A lap korrektúrázva van
12
Az elveszettfiú hazatérése
Az elveszett fiú hazatérése
"Még messze volt, máris meglátta őt az atyja, megesett rajta a szíve és odafutva nyakába borult és csókkal halmozta el." - Lukács 15:20.
(Folytatás)
Kicsoda tiltakozhatna ez ellen?
30
Hogyan lehetne valamely felszentelt ellene annak, ha Isten irgalmat tanúsít az elveszett fiú iránt? És vannak akik ellenvetést tesznek! "Idősebb fia pedig a mezőn volt és amint hazajövet a házhoz közeledett, hallotta a zenét és a táncot. Erre előszólítva az egyik szolgát megtudakolta, hogy mi ez. Az pedig így felelt neki: Megjött az öcséd és atyád levágatta a hizlalt tinót, mivel egészségben nyerte őt vissza." (Luk. 15:25-27). Az idősebb fiú fellép itt a példázatban, hogy a farizeusoknak és írástudóknak vagy hasonló személyeknek való válaszra késztessen, de nem azért, hogy ezeket szemléltesse. Ő az atyja örököse volt s a birtokból megmaradott rész mind neki kellett jusson, mert a kisebb fiú eltékozolta az előre megkapott részét. Az idősebb fiú nem volt naplopó, hanem szorgalmasan szolgálta atyját a mezőn. Miután pedig a kisebbik fiú nem volt látható, mint a megmaradt atyai vagyon egyedüli örököse, hajlamos volt igen sokat gondolni az örökségére. Erre kétségkívül igyekezett is méltónak bizonyulni. Tékozló testvérére egyáltalán nem gondolt, nem tekintette olyasvalakinek, akivel most törődnie kellene. Aligha számított viszontlátni öccsét az atyja halála s az öröksége birtokbavétele előtt.
31
A kisebb fiú visszatérése meglepetésszerűen érte az idősebbiket. Az atyja visszafogadta a tékozlót és fogadóünnepet rendezett neki az ő tudta nélkül, a szolgákat pedig magával ragadta az uruk ünnepi szelleme s énekelve és táncolva résztvettek az ünnepségen. Az idősebb fiú a mezei szolgálatból jövet észrevette a nagy vígságot, megkérdezte atyja egyik szolgáját, hogy mit jelentsen mindez. A szolga felismerte és megértette az ünnepség igazi okát és meg is magyarázta.
32
Épp ez történt az Úrnak 1918-ban történt templomhoz jövetele óta. A mennyek országa örökségére készek növekvő szorgalommal végezték a harcmezőn a mennyei Atya szolgálatát a királyságérdekek javára. Amint fentebb kimutattuk, annak idején még nem értették meg világosan a minden nemzetből való jóakaratú emberek földi osztályának mostani, Armageddont megelőző összegyűjtését és felszentelődését. Elgondolásuk szerint Jehova felszentelt népének a fő feladata abban áll, hogy összegyújtsék a Krisztus teste maradékának a tagjait, valamint a feltételezésük szerinti alacsonyabbrendú osztály "nagysokasága" tagjait is. Ez volt a felfogásuk különösen 1931-ig. Ebben az évben lett kimutatva először az írásból, hogy akiket Isten szolgaosztálya (a gyolcsba öltözött és írószerszámmal felszerelt férfi) által kikeresett és a homlokukon
megjelölni kötelesek, hogy Armaggedon pusztulásától megkíméltessenek, egy földi osztályt, az Úr >>más juhait<< alkotják. (Ezékiel 9). A vallásszervezetekből várakozásuk szerint - rövidesen kiszabaduló, kevésbé hű szellemtől fogantattak nagysokasága feletti téves gondolat meglehetősen nagy nyugtalanságot szerzett. Hamis feltevéseket ébresztett, helytelen út követésére csábított s részben elfedte szemünk és értelmünk előtt azt, amit valóban tenni kellett és aminek a tevése most folyamatban van.
33
Így voltak személyek, akik hosszú időn keresztül Isten szolgálatában állottak és igen erősen kitartottak amellett, hogy a működésünk most kizárólag azt a célt szolgálja, hogy összegyűjtsük, vigasztaljuk és támogassuk a mennyei örökségben reménykedő felszentelteket. A "más juhok" földi osztálya oktatásának és begyűjtésének a gondolata tisztázatlan volt előtük s visszautasították, mint ami csak Armageddon után lesz esedékes, miután a szellemi osztály túljutott a mennyei kapukon a mennyei örökségébe. Jehova Isten azonban hozzálátott előkészíteni egy "kövér eledelekből álló lakomát" minden népek számára, nem törődve azzal, hogy egyes felszenteltek csak lassan fogták fel és értették meg ezt a pontot. Istennek nem szükség először megkérdezni felszentelt szolgáit, kioktatni vagy az ellenvetéseiket meghallgatni, mielőtt hozzá látna kegyelemteljes elhatározásai végrehajtásához. Ő a saját akarata szerint cselekszik.
34
Így tehát Jehova Isten 1935-ben nyilvánosan elismerte a "nagysokaságot" mint földi fiait, kinyilatkoztatva, hogy ez az Armaggedont túlélő sokaság egy földi osztály lesz, a mennyei királyság alatt itt a földön nyer életet. Az Úr azonkívül kinyilatkoztatta, hogy ezek most, a nagy nyomorúság megrövidítése által előálló kegyelmi idő folyamán kijönnek Sátán szervezetből és Istent most éjjen és nappal szolgálni tartoznak az ő házában, a templomban. Ekkor megkezdődött az örvendezés és vígság az "elveszett fiút" illetőleg s ettől kezdve erre a földi osztályra vonatkozólag több minden ki lett nyilatkoztatva a Bibliából, mint akármilyen másokra, akik itt a földön örök életet nyernek. Az "idősebb fiú" osztály azon tagjai, akik nehezen tudtak szabadulni a régi, helytelen gondolatoktól, kénytelenek voltak érdeklődni Isten víg szolgáitól, különösen az "Őrtorony"-iratoktól, hogy az Atya hű maradéka miért örvendezik annyira.
35
A példázat a továbbiakban így szól az idősebb fiúról: "Erre az megharagudott és nem akart bemenni. Az atyja ment hát ki és kérlelte őt. De ő így felelt az atyjának: íme, én évek óta szolgálok neked és parancsodat soha meg nem szegtem és te mégsem adtál nekem soha egy gödölyét sem, hogy barátaimmal mulathassak. De
