A lap korrektúrázva van
11
rizeusok (modern káldeusok) nagy garral hirdetik egyéni véleményüket korunk eseményeiről, nézetüket azonban nem támogatja hiteles bizonyíték s így a gondolkodó embereket nem tudják meggyőzni. Isten Igéje azonban, amelyet Jehova bizonyságtevői, a maradék, hirdetnek, nem embernek a tudománya s nem is embernek a véleménye, hanem Isten Igéjének tekintélyes (hiteles) igazsága s emiatt minden kétséget kizár a kritikus világhelyzet végső megoldása tekintetében. Aki Isten Igéjének hisz s rá támaszkodik, tudja, mi fog történni rövidesen. S amikor ilyen beszél a világ helyzetéről, az Úr meghatalmazásából beszél.
7 Dániel prófétával közölték, hogy nagy kitüntetésben és méltóságban fog részesülni a király birodalmában, ha őszintén és kielégítően tudja megmagyarázni a kézírás értelmét. Dániel azonban nem haszonlesésből ment el a királyhoz. Ezt tisztán látjuk a királynak adott feleletéből: „Erre Dániel felele és monda a királynak: Ajándékaid tieid legyenek és adományaidat másoknak adjad; mindazáltal az írást elolvasom a királynak és jelentését megmondom neki.” (Dán. 5:17) Most nem haszonlesésből közlik a világ uralkodóival Jehova bizonyságtevői az Ő üzeneté és Sátán szervezetére vonatkozó ítéleteit. Semmilyen kedvezményt sem kérnek a világiaktól s nem is várnak kitüntetésre. E világ uralkodói hadd részesítsék a saját embereiket kitüntetésben, amit természetesen meg is cselekszenek. Ez mindenkor kitűnik, amidőn Jehova bizonyságtevői kérdéseket intéznek az uralkodó tényezőkhöz az igazságot illetőleg. Nemrégiben egy petíciót terjesztettek az Egyesült-államok kongresszusa elé a rádióhasználatot illetőleg, amelyet nagyon sok becsületes ember írt alá. Egyesek balgán azt állították, hogy egy ilyen petíció benyújtása „Egyiptomtól való segélykéréssel” tekinthető egyértelműnek, azaz, mintha a világtól akarnánk segítséget kérni. Az ily feltevés azonban nem csupán értelmetlen, hanem teljesen merőben téves is. A petícióban senki kegyét sem kértük, hanem csupán azt, hogy Isten népének jogát tartsák tiszteletben s munkáját úgy végezhesse, hogy az Ördög szervezetének semmilyen ága se akadályozhassa. Ez a petíció benyújtás akképpen történt, ahogyan Mózes és Áron cselekedtek Egyiptomban, amidőn Isten utasításából Fáraó előtt megjelentek. Ez a világhatalmak ellen és Jehova Isten mellett szóló bizonyságtevés volt.
8 A szöveg e részében Dánielben példázottak, Jehova bizonyságtevői, a „király” vagy a világ tényezői előtt főképpen 1931. július. 26.-tól kezdtek beszélni. Ezt sikerrel művelték, amennyiben a királyságról szóló füzetet hozzájuk származtatták. E füzet 1931. szeptember. 14.-től világszerte terjesztésre került. Először a papságnak, azután a politikai s végül a gazdasági elemnek küldetett meg. Babilon mostani „bölcsei” tehát többé lelkiismeretesen nem nevezhetik „házalóknak” vagy „utcai árusoknak” (vagy más egyébnek) Jehova bizonyságtevőit. Főképp a „káldeusok” nem nevezhetik többé azoknak, mivel (fenti irat) nekik is megküldetett ingyenesen; közülük azonban többen dühösen széttépték (a füzetet), kikézbesítőjét leszidták és megsértették. Jehova bizonyságtevői, nem mint házalók, vagy utcai árusok működnek, amidőn Jehova közleményét tolmácsolják. A káldeusok nagyon jól tudják ezt és azt is, hogy hamis váddal illetik Jehova
bizonyságtevőit, amidőn házalóknak vagy utcai árusoknak s egyebeknek nevezik őket. Jehova bizonyságtevői, Isten parancsának szót fogadva teljesítik munkájukat. Amidőn Dániel próféta a király előtt állott, megértette, hogy Jehova éppen evégett támasztotta őt. Azért megragadta az alkalmat és közölte Jehova ítéletét önérdek, félelem, pártoskodás és minden jutalom várása nélkül.
9 Napjainkban egyedül csak Jehova bizonyságtevői tudják bebizonyítani a (bibliai) „felsőbb hatalmak” kilétét. Tudják és a nyilvánosság előtt is tudatják, hogy ezek a „felsőbb hatalmak”, Jehova Isten és az Úr Jézus Krisztus. Rámutatnak Jehova felsőbbségére és állításukat történelmi tényekkel és Isten ihletett Igéjével is bizonyítani tudják. Ha valaki azt állítja, hogy valamely csoport vagy szervezet, vagy ember képezi az apostol által a Róma 13:1-ben említett „felsőbb hatalmak”-at, ezzel elárulja, hogy Isten Igéjét nem érti, sem nem méltányolja. A felkent hű maradék jól tudja, hogy Jehova a legfelsőbb és legfelségesebb s hogy e miatt nem embert illet meg a tisztelet vagy dicsőség. Miképpen Dániel, úgy a hívek most is a legfelségesebbnek adóznak minden tiszteletükkel és hálaadásukkal.
10 Dániel néhány szóval az emberiség történetének nagy részét elbeszélte Édentől kezdve: „Te, ó király! A felséges Isten birodalmat és méltóságot, dicsőséget és tisztességet ada Nabukodonozornak, a te atyádnak.” (Dán. 5:18) Nabukodonozor itt Lucifert példázta, aki édeni lázadása előtt nyerte a föld feletti felügyelőséget. Isten ennek a Lucifernek adta a föld feletti fennhatóságot. Törvényszegése óta azonban a „régi Kígyó”, az „Ördög”, a „hazugságok atyja” lett, hajtásai (szülöttei) pedig a „Kígyó magva”-képpen neveztettek. A Kígyó e magvát, most Belsazár főemberei, bölcsei és többi tisztviselői képviselték. Jehova, Sátánnak és magvának, lázadása után semmit sem adott; a fent idézett 18. vers tehát főképpen az édeni lázadás előtti időre utal. Egy korábbi alkalommal Dániel közölte Nabukodonozorral: „Te vagy az, ó, király, aki naggyá és erőssé lettél, akinek nagysága megnövekedék és fölér az égig (mint valami nagy fa) és hatalmad a föld végéig.” (Dán. 4:19) Ezenkívül Dániel még a következőket is közölte Nabukodonozorral: „Te, ó, király! királyok királya, kinek az egek Istene birodalmat, hatalmat, erőt és dicsőséget adott; és valahol emberek fiai, mezei állatok és égi madarak lokoznak, a te kezedbe adta azokat és úrrá tett téged mindezeken: Te vagy az arany fej.” (Dán. 2:37, 38) Így beszélt Dániel Luciferről s leírta, milyen volt lázadása előtt és annak kezdetén. Lucifer, aki most már Sátán, szervezetét is megrontotta s a prófécia e részében Belsazárral és lakomájával kapcsolatban, Belsazár király a „Kígyó magvát” példázza.
11 Lucifer a halál hatalmával is fel volt ruházva, amely hatalmát természetesen Isten akaratával egyetértésben a szándékos gonosztevők ellen kellett volna használnia. (Zsid. 2:14) E hatalmát azonban Lucifer nem használta meghatalmazása szerint. Így Nabukodonozor, Lucifer jelképe is visszaélt hatalmával: „És a méltóság miatt, amelyet ada néki (Nabukodonozornak), a népek, nemzetek és nyelvek mind féltek és rettegtek tőle; megölt, akit akart és életben tartott, akit akart; felemelt, akit akart és megalázott, akit
