A lap korrektúrázva van
9
tétlen lojalitásra, hűségre, békességre és összetartásra azért van szükség, hogy mindnyájan az Úr házának szellemét kinyilatkoztathassák és az ellenséggel szemben, szilárd harcvonalat építsenek. Ha Isten népének tagjai közül valaki a másikkal szemben ellenséges magatartást tanúsít, az az illetőre nézve nemcsak szégyen, hanem az ilyen viszálykodás előidézőjét, aki azt önző vágyainak vagy tisztségének megvédelmezése érdekében teszi, az Úr minden bizonyal el fogja távolítani.
33 Evvel összhangban az Úr a zsoltáros szavaival közvetlen és tökéletes útmutatással szolgál az Isten szervezetét alkotó hűségeseknek. Úgy vannak bemutatva, mint akik így szólnak: „örvendtem, amidőn így szóltak hozzám: Menjünk Jehova házába!“, azaz a templomba, amiből kitűnik hogy ezen prófétai szavak most teljesülnek. Most érkezett el az ítélet napja, amidőn a Józsefnél nagyobb, trónján ül. Most vonatkozik Isten szolgáira. akik az ő szervezetének egy részét alkotják és a nekik alárendeltekre, a következő figyelmeztetés: „Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért- Legyenek boldogak a téged szeretők! Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban! Atyámfiáiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!“ (122. zsoltár 6— 8) Az Írás ezen utolsó versében úgy a kicsiny nyáj, mint a nagysokaság, a maradék és a jonadábok, „barátoknak" vannak nevezve, akik szoros kapcsolatban és közös munka által Isten dicsőítésére kell hogy törekedjenek. — 122. zsoltár.
Rabszolga
34 Jeremiás prófétát Jehova küldötte, hogy Jeruzsálem küszöbönálló pusztulását bejelentse, s akik Istenben hisznek és neki szolgálnak figyelmeztesse, hogy a biztonság helyére meneneküljenek. A zsidó vallássiaskodók buzdítására Jeremiást tömlöcbe vetették. Abban az időben egy etiópiai, névszerint Ebed-Melek szolgált Izrael házában. A rabszolga látta azon kegyetlen és gonosz eljárást, amiben a vallásiaskodók Jeremiást részesítették: urához és királyához közeledett Jeremiás érdekében, hogy őt a veremből kiszabadítsa. Isten prófétájának tett szolgálatot. Ezáltal Ebed-Melek a jóindulatú embereket példázta, akik a „kereszténység“ vallásszervezeteinek vannak alárendelve, amely szervezet őket fogságban tartja és mozgásszabadságukban korlátozza, akik felismerték azt a nagy igazságtalanságot, amit a Jeremiásban példázott Jehova felkent maradékával szemben elkövettek. Jeremiás itt a kicsiny nyájat, az ethiópiai rabszolga pedig a nagysokaságot példázza. A rabszolga cselekedete ebben a képben azt példázza, hogy a nagysokaság, az uralkodó-osztály, a király elé lép és nyíltan kijelenti, hogy Isten és az ő népe mellett foglal állást. A nagysokaság tagjai így lesznek cselekedeteik által Jehova és az ő királyságának tanúivá. (Jer. 38:7—13; 39:15—18) A nagysokaság tagjai ennélfogva Jehova tanúi, habár nincsenek is hivatalos névvel felruházva, mivel nem tartoznak Jehova felkent osztályába. Ők a maradékkal együtt végeznek szolgálatot. Egyazon hittel, odaadással és buzgósággal kell rendelkezniük.
Szüzek
35 Szép, költőies nyelven ecseteli Jehova prófétája a szellemi-osztályt, mint Jézus Krisztus menyasszonyát, melyet a prófécia az „Örökkévalóság Királya lányának“ nevez. Azután a megtisztultak azon osztályáról szól, akiket „szüzek“ által jellemez. Ez azt mutatja, hogy a kisérőknek Jézus Krisztus vérében kell növekedniük, az ő vérében vetett hit kinyilvánítása által, vele szemben
odaadóknak kell lenniük, Istennek teljesítve szolgálatot. Az Írás ezeket a „szüzeket“ kifejezetten a „királylány társnőinek“ nevezi: „Csupa ékesség a király lánya bent, vont aranyból van a ruhája. Hímes öltözetben viszik a királyhoz, szüzek vonulnak utána, az ő társnői; néked hozzák őket. Bevezetik őket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába.“ — 45. zsoltár l4—16.
36 Maguk a hajdani „tanuk“ is, akiket Pál apostol első helyen említ s a földön életet nyernek, a szellemi-osztály társai. További bizonyítéka annak, hogy Jehova elsősorban ezt a földi-osztályt nyilatkoztatta ki, mint eltökélt szándékának egyikét, s amely osztály utoljára részesült tökéletességben, a Zsidókhoz írt levélben áll megírva: „És mindezek, noha hit által jó bizonyságot nyertek, nem kapták meg az ígéretet. Mivel Isten mi felőlünk valami jobbról gondoskodott, hogy nálunk nélkül tökéletességre ne jussanak.“ (Zsidók 11:39, 40) Ez kifejezetten azt bizonyítja, hogy elsősorban a szellemi-osztály lesz kiválasztva s a földi-osztály csak azután jut tökéletességre; a meghatározott időben mindnyájan egy nyájat fognak alkotni Jehova Isten dicséretére és szolgálatára. Ebben a jövendölésben idézett „szüzek“ bizonyára nemcsak jelenlétükkel ékesítették Jézus Krisztus menyasszonyát, hanem segítették is. A hűséges emberek hajdanában, akik mint „tanuk“, utolsó csepp vérükig teljesítettek Jehovának szolgálatot, a hűség mintaképéül vannak ismertetve, ami a szellemi-osztály figyelmeztetésére szolgál. A mártíroknak vagy „tanuknak“ nevezett hűséges emberek, (Zsidók 12:1) annakidején éppen úgy tanúskodtak Jehováról, mint ahogyan egyesek ma tesznek bizonyságot róla. Ezek mindnyájan szilárd kapcsolatot tartanak fenn s valamennyi osztály örömmel végzi a megbízatást és a rábízott szolgálat által Istent dicsőíti. Ezek mint társak vannak bemutatva, akik Isten szolgálatában szoros összetartással küzdenek az igazságosság közös ügyéért
„Tíz férfi"
37 A „tízes“ számnak jelképes megjelölése a földdel kapcsolatos dolgok tökéletességét jelenti. Az a szó
„zsidó“ a „Júda“ szóból ered és annyit jelent, mint ‘aki Jehovát dicséri‘. Ez különösen Jézus Krisztusra a „Júda nemzetségéből származó oroszlánra“, és mindazok királyára vonatkozik, akik Jehova Istennek teljesítenek szolgálatot. (Jelenések 5:5) Hűséges követői, akik még a földön tartózkodnak, az ő „lábtagjai“. (Esaiás 52:7, 8) Zakariás jövendölése a két csoportot szintén mint egymással szoros kapcsolatban levő társakat mutatja be, amint meg van irva: „Ezt mondja Jehova a Seregeknek Ura: Még lesz idő, amikor népek jőnek el, és sok városoknak “lakói. És egyiknek lakói a másikhoz mennek, mondván: ’Menten menjünk el Jehova orcájának engesztelésére, és Jehova a Seregek Urának keresésére!‘ ’Én is elmegyek!‘ És eljőnek sok népek és erős nemzetek Jeruzsálembe Jehova a Seregek Urának keresésére, és Jehova orcájának engesztelésére. Ezt mondja Jehova a Seregeknek Ura: E napokban lesz az, hogy a minden nyelvű pogányok közül tiz ember ragad egy zsidó férfiúba s ragad annak ruhája szélébe, mondván; Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten.“ — Zakariás 8:20—23.
38 A fentiekben vázolt 20—22-ig terjedő versek azt bizonyítják, hogy a világ minden tájáról jóakaratu emberek érkeznek, akik így szólnak egymáshoz: ’Imádkozzunk Jehovához és keressük a Seregek Urát!‘ és keresik az Urat s az ő szervezetét. Ezt Jehova napján cselekszik, azaz Jézus Krisztusnak templomába jövetelekor. A próféta azután „tíz férfiúról“ tesz említést, azaz
