A lap korrektúrázva van
80
”FELSZERELVE MINDEN JÓ CSELEKEDETRE”
„ahogy mindenki köteles tisztelni és félni saját atyját, úgy az ő rabbiját még saját apjánál is jobban kell mindenkinek tisztelni és félni; mivel atyja életet adott neki ebben a világban, de a rabbi, aki tanítja, az eljövendő világban add neki életet”. „A bölcsek azt mondják, hogy a rabbik félelme az Isten félelme”. „Senki se merészelje oly módon köszönteni egy rabbit vagy úgy válaszolni annak köszöntésére, ahogy köszönt egy barátot vagy válaszol annak köszöntésére. Hanem alázattal és tisztelettel hajoljon meg előtte, és ezt mondja: ’Békesség néked, ó Rabbi’”. Most mit higgyünk? Nem Jézusnak a következő szavai jutnak kényszerű módon eszünkbe: „Ti pedig ne hívassátok magatokat Mesternek [Rabbinak], mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok”? – Máté 23:8.
Meg leszel döbbenve azon, ahogyan a Talmud tanításai ellentmondanak Jehova írott Feljegyzésének, a hűséges nőkre vonatkozóan. Zsidó egyházi szemmel a nő nem létezik. Őt egy színvonalra helyezik a rabszolgákkal és esztelenekkel. A Talmud felsorol 613 parancsot, de ezek közül csupán három van a nők számára, míg a többi mind a férfiakra vonatkozik. A nőknek szóló három különleges parancs, a férjeik iránti tiszteletre és alárendeltségre, a gyerekeik felügyeletére és az Isteni hitbe való nevelésre, amíg elérik a tizenhárom éves kort, és az étkezési törvények betartására vonatkoznak. Hogy a Talmud tanítása szerint hogyan kell tekinteni az asszonyt, jól szemlélteti a reggeli ima, melyet minden kegyes zsidó férfinak ismételnie kell. Olvassátok el figyelmesen a Talmudból való idézetet: „Áldott légy te, Ó Urunk, Istenünk, Világegyetemnek Királya, hogy nem teremtettél engem [1] rabszolgának. Áldott légy te, Ó Urunk, Istenünk, Világegyetemnek Királya, amiért nem teremtettél engem [2] állatnak. Áldott légy te, Ó Urunk, Világegyetemnek Királya, hogy nem teremtettél [3, és a legalacsonyabb] asszonynak”. Jehovának hűséges nő tanúi tisztán látják azt, amivel meg kell küzdjenek, midőn igyekszenek az igazságot felajánlani a kegyes zsidó férfiaknak.
A következő idézet mutatja, hogy a rabbik a szóbeli törvényt az írott törvény fölé helyezik: „A mi bölcseink megparancsolták, hogy senki se tanítsa lányát a Törvényre;
