velük semmit sem, legfeljebb megölheti őket. Isten az ő népét a valóságos Dávid, Jézus Krisztus keze útján fogja megmenteni, és a nagy király a következőket mondja a híveknek: „Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját." (Jelenések 2:10) Emiatt bíznak teljesen Jehova ígéretében a fölkentek és örvendenek a nyomorúságban, ami az ő hűségük miatt következik reájuk. Mivel beteljesülni látják Jehova próféciáit és azt is látják, hogy az ő királya a trónon ül és a templomban ítélkezik, felemelik fejüket és feltekintenek, tudván, hogy a szabadulás napja közel van.
Miért?
38 Mi indította arra Jehovát, hogy „fölkeljen" és a filiszteusokat megverje, holott éveken keresztül megtűrte, hogy az izraelitákon uralkodjanak? Ugyanezt a kérdést lehetne föltenni a modern filiszteusokkal, a római katolikus hierarchiával
